Magyar csaták, csatázó magyarok: Veszprém
Az István, a király című rockoperát szinte mindenki ismeri. Talán sokan még idézni is tudnak belőle, „Ősi joggal Engem választ majd az ország Árpád népe, hej” – énekli Vikidál Gyula, azaz Koppány vezér. István és Koppány szembenállása a rockopera fő motívuma, de hogy ki is volt Koppány, arra történettudományi választ egyáltalán nem könnyű adni.
Krónikáinkból az derül ki, hogy az édesapja Tar Szerind. Nyilvánvalóan Álmos leszármazottja, még pontosabban Árpádé. A kérdés csak az, hogy Árpád melyik fiáé a négyből. Az is biztosra vehető, hogy idősebb volt Istvánnál, akár 20 évvel is. Történészeink közül Hóman Bálint Tar Szerind fiának, tehát Árpád ükunokájának tartotta Koppányt. Győrffy György előbb Fajszhoz, Árpád másik fiához kötötte, de később elfogadta Hóman Bálint álláspontját. Bakay Kornél pedig úgy vélte, hogy Tar Szerind Géza testvérével Mihállyal azonos, Koppány pedig Szár Lászlóval. Idézzünk egy régebbi (1984-es) Bakay interjúból:
A keresztségben Vajk ugyancsak a Stephanos nevet kapta, Koppány - írott források utalása szerint, és még ez is jelentkezik a rockoperában, természetesen Györffy György révén - szintén megkeresztelkedett. A keresztségben feltehetően a László nevet kapta. Eszerint Koppány azonos lehet Szár Lászlóval. Mihálynak két fia volt: Koppány és Vazul (Vászoly).
– énekli megint csak Vikidál.
972 táján meghalt Taksony fejedelem, akit fia, Géza követett az uralkodásban. Helyesen ismerte fel, hogy Német-római Császárság és a Bizánci Császárság között nehéz lesz megőrizni az önállóságunkat, ha nem hasonulunk valamelyest a szomszédos birodalmakhoz.
Ráadásul a két birodalom házasságkötés útján is erősítette a kapcsolatait. Géza jelezte a Nyugat felé: az országával együtt kész felvenni a kereszténységet, ezt érthető megkönnyebbüléssel fogadták a szomszédos hatalmak, hiszen a magyarok híre még mindig félelmetes volt.
Géza a 990-es évek elején, de legkésőbb István házasságkötésekor, 995-ben kijelölte őt utódjául, amit István Nagyobbik legendája is megörökített:
Ezt akkor valószínűleg Koppány is elfogadta. Az utódlás kapcsán összeütközött a kor két öröklési rendje, a primogenitúra és a szeniorátus. A primogenitúra, vagyis az elsőszülöttségi jog az európai királyságokban dívott, a király elsőszülött fia örökölte a trónt.
A pusztai népeknél a szeniorátus elvét alkalmazták inkább, ahol a család legidősebb, ereje teljében lévő tagja lett a következő uralkodó, fejedelem.
A tisztség nem apáról fiúra, hanem bátyról öcsre, vagy unokaöcsre szállt. Ehhez kapcsolódik még egy szokás a levirátus, vagyis a sógorházasság, eszerint az özvegy Saroltot Koppány a leendő fejedelem feleségül kérte. „Koppány küldött jó úrnőm, hogy ősi szokás szerint válaszd őt új férjedül, melletted az ország trónján. Figyelj! Sorsunkat most megfordíthatod!” A helyzet pontos megértését tovább bonyolítja az a tény, hogy már Taksonyt is a fia Géza követte az utódlásban.
István és Koppány összecsapására 997 végén, esetleg 998 első felében került sor. Koppány csapatai ostrom alá vették Veszprém várát, aminek a védelmét maga Sarolt, az elhunyt Géza özvegye irányította. István valószínűleg Esztergom környékén vonta össze csapatait, s indult meg, seregében német segédcsapatokkal Koppány ellen.
- számol be a Képes Krónika az eseményekről.
A felnégyelés kérdését azóta többen is kritika tárgyává tették. Sokan úgy vélik, Kálti Márk a Képes Krónika feltételezett szerzője, ezzel akarta Károly Róbert rettenetes bosszúját Zách Felicián családján jobban elfogadtatni?
