lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2022. október 24., 17:46

Magyar csaták, csatázó magyarok: III. Henrik Magyarországon

Orseoló Péter másodszori uralkodása sem nevezhető sikertörténetnek, sőt. Az ország népe és az elégedetlenkedő főurak összefogtak, hogy leszámoljanak a király uralmával. Követeket küldtek Vazul külföldön élő fiaihoz, hogy térjenek haza és vegyék át a hatalmat. András és Levente Kijevben találtak új otthonra, András még Bölcs Jaroszláv fejedelem lányának a kezét is elnyerte. Béla pedig Mieszkó lengyel fejedelem lányát vette nőül. Már mindketten keresztények voltak, Levente azonban haláláig hű maradt ősei hitéhez.

búvár kund
Egy 10. századból származó kódex illusztrációja arról, hogy az ellenség hajóinak elsüllyesztésére búvárt alkalmaztak.
Fotó: wikimedia commons

Kézai Simon krónikájában olvashatjuk:

Miért is az egész magyarság szorgosan ügyel vala, hogy Pétert elkergetve miképen hozhatnák vissza Szár László (Vazul) fiait. Míg ezek így történtek, András, Béla és Leventa (sic!) Csehországból Lengyelországba átmenvén Miska lengyel fejedelem által barátságosan lőnek fogadva. Hol Bélának, miután a pomerániai herczeget párviadalban legyőzte, Miska nejűl adá leányát. Mit András és Leventa nehezen szívelvén, ne hogy az ő becsületéből éljenek Lengyelországban, átmenének Ruthéniába. S midőn ott őket Lodoméria fejedelme, Péter király miatt, nem fogadta bé, onnan a kúnok földjére menének. Kik is azt hivén, hogy országukat kémlelik, elvesztésökön gondolkoztak, de miután egy magyar rab rájok ismert, azontúl igen jól bántak velök. E közben pedig Péter király a magyarokat előbbi sanyargatással kezdé terhelni. Akkor Csanádon mind egybejövének s tanácsot tartván köz értelemmel Szár László fiaiért küldenek, hogy jőjenek vissza az országba.”

A hercegek hallgattak is a hívó szóra, érdekeik átmenetileg találkoztak a Vata vezette pogánylázadás céljaival. Orseoló Péter Ausztria felé menekült, hogy ott biztonságra találjon, de a határt nem sikerült elérnie. András hívei elfogták és megvakították ezzel alkalmatlanná tették az uralkodásra, pár nappal később meg is halt.

Eltérve tehát onnan is, sietve Fejérvár felé lovagola; mert a polgárok izenték vala, hogy jőjön vissza s a várost neki adják. S a mint Fejérvár körűl egy faluba érkezett, a sereg hirtelen körülvevé, hol is fogságba jutván szemeit kiszúrják. S jóllehet életben marada, lelke fájdalmában életét végezvén Pécsett temetik el, mellyet mint mondják ő alapított.”

tudósít Kézai.

A véres események és a pogánylázadás áldozata lett Gellért püspök is. Péter bukása után András szembefordult Vatával is és leverte a mozgalmát. I. András 1046 és 1060 között uralkodott, országlása első éveiben többször is szembe kellett néznie III. Henrik német uralkodó hadaival.

András öccse, Béla a testvére hívására szintén hazatért, és kiváló hadvezéri képességeit kamatoztathatta a németek elleni csatározásokban.

Először III. Henrik nagybátyja Gebhardt tört be Magyarországra 1050-ben, óriási zsákmányt szerezve a határ menti területeken. Erre válaszul a magyar csapatok Hainburgot és az osztrák határvidéket dúlták. A válaszcsapás nem is késett sokat, a birodalmi német sereg 1051 júliusában már Regensburgnál összpontosult, ide érkezett meg augusztus elején Henrik is.

Augusztus közepén a sereg Passau környékén volt, ahonnan megkezdte előrenyomulását.

A Dunán élelemszállító flotta kísérte a csapatokat. Az esős időjárás a Lajta, Fertő, Hanság, Rábca és a Rába vidékét járhatatlanná tette, és ezen az sem segített, hogy a magyarok átvágták a gátakat. 

A sereg kétfelé vált, a főerők Henrik vezetésével a Zala folyó forrásvidékén léptek be az országba és törtek előre Székesfehérvár irányába. A magyar stratégia a felperzselt föld taktikája volt, vagyis minden mozdítható élelmet elvittek, csalták maguk után a német sereget, miközben folyamatosan háborgatták őket. Éjszakánként nem tudtak aludni a németek, sőt portyázóink elfogták Gebhardt püspök futárát, ha hihetünk a krónikáinknak. A derék egyházfi arról érdeklődött, hogy hova vonuljanak az élelmet szállító hajók. A „válaszlevél” közölte vele, hogy Henriknek hirtelen el kellett hagynia Magyarországot, süllyessze el a hajóit és térjen haza ő is.

Vedd tudomásul kedves Gebhard püspök, hogy birodalmunk nagy és fontos dolgai bennünket Magyarországból Németországba visszatérni kényszerítenek; ellenségeink ugyanis birodalmunkat elfoglalták. Azért a hajók elpusztítása után siess te is, amily gyorsan csak teheted, elibénk Regensburgba, mert neked sem tanácsos tovább Magyarországon maradni.

A kifárasztott, éhező német sereg a Vértes hegységben lévő Bodajkig jutott. Innét kénytelenek voltak visszafordulni, a hegységen átkelvén eldobálták pajzsaikat, fegyvereiket. A legenda és a krónikák szerint innét kapta nevét a hegység is.

A császár végül november közepére érkezett vissza Regensburgba.

Kaland- és bosszúvágya a következő évben is indulásra sarkallta, igaz akkor már szerényebb célokat tűzött ki maga elé a német uralkodó, Pozsonyt szerette volna megkaparintani. Vízen és szárazföldön egyaránt ostromolni kezdte a jelentősen megerősített várost. A korabeli feljegyzéseknek köszönhetően ismerjük egynéhány védőnek a nevét is: András, Uros, Voitech (Adalbert), Villöngard vagy Vilunpard, Márton és Zotmund. Sőt páran a korabeli oklevelekben is feltűnnek. A város ostroma mindvégig sikertelen volt,  a Dunán érkező hajókat a magyar krónikás feljegyzése szerint, Zotmund (Búvár Kund) vezetésével magyar búvárok megfúrták, azaz harcképtelenné tették. 

Ekkor a várbéli magyarok találtak egy Zothmund nevű, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel.”

- írta a Képes krónika.

A pozsonyi ostromhoz kapcsolódik, hogy a pápa először jelent meg Magyarországon. IX. Leó pápa 1052 augusztusának végén vagy szeptember elején Henrik táborába érkezett, hogy kieszközölje a békét, de nem járt sikerrel. Az ostrom még szeptember végéig tartott, csak akkor hagyták el a német csapatok Magyarországot.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.