Macskaügyek
A cseh nyelvű tévécsatornákon időről időre megjelennek érdekes hírek az állatvilág életteréből. Más vonatkozásban is ők hívták fel a figyelmemet sok mindenre, pl. gyorsan terjedő invazív rovarfajokra. Most is egy érdekes hírre lettem figyelmes, mi szerint új vadmacskafajt határoztak meg a szakemberek.
A felfedezés részleteiről annyit lehet tudni, hogy a Tilcayo tigrismacska (Leopardus tilcayo), az oncillák csoportjába tartozik, s az Andok keleti lejtőin él. A tudós szakemberek pedig a bejelentést nem is olyan régen, 2026. szeptember 18-án tették közzé a Current Biology folyóiratban. Az átlag 46 cm hosszú és 1,4 kg súlyú macska jellemzői:
nagy, leopárdszerű vagy tigrisszerű mintás bundája, kicsi és tömzsi arca, rövid, kerek fülei, valamint hosszú bajusza van.”
Tudjuk, a világ legrejtőzködőbb emlősei között még mindig akadnak azonosítatlan fajok. De hogy éppen egy macskafaj? Bizony, a tudósok legutóbb több mint száz év elteltével, 1923-ban azonosítottak egy macskafélét önálló macskafajként, nevezetesen a pampamacskát (Leopardus fasciatus) a Yungas köderdőben… Talán nem véletlen, hogy éppen itt bukkantak rá (később azonosították), hisz ez egy rendkívüli vidék a biodiverzitás vonatkozásában.
A Yungas (vagy Yungas köderdő) egy különleges trópusi és szubtrópusi nedves hegyvidéki erdővidék (úgynevezett köderdő), amely az Andok keleti lejtőin húzódik végig, Peru, Bolívia és Északkelet-Argentína területén. Ez az ökorégió az Amazonas-medence forró, párás alföldi dzsungelei és az Andok rideg, kopár, magashegyi Altiplano (fennsík) régiója közötti átmeneti zónát képezi”.
Ez a hely szinte állandó ködben áll, folyamatos a nedvesség, nagyok a magasságbeli különbségek, s ezért is különleges az élővilága. De mikor került elő a példány, amely alapján kiderítették, hogy új fajról van szó? Az egyedet
2016-ban találták kölyökként egy út szélén, majd 2017-ben került menhelyre”,
s bizonyára ott tűnt fel szokatlanságával, de a szóban forgó Tigrino becenevű példányra a bolíviai állatvédő menhelyen egy önkéntesként dolgozó bolíviai kutató figyelt fel, mert a macska mintázata szokatlan jegyeket mutatott. A történet szerint Paola Nogales-Ascarrunz biológus, kutatót a helyi vadvédelmi központ azzal kereste meg, hogy egy különleges macska került hozzájuk. Az állat előtte körülbelül egy évig egy La Pazban élő férfinál lakott, aki még kölyökként talált rá. Eleinte azt hitte, hogy egy házimacskáról van szó, később azonban rájött, hogy vadon élő állat, amelynek egy vadvédelmi központban van a helye. Végül persze a DNS-vizsgálat hozta meg az áttörést. A szakemberek szerint ilyen és ehhez hasonló felfedezés a jövőben is előfordulhat.
Közép- és Dél-Amerika erdőségeiben élő tigrismacskákat az erdőirtások, az élőhelyek elvesztése és az illegális vadászat miatt a kihalás fenyegeti”,
de mivel az újonnan „azonosított” fajról eleddig nem tudtak, hiányzik esetleges veszélyeztetettségük megállapítása, s így a korábbi természetvédelmi veszélyeztetettségi listákról is hiányzik.
Nem véletlen, hogy a tilcayo sokáig elkerülte a kutatók figyelmét. Külsőre könnyű összetéveszteni más tigrismacskafélékkel, ráadásul kis termete és fürge mozgása miatt nehezen lehet észrevenni a természetben. Emiatt egyelőre az sem ismert, hogy valójában mekkora lehet a vadon élő állomány.
A tilcayo apró termetű macskaféle, még a házimacskánál is kisebb: súlya általában 1,5–2 kilogramm, teljes hossza pedig a farkával együtt körülbelül 75 centiméter. Jellegzetes külsejét a bundáját borító, az oncilláénál nagyobb foltok, valamint a rövid, lekerekített fülek és a feltűnően hosszú bajuszszálak adják.
A fajról azonban egyelőre nagyon keveset tudunk. Mindössze két példányát sikerült eddig megfigyelni, így a kutatóknak alig van információjuk arról, mivel táplálkozik, hogyan szaporodik, illetve milyen veszélyekkel kell szembenéznie a természetben.
Ma délután a kertünk hátsó szegletében egy szétcincált galambtetemre lettem figyelmes. Meglepődnék azonban, ha ezt a tettet egy Tilcayo tigrismacska vitte volna véghez...
