Ma délelőtt napfogyatkozás volt
POZSONY, BUDAPEST. A csillagászok elmondása szerint egy területen átlagosan négyszáz évente fordul elő napfogyatkozás, vagyis pénteken érdemes volt az égre tekinteni.
Napfogyatkozásról akkor beszélünk, mikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, vagyis újholdkor. Ez a jelenség már az ősi civilizációk számára is különleges, tisztelt és egyben rettegett eseménynek számított, a csillagászati jelenségek közül a teljes napfogyatkozásnak volt a legnagyobb lélektani hatása. Már az ókori egyiptomiak körében is rettegést és pánikot keltett, mikor egyszer csak eltűnt a nap fénye, és mivel nem tudták a jelenség pontos okát, a pusztulás előjeleként gondoltak rá. Bizonyos távol-keleti kultúrák úgy tartották, egy óriási sárkány kúszik ilyenkor az égre, mely felfalja a Napot, s hasonló hiedelem volt népszerű az Újvilág indiánjainak körében, akik szerint ilyenkor egerek rágják szét az egyre fogyó égitestet. Ilyenkor hangos lármával, zajos ünnepséggel igyekeztek elűzni a gonosz szellemeket.
Elsőként az ókori görögök ismerték fel, hogy mi az oka a Nap fogyatkozásának, és rájöttek arra, hogy nem okoz semmiféle károkat a földi lakosságra nézve. Az azóta eltelt évszázadok alatt a különböző kultúrák mind másképpen közelítettek a napfogyatkozáshoz, ma pedig már néhány elszigetelten élő törzsi közösségtől eltekintve csak a történelemkönyvekben olvashatunk a tudományos magyarázatot mellőző hiedelemvilágokról. Izgalmas azonban belegondolni, hogy az őserdők mélyén, a világ távoli zugaiban háborítatlanul élő primitív törzsek miképpen reagálnak majd a napfény időszakos eltűnésére.
A mostani teljes napfogyatkozás kevés lakott területet érintett, főként az Atlanti-óceán térségéből volt látható, ahogy a Hold egészében eltakarja a Napot, a Feröer-szigetek például kiemelt helyszín volt. A Spitzbergákon élőknek ugyancsak izgalmas látványban volt részük, a Hold a Nap 82 százalékát takarta el. A Norvégiától északra fekvő szigetekre kirakhatták a telt házas táblát, hiszen 2500 lakosával és 1500 turistával elérte kapacitása maximumát.
Aki most lemaradt, évtizedeket várhat
2021-ben lesz a következő részleges napfogyatkozás, amely a Dunántúlról nem is látszik majd, inkább csak a keleti országrészből lesz érzékelhető. A teljes napfogyatkozásig sokkal többet kell várni, 2081-ben szemlélhetik ismét a magyarok, ahogy az égitest fényét néhány pillanatra teljesen eltakarja a Hold.
Mizser Attila, a csillagászati egyesület titkára kiemeli, hogy egy területen átlagosan négyszáz évente fordulhat elő napfogyatkozás, de széles különbségek lehetnek az időpontokat illetőleg. Mi szerencsések vagyunk, hiszen 1999 előtt 1842-ben dokumentáltak napfogyatkozást. Idén ősszel, szeptember 28-án a késői órákban még egy holdfogyatkozást is megcsodálhatunk, tehát csillagászati szempontból el vagyunk kényeztetve idén.
A mai jelenség Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődött és 11.59-ig tartott, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következett be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarta a Napot. Más magyarországi településen ehhez képest legfeljebb néhány perces eltérések voltak. Sötét ekkor sem volt, azonban a napfény mennyisége észrevehetően csökkent.
Ugyanebben az időpontban volt megfigyelhető a jelenség Szlovákiában is. Pozsonyban a napfogyatkozás 9.38-kor kezdődött, csúcspontja 10.47-kor volt, és 11.58-ig tartott. Kassán 9.44-kor kezdődött, a csúcspontot 10.53-kor érte el, s a jelenség 12.04-kor ért véget.
Hogy érdemes nézni a napfogyatkozást?
1999-ben – bár több millió erre a célra készült speciális védőszemüveget gyártottak – sokan még mindig kormozott üvegen keresztül néztek a Napba. Ez azonban kifejezetten káros, a csillagászok óva intenek ettől a módszertől; Mizser Attila azt javasolja, akinek esetleg megvan az akkor vásárolt szemüveg, használja. Ha nincs, távcsőboltokban érdemes keresni, de ha elfogytak a készletek, akkor speciális, csillagászati távcsőhöz való fóliát érdemes vásárolni, amelyből házilag is készíthető alkalmas eszköz.
A napkorong felszíni fényessége óriási, ezért sem szabad szemmel, sem távcsővel, sem a fényképezőgép keresőjén keresztül nem szabad sokáig belenézni, mert súlyos szemkárosodáshoz vezethet. A szakértő szerint az ívhegesztéshez használt, sötét szűrőüveges pajzs is alkalmazható 12-es fokozaton. Huzamosabb ideig azonban ezzel sem szem ajánlott a napfogyatkozást figyelni. 20-30 másodperc után érdemes 5-10 perc szünetet tartani – hangsúlyozza a csillagász.
Elsőként az ókori görögök ismerték fel, hogy mi az oka a Nap fogyatkozásának, és rájöttek arra, hogy nem okoz semmiféle károkat a földi lakosságra nézve. Az azóta eltelt évszázadok alatt a különböző kultúrák mind másképpen közelítettek a napfogyatkozáshoz, ma pedig már néhány elszigetelten élő törzsi közösségtől eltekintve csak a történelemkönyvekben olvashatunk a tudományos magyarázatot mellőző hiedelemvilágokról. Izgalmas azonban belegondolni, hogy az őserdők mélyén, a világ távoli zugaiban háborítatlanul élő primitív törzsek miképpen reagálnak majd a napfény időszakos eltűