Ma leteszi a koronát Beatrix királynő
AMSZTERDAM. Hollandia új korszakba lép, miután Beatrix királynő 33 évi uralkodás után kedden átadja a trónt fiának, Vilmos Sándornak.
A keddi hivatalos ünnepségre várják mások mellett Károly brit trónörököst feleségével, Camillával, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárt, José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét és Rita Süssmuth korábbi német parlamenti elnököt, aki sok éve munkálkodik a német-holland kapcsolatok szorosabbra fűzésén. Amszterdam arra számít, hogy az ünnepségekre egymillió ember jön el. A biztonságért 12 500 rendőr felel. A meteorológiai előrejelzés szerint szép időjárás várható.
A tulajdonképpeni trónváltás 10 és fél 11 között zajlik le a királyi palotában, ahol Beatrix aláírja a lemondó nyilatkozatot. A királynői tollvonással Vilmos Sándor automatikusan uralkodóvá válik. Felesége, Máxima királyné lesz. Beatrix ettől a perctől kezdve ismét hercegnő lesz, mint volt 1980-as trónra lépése előtt. Többé nem fogják „felségnek”, csupán „királyi fenségnek” szólítani.
A lemondás után Beatrix és Vilmos Sándor kilép az Amszterdam főterén, a Damon álló királyi palota erkélyére. Becslések szerint mintegy 20 ezer ember fogja ujjongva köszönteni őket. Ezt követi 14 órakor az új király ünnepélyes beiktatása a palota szomszédságában álló Új Templomban (Nieuwe Kerk). Hollandiában nem szokás a koronázás, ehelyett a király esküt tesz az alkotmányra. A parlament mindkét kamarájának tagjai ezután a templomban fogadalmat tesznek, hogy tiszteletben fogják tartani a király jogait.
Beatrix január 31-én töltötte be 75. életévét. Hollandiában minden évben április 30-án ünneplik a királynő napját, amely Beatrix anyjának, I. Julianna királynőnek a születésnapja, egyúttal trónra lépésének napja. Beatrix ezt a napot választotta, hogy 33 év uralkodás után legidősebb fiának a trónt átadja.
Az 1938-ban született Beatrixnak igen nagy szerepe van abban, hogy Hollandiában mindmáig töretlen a monarchia népszerűsége. A királynő 1980. április 30-án lépett trónra, vele azonban egyelőre véget is ér a királynők sora, hiszen három fia született, a legidősebb Vilmos Sándor herceg, aki 116 év óta az első férfi trónörökös. A hercegnek három lánya született argentin feleségétől, Máxima hercegnőtől, így utána megint királynő fog Hollandia élére kerülni.
Beatrix királynő a valaha élt legidősebb női uralkodó a holland trónon, és összességében is a korrekorderek között van. Beatrix előtt csak III. Vilmos (1817-1890) ült ilyen korban az uralkodói székben, rajta kívül a németalföldi történelem során még helytartó sem vezette ilyen idősen az országot.
Hollandiában az elmúlt években már egyre több találgatásra adott okot, hogy a királynő vajon mikor adja át a jogart fiának, a most 46 éves Vilmos Sándor trónörökösnek, aki IV. Vilmos néven lép trónra. Ellentétben az Egyesült Királysággal, ahol az uralkodók rendszerint halálukig állnak a monarchia élén, Hollandiában a trónátadás általában még a regnáló uralkodó életében megtörténik. Beatrix édesanyja, I. Julianna királynő például lánya 42. születésnapján jelentette be, hogy következő, 72. születésnapján, 1980. április 30-án átadja neki a trónt. Igaz, Julianna ekkor már beteg volt, Beatrix pedig most is jó egészségnek örvend.
Beatrix Wilhelmina Armgard már születésekor megkapta a Hollandia hercegnője, az Oranje-Nassau hercegnője és a Lippe-Biesterfeld hercegnője címet. A II. világháborúban a német megszállás elől a királyi család Angliába, majd Kanadába menekült, és csak 1945. augusztus 4-én tért vissza az újra szabad Hollandiába. Juliannát 1948-ban koronázták meg, Beatrix ettől kezdve számított trónörökösnek, majd 18. születésnapján az Államtanács tagjának is kinevezték.
