2022. szeptember 17., 10:21

Magyar emlékek nyomában: Hadik András – Bécs (Ausztria)

A 18. században Európa különböző térségeiben hosszan elhúzódó háborúskodások zajlottak, egy rátermett katonának rengeteg alkalma nyílt megmutatnia a benne rejlő hadvezetői képességeket. Ilyen volt a felvidéki születésű Hadik András (1710(?)-1790) is, aki harcolt Szerbiában, Bulgáriában, Lengyelországban, az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748) és az egyfajta ’világháborúnak’ tekintett hétéves háborúban (1756–1763) is.

Hadik András
Médialapozó
Hadik bécsi szobra

Hősünk Kőszegen tanult a jezsuita gimnáziumban, és csak apja kérésére mondott le a rendbe való belépésről, s választotta inkább a katonai pályát. Gyorsan haladt előre a ranglétrán: 1744-ben már ezredes, és alig három év múlva Mária Terézia „generális strázsamesterré”, azaz huszártábornokká léptette elő a fiatal főtisztet.

A hagyomány szerint Hadik hadtörténeti akciójához fűződik a „huszárvágás” kifejezés eredetije, a német „Husarenstreich” kifejezés.

Ez azt követően születhetett, hogy 1757-ben huszárjai élén Hadik András váratlanul lerohanta a hétéves háború sziléziai frontvonalától mintegy 450 kilométerre északra eső Berlint, s megsarcolta a Spree-parti nagyvárost. Mintegy négyezer katonával hat nap alatt érte el úticélját, naponta 70-80 kilométert lovagolva – gyalogosokat is vittek magukkal, ők a huszárok mögött ülve, gyakorlatilag második lovasként tették meg az utat.

Hadik András

Miután a magisztrátus elutasította a huszárok ultimátumát, a támadók a magukkal hozott ágyúkkal szétlőtték a városfal kapuját, a beözönlő huszárok lekaszabolták a több mint ötezer fős helyőrség jelentős hányadát – a magyarok 88 embert vesztettek a villámhadjárat során. Berlin vezetői október 16-án 215 ezer (más források szerint 250, sőt 300 ezernél is több) tallér hadisarc egy éjszaka alatti összegyűjtésével igyekeztek elhárítani településük ’feldúlásának’ a veszélyét.

Hadik valóban megkímélte a várost, embereinek is megtiltotta az ilyenkor általában szokásos fosztogatást. A gyors érkezést gyors távozás követte (a megszégyenült II. Frigyes porosz király már közeledett felmentő seregével), a huszárok négyszázötven hadifoglyot és hat zászlót vittek magukkal – továbbá 24 pár selyemkesztyűt, Berlin címerét ráhímeztetve, ajándékba a császárnőnek. (Rossz nyelvek szerint a kesztyűk mind balkezesek voltak, a poroszok „bosszúját”, vagy inkább bosszúságát jelezve…) Az uralkodónő a tábornokot a Habsburg Birodalom legmagasabb katonai kitüntetésével, a Mária Terézia Érdemrenddel jutalmazta, 1763-ban pedig grófi rangra emelte és hatalmas birtokot adományozott neki – ettől kezdve viselhette a „futaki” előnevet.

Hadik András

Később Hadikot tették meg Erdély főparancsnokává. Sok székely ekkor települt át a török alól felszabadított Bukovinába, számos új helységet hozva létre, amelyek közül kettőt Hadik Andrásról neveztek el (Hadikfalva, Andrásfalva).

Hősünk – Magyarországon elsőként – ekkor indítványozta az uralkodónőnek a jobbágyrendszer eltörlését, amire végül csak 1848-ban került sor. Erdélyi megbízatásának lejártával (1768) egy ideig az akkor éppen Lengyelországtól elfoglalt Galícia kormányzója volt. 1772-ben ő lett a birodalmi csapatok főparancsnoka,1774-ben pedig marsallbotot kapott, mint az Udvari Haditanács vezetője, ami a hadügyminiszteri ranggal volt egyenértékű. Házasságából négy gyermeke született, két fia (Károly József és András) ugyancsak katonai pályára lépett és tábornoki rangra emelkedett.

Hadik András emlékét Bécs belvárosában Mária Terézia császárnő szobrának egyik mellékalakja (jobb oldalon, más magyar hadvezetők között), továbbá 1894 óta az osztrák főváros 14. kerületében, a schönbrunni kastély szomszédságában egy utca és egy park neve őrzi.

Hadik András apja a Csallóközben katonaként szolgáló kisnemes volt, de állítólag a családi gyökerek Turóc vármegyébe nyúlnak, így a szlovák hadtörténetírás is felfedezte Hadikot magának, 2004-től a liptószentmiklósi katonai akadémia például néhány évig az ő nevét viselte.

Hadik András
Hadik budai szobra

A budai várnegyedben 1937-ben állított bronz lovasszobra épségben vészelte át a II. világháborút, ennek köszönhetően a közelében épült egyetemi kollégium rosszcsont lakói mágikus erejűnek tartják a szobrot, és vizsgáik előtt – a számos tilalom dacára – simogatásukkal kifényesítik a generális lovának közelebbről meg nem nevezhető alkatrészét…

Hadik András
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.