Magyar forradalom a rákgyógyításban?
A rendszermikroszkópiával le tudunk menni egy sejt vagy sejtalkotó szintre, és meg tudjuk vizsgálni, egy adott gyógyszer vagy gén hiányában mi történik a sejtekkel – magyarázta az M1 Minden tudás című magazinjában Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Központ munkatársa.
A mikroszkóp gyors, pontos és nagyon drága, ahhoz pedig, hogy a sejteket a rendszer pontosan számon tartsa, olyan képet kell alkotnia, amelyen a program eligazodik, és képessé teheti a szakembert megmondani, melyik sejt, milyen tulajdonságú.
Az információkat a gép megtanulja, akár több milliárd sejtre is általánosítja, ezáltal nagyon sok adatra nagyon pontos elemzést adhat.
A rendszermikroszkópia előtt a kutató órákig nézegette a felvételeket, és egyesével keresgélte a számára érdekes sejteket, ez a rendszer azonban több százszorosára gyorsítja a folyamatot, és néhány perc alatt új fenotípusokat talál a biológusnak.
A Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport fejlesztése sok millió mikroszkópos kép automatikus feldolgozását teszi lehetővé rövid idő alatt.
A daganatok kiújulásánál nagyon fontos annak az egy sejtnek szerepe, amely rezisztenssé válik egy adott gyógyszerre. A szakemberek arra kíváncsiak, hogy képalkotó, képelemző és gépi tanulási mesterséges intelligenciákból származó módszerekkel meg tudják-e találni ezt az egy sejtet.
A szegedi matematikusok, informatikusok pedig létrehoztak egy olyan technológiát, amellyel akár egyetlen sejtet is képesek kiemelni a rendszerből – magyarázza már Bálint Árpád, az MTA Szegedi Biológiai Központ munkatársa.
A sejtek számokat, kódokat kapnak, a program ezek alapján osztályoz. A világon körülbelül 500-féle gyógyszer létezik rákos sejtek gyógyítására.
A Szegeden használt módszer azon alapszik, hogy a páciensből vett mintából sejtkultúrát csinálnak, amelyen ezt az 500 gyógyszert különböző koncentrációban tesztelik, majd mikroszkópos képeket készítenek. Ennek alapján pedig megmondható, hogy egy adott betegnél az adott gyógyszer adott koncentrációja mit tett a sejtekkel.
Az egysejt-funkcionalitás minél pontosabb megismerése a Nemzeti Agykutatási Program keretein belül az agykutatás és az onkológia területén bírhat kiemelt jelentőséggel. Talán kiderül, hogy miért válnak rezisztenssé a tumorsejtek a terápiára, és ez milyen mechanizmusokkal vezet a daganat kiújulásához.
Távlati célként a kutatócsoport a molekuláris diagnosztika továbbfejlesztését tervezi egy adatbank létrehozásával.
A szegedi matematikusok egy olyan 3D-s sejttenyészetek rutin vizsgálatára alkalmas mikroszkópos laboron is dolgoznak, amely globális áttörést hozhat az agykutatásban és a gyógyszeres terápiában egyaránt.