A Leideni Egyetemen 1961-ben jogi doktorátust szerzett Beatrix 1966. március 10-én ment férjhez Claus von Amsberg német diplomatához. Házasságkötésüket kezdetben nem nézték jó szemmel a hollandok, mert még frissek voltak a náci megszállás emlékei, és sok holland akkoriban nem tudta elképzelni, hogy a Hitlerjugend egy valamikori tagja bevonulhat a királyi palotába, de a megnyerő Clausnak sikerült a negatív közhangulatot megfordítania. 2002-ben bekövetkezett halála az egész nemzetet gyászba borította.
Ahogy a királynő házassága, úgy három fia közül kettőnek a házassága is borzolta a holland kedélyeket. Vilmos Sándor 2002-ben vette feleségül Máxima Zorreguitát, akinek az apja az argentin katonai diktatúra idején (1976-1983) államtitkár volt a mezőgazdasági minisztériumban. A házasságkötésnek az volt a feltétele, hogy Máxima apja nem lehet jelen az esküvőn.
Johan Friso herceg házassága Mabel Wisse Smittel viszont azért váltott ki nemtetszést, mert a polgári származású menyasszonynak állítólag korábban kapcsolata volt Klaas Bruinsma holland drogbáróval. A herceg a házasság kedvéért lemondott trónutódlási jogáról. Tavaly a Beatrix kedvenc fiaként emlegetett Johan Friso síbalesetet szenvedett, lavina temette be az osztrák Alpokban, azóta is kómában fekszik.
Fia balesetén kívül Beatrix királynőt az elmúlt években még egy súlyos trauma érte: a 2009-es királynő napján Apeldoornban egy férfi autójával megpróbált a királyi család tagjai közé gázolni. A merényletkísérletben hét ember életét vesztette.
Beatrix a legtöbb európai uralkodónál nagyobb hatalommal rendelkezik, fontos szerepe van a kormányalakítások idején, és a miniszterelnökkel hetente folytatott találkozókon módja van némileg befolyásolni a kormány politikáját. Politikai szereplésének fontos momentuma a parlamenti ülésszakot megnyitó trónbeszéde. Az uralkodó számos ország képviselőit fogadja, és maga is sok helyen jár a világban. Magyarországon 1996. május 21. és 23. között tett hivatalos látogatást férjével, a holland uralkodói pár ezt megelőzően 1986 októberében, a holland kulturális hónap alkalmából látogatott Budapestre.
A királynőt a sajtóban nagyon ritkán idézik közvetlenül, mivel a kormányiroda ezt szabja a vele készítendő interjúk feltételeként. A szabályozást nem sokkal trónra lépése után léptették életbe, hogy megkíméljék a politikai bonyodalmaktól.
Beatrix királynő az európai integrációban játszott kiemelkedő szerepéért 1996-ban Károly-díjat kapott. Bár nem halmozza a kitüntetéseket, 2005. február 8-án mégis átvette a Leideni Egyetem díszdoktori címét, ünnepi beszédét a televízió élő adásban közvetítette. A királynő szabadidejében szeret síelni, úszni, teniszezni és lovagolni, de leginkább vitorlázni. Több olyan társadalmi szervezetben is szerepet vállal, amelyek a testi és szellemi fogyatékosok helyzetével, a szociális problémákkal foglalkoznak.
Az orániai ház 46 éves hercege régebben gyakran került az újságok címlapjára féktelen mulatozásaival, amelyek során a hangulatcsinálásban központi szerepet játszott kedvenc itala, a pilseni sör (innen ered beceneve: Pilsen hercege). Ezeknek az időknek azonban már vége, és kedden, mikor Vilmos Sándor átveszi az uralkodó szerepét édesanyjától, Beatrix királynőtől, senkinek sem a bohém fiatal jut majd eszébe a felelősségteljes családapáról.
A hollandok ugyanúgy kedvelik a közvetlennek és gyakorlatiasnak tartott herceget, mint édesanyját, Beatrixot. Az 1967. április 27-én született Willem-Alexander Claus George Ferdinandot mindenki nagy lelkesedéssel fogadta, hiszen három nemzedéknyi női uralkodó (Vilma, Julianna és Beatrix királynő) után személyében újra férfi kerülhet a trónra. A szépreményű ifjú helyett azonban egy bonyolult kamasszal kellett megbirkózniuk a szülőknek, akik végül egy walesi magániskolába küldték. A haditengerészetnél letöltött katonai szolgálat után Vilmos Sándor a leideni egyetemen folytatta tivornyáit.
