Magyar labdarúgás napja - a londoni 6:3-ra emlékezik a magyarság

Maguk az angolok nevezték az „évszázad mérkőzésének” azt a találkozót, amelyet 1953. november 25-én rendeztek meg Anglia és Magyarország között. A legendás rangadót a londoni Wembley stadionban játszották, ahol a sportág kitalálói addig sosem veszítettek. Csakhogy az egy évvel korábban olimpiai bajnoki címet szerző magyarok lerohanták őket, és Hidegkuti mesterhármasával, Puskás duplájával és Bozsik góljával 6:3-ra győztek. Méghozzá több mint százezer szurkoló előtt.

A siker napját pedig 1993 óta az MLSZ a magyar labdarúgás napjaként emlegeti. Az esemény kapcsán idén is ünnepséget tartott a Magyar Labdarúgó Szövetség. A múlt nagy egyéniségei előtt a jelenlegi szövetségi kapitány, Georges Leekens is tisztelgett, sőt: az Aranycsapatról Csepelen is megemlékeztek. Egy szoboregyüttest avattak fel, amely a helyi klub korábbi legendáinak, Czibor Zoltánnak és Tóth II Józsefnek állít emléket.

Az ünnepségen Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár azt mondta, az Aranycsapat játékosai példaképek mindannyiunk számára – az 1953-as londoni 6:3-at a Magyar Rádión követhették figyelemmel a magyarok; mérkőzést Szepesi György közvetítette a helyszínről.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere beszédében kijelentette: a kerület régi adósságát pótolta, amikor emléket állított a legendás csepeli labdarúgóknak, az Aranycsapat két játékosának. "Mindketten tiszta szívű, lelkes sportember voltak, akik számára mindenek feletti érték volt a becsület, a tisztelet és a sportszerűség, ezért pályafutásuk példa lehet a ma fiataljai számára" - fogalmazott a polgármester. Borbély emlékezetett arra, hogy az idén októberben elhunyt Tóth II József halála előtt egy interjúban megemlítette: az Aranycsapatból a "rongylábúnak" becézett, húsz éve meghalt Czibor Zoltánnal volt a legjobb viszonyban, akivel két éven át együtt játszottak a Csepeli Vasasban.

Orbán Viktor üdvözlő levelét Németh Szilárd, Csepel országgyűlési képviselője olvasta fel. A kormányfő többek között azt írta: "az ország, a nemzet lelkét erősíti, ha vannak példaképei, akikre felnézhet, kiemelkedő eredményei, amelyek viszonyítási pontot jelenthetnek". "Mi, ma élő magyarok még ennél is többet köszönthetünk az Aranycsapat tagjainak, mert ők világítottak rá a bennünk rejlő akaraterőre, mellyel a lehetetlen is legyőzhetővé vált" - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint Czibor Zoltán és Tóth II József tevékeny részesei voltak az Aranycsapat példátlan sikereinek, s gólerős játékkukkal bizonyították, hogy "bátor, felemelt fejű és nagyra hivatott nemzethez tartoznak".

Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke szerint az Aranycsapat történelmet írt, s a világháború elvesztése után visszaadta az emberek hitét abban, hogy létezhet egy dolgos, békés és szabad Magyarország. Hozzátette: a 20. században az '56-os forradalom mellett az Aranycsapat tagjai szerezték a legnagyobb hírt és dicsőséget Magyarországnak.

Czibor Zoltán 1952-ben csepeli játékosként lett aranyérmes a helsinki olimpián, két évvel később azonban már a Bp. Honvéd futballistájaként szerepelt a vb-n, a válogatottban 43 alkalommal lépett pályára. Tóth II József a Csepeli Vasas és a Csepel SC labdarúgója volt, a nemzeti együttesben 12 találkozón szerepelt. Czibor Zoltán és Tóth II József Budapest és Csepel díszpolgárai.

A köztéri szobor Budahelyi Tibor Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjas, valamint Lelkes Márk Cserny-díjas szobrászművész közös alkotása.