Ruud Lubbers volt kormányfő szerint a királyi család maga is kétségbe vonta az ifjú herceg alkalmasságát az uralkodásra, miután a trónörökös már tizenegy évesen, egy családi fotózás alkalmával a pokolba küldte a médiát. Viszonya a sajtóval azóta normalizálódott, sőt Vilmos Sándor a kormánnyal karöltve új sajtókódexet dolgozott ki 2005-ben.
Történelemtanulmányai befejeztével megkezdte felkészülését az uralkodásra. A légierő pilótájaként bejárta az országot, 1998-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává vált, és apjához, Claus herceghez hasonlóan elkezdett érdeklődni a vízgazdálkodás iránt. 2006-ban végül az ENSZ vízzel és egészséggel foglalkozó tanácsadó testületének az elnöke lett.
A herceg mindenekelőtt feleségének köszönhette megváltozását. Bár a polgári származású, argentin Máxima Zorreguietával kötött 2002-es házasságát sokan nem nézték jó szemmel, mivel a lány apja fontos pozíciót töltött be a katonai junta alatt, a hollandok végül szívükbe zárták a mindig mosolygós Máximát. A család azóta három kislánnyal bővült: a kilencéves leendő trónörökössel, Catharina-Amaliával, a hétéves Alexiával és a hatéves Arianéval.
A trónörököst legalább annyira közvetlennek és haladó szelleműnek tartják, mint édesanyját. A leendő király blogján számol be külföldi útjairól, és egyáltalán nem ragaszkodik az őfelsége megszólításhoz. „Nem vagyok a protokoll megszállottja” - árulta el egy televíziós interjúban.
Vilmos Sándornak természetesen bírálói is akadnak. A nyilvánosság nyomása miatt kellett eladnia nyaralóját Mozambikban, valamint ugyanez késztette magyarázkodásra egy vécécsésze-dobáló versenyen való részvétel miatt.
A trónörökös tavaly elindult egy kis holland falunak a királynő napja (április 30.) alkalmából tartott hagyományos vécécsésze-dobáló versenyén, amelyet meg is nyert. A győzelmi mámor helyett azonban nyilvános megkövetés jött: „szégyellem magam a mintegy 2,6 milliárd ember előtt, akinek annyija sincs, hogy méltósággal végezhesse szükségét” - mondta.
A tulajdonképpeni trónváltás 10 és fél 11 között zajlik le a királyi palotában, ahol Beatrix aláírja a lemondó nyilatkozatot. A királynői tollvonással Vilmos Sándor automatikusan uralkodóvá válik. Felesége, Máxima királyné lesz. Beatrix ettől a perctől kezdve ismét hercegnő lesz, mint volt 1980-as trónra lépése előtt. Többé nem fogják „felségnek”, csupán „királyi fenségnek” szólítani.
A lemondás után Beatrix és Vilmos Sándor kilép az Amszterdam főterén, a Damon álló királyi palota erkélyére. Becslések szerint mintegy 20 ezer ember fogja ujjongva köszönteni őket. Ezt követi 14 órakor az új király ünnepélyes beiktatása a palota szomszédságában álló Új Templomban (Nieuwe Kerk). Hollandiában nem szokás a koronázás, ehelyett a király esküt tesz az alkotmányra. A parlament mindkét kamarájának tagjai ezután a templomban fogadalmat tesznek, hogy tiszteletben fogják tartani a király jogait.
Beatrix január 31-én töltötte be 75. életévét. Hollandiában minden évben április 30-án ünneplik a királynő napját, amely Beatrix anyjának, I. Julianna királynőnek a születésnapja, egyúttal trónra lépésének napja. Beatrix ezt a napot választotta, hogy 33 év uralkodás után legidősebb fiának a trónt átadja.
Az 1938-ban született Beatrixnak igen nagy szerepe van abban, hogy Hollandiában mindmáig töretlen a monarchia népszerűsége. A királynő 1980. április 30-án lépett trónra, vele azonban egyelőre véget is ér a királynők sora, hiszen három fia született, a legidősebb Vilmos Sándor herceg, aki 116 év óta az első férfi trónörökös. A hercegnek három lánya született argentin feleségétől, Máxima hercegnőtől, így utána megint királynő fog Hollandia élére kerülni.
Beatrix királynő a valaha élt legidősebb női uralkodó a holland trónon, és összességében is a korrekorderek között van. Beatrix előtt csak III. Vilmos (1817-1890) ült ilyen korban az uralkodói székben, rajta kívül a németalföldi történelem során még helytartó sem vezette ilyen idősen az országot.
Hollandiában az elmúlt években már egyre több találgatásra adott okot, hogy a királynő vajon mikor adja át a jogart fiának, a most 46 éves Vilmos Sándor trónörökösnek, aki IV. Vilmos néven lép trónra. Ellentétben az Egyesült Királysággal, ahol az uralkodók rendszerint halálukig állnak a monarchia élén, Hollandiában a trónátadás általában még a regnáló uralkodó életében megtörténik. Beatrix édesanyja, I. Julianna királynő például lánya 42. születésnapján jelentette be, hogy következő, 72. születésnapján, 1980. április 30-án átadja neki a trónt. Igaz, Julianna ekkor már beteg volt, Beatrix pedig most is jó egészségnek örvend.
Beatrix Wilhelmina Armgard már születésekor megkapta a Hollandia hercegnője, az Oranje-Nassau hercegnője és a Lippe-Biesterfeld hercegnője címet. A II. világháborúban a német megszállás elől a királyi család Angliába, majd Kanadába menekült, és csak 1945. augusztus 4-én tért vissza az újra szabad Hollandiába. Juliannát 1948-ban koronázták meg, Beatrix ettől kezdve számított trónörökösnek, majd 18. születésnapján az Államtanács tagjának is kinevezték.
A Leideni Egyetemen 1961-ben jogi doktorátust szerzett Beatrix 1966. március 10-én ment férjhez Claus von Amsberg német diplomatához. Házasságkötésüket kezdetben nem nézték jó szemmel a hollandok, mert még frissek voltak a náci megszállás emlékei, és sok holland akkoriban nem tudta elképzelni, hogy a Hitlerjugend egy valamikori tagja bevonulhat a királyi palotába, de a megnyerő Clausnak sikerült a negatív közhangulatot megfordítania. 2002-ben bekövetkezett halála az egész nemzetet gyászba borította.
Ahogy a királynő házassága, úgy három fia közül kettőnek a házassága is borzolta a holland kedélyeket. Vilmos Sándor 2002-ben vette feleségül Máxima Zorreguitát, akinek az apja az argentin katonai diktatúra idején (1976-1983) államtitkár volt a mezőgazdasági minisztériumban. A házasságkötésnek az volt a feltétele, hogy Máxima apja nem lehet jelen az esküvőn.
Johan Friso herceg házassága Mabel Wisse Smittel viszont azért váltott ki nemtetszést, mert a polgári származású menyasszonynak állítólag korábban kapcsolata volt Klaas Bruinsma holland drogbáróval. A herceg a házasság kedvéért lemondott trónutódlási jogáról. Tavaly a Beatrix kedvenc fiaként emlegetett Johan Friso síbalesetet szenvedett, lavina temette be az osztrák Alpokban, azóta is kómában fekszik.
Fia balesetén kívül Beatrix királynőt az elmúlt években még egy súlyos trauma érte: a 2009-es királynő napján Apeldoornban egy férfi autójával megpróbált a királyi család tagjai közé gázolni. A merényletkísérletben hét ember életét vesztette.
Beatrix a legtöbb európai uralkodónál nagyobb hatalommal rendelkezik, fontos szerepe van a kormányalakítások idején, és a miniszterelnökkel hetente folytatott találkozókon módja van némileg befolyásolni a kormány politikáját. Politikai szereplésének fontos momentuma a parlamenti ülésszakot megnyitó trónbeszéde. Az uralkodó számos ország képviselőit fogadja, és maga is sok helyen jár a világban. Magyarországon 1996. május 21. és 23. között tett hivatalos látogatást férjével, a holland uralkodói pár ezt megelőzően 1986 októberében, a holland kulturális hónap alkalmából látogatott Budapestre.
A királynőt a sajtóban nagyon ritkán idézik közvetlenül, mivel a kormányiroda ezt szabja a vele készítendő interjúk feltételeként. A szabályozást nem sokkal trónra lépése után léptették életbe, hogy megkíméljék a politikai bonyodalmaktól.
Beatrix királynő az európai integrációban játszott kiemelkedő szerepéért 1996-ban Károly-díjat kapott. Bár nem halmozza a kitüntetéseket, 2005. február 8-án mégis átvette a Leideni Egyetem díszdoktori címét, ünnepi beszédét a televízió élő adásban közvetítette. A királynő szabadidejében szeret síelni, úszni, teniszezni és lovagolni, de leginkább vitorlázni. Több olyan társadalmi szervezetben is szerepet vállal, amelyek a testi és szellemi fogyatékosok helyzetével, a szociális problémákkal foglalkoznak.
Az orániai ház 46 éves hercege régebben gyakran került az újságok címlapjára féktelen mulatozásaival, amelyek során a hangulatcsinálásban központi szerepet játszott kedvenc itala, a pilseni sör (innen ered beceneve: Pilsen hercege). Ezeknek az időknek azonban már vége, és kedden, mikor Vilmos Sándor átveszi az uralkodó szerepét édesanyjától, Beatrix királynőtől, senkinek sem a bohém fiatal jut majd eszébe a felelősségteljes családapáról.
A hollandok ugyanúgy kedvelik a közvetlennek és gyakorlatiasnak tartott herceget, mint édesanyját, Beatrixot. Az 1967. április 27-én született Willem-Alexander Claus George Ferdinandot mindenki nagy lelkesedéssel fogadta, hiszen három nemzedéknyi női uralkodó (Vilma, Julianna és Beatrix királynő) után személyében újra férfi kerülhet a trónra. A szépreményű ifjú helyett azonban egy bonyolult kamasszal kellett megbirkózniuk a szülőknek, akik végül egy walesi magániskolába küldték. A haditengerészetnél letöltött katonai szolgálat után Vilmos Sándor a leideni egyetemen folytatta tivornyáit.
Ruud Lubbers volt kormányfő szerint a királyi család maga is kétségbe vonta az ifjú herceg alkalmasságát az uralkodásra, miután a trónörökös már tizenegy évesen, egy családi fotózás alkalmával a pokolba küldte a médiát. Viszonya a sajtóval azóta normalizálódott, sőt Vilmos Sándor a kormánnyal karöltve új sajtókódexet dolgozott ki 2005-ben.
Történelemtanulmányai befejeztével megkezdte felkészülését az uralkodásra. A légierő pilótájaként bejárta az országot, 1998-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává vált, és apjához, Claus herceghez hasonlóan elkezdett érdeklődni a vízgazdálkodás iránt. 2006-ban végül az ENSZ vízzel és egészséggel foglalkozó tanácsadó testületének az elnöke lett.
A herceg mindenekelőtt feleségének köszönhette megváltozását. Bár a polgári származású, argentin Máxima Zorreguietával kötött 2002-es házasságát sokan nem nézték jó szemmel, mivel a lány apja fontos pozíciót töltött be a katonai junta alatt, a hollandok végül szívükbe zárták a mindig mosolygós Máximát. A család azóta három kislánnyal bővült: a kilencéves leendő trónörökössel, Catharina-Amaliával, a hétéves Alexiával és a hatéves Arianéval.
A trónörököst legalább annyira közvetlennek és haladó szelleműnek tartják, mint édesanyját. A leendő király blogján számol be külföldi útjairól, és egyáltalán nem ragaszkodik az őfelsége megszólításhoz. „Nem vagyok a protokoll megszállottja” - árulta el egy televíziós interjúban.
Vilmos Sándornak természetesen bírálói is akadnak. A nyilvánosság nyomása miatt kellett eladnia nyaralóját Mozambikban, valamint ugyanez késztette magyarázkodásra egy vécécsésze-dobáló versenyen való részvétel miatt.
A trónörökös tavaly elindult egy kis holland falunak a királynő napja (április 30.) alkalmából tartott hagyományos vécécsésze-dobáló versenyén, amelyet meg is nyert. A győzelmi mámor helyett azonban nyilvános megkövetés jött: „szégyellem magam a mintegy 2,6 milliárd ember előtt, akinek annyija sincs, hogy méltósággal végezhesse szükségét” - mondta.
Forrás
MTI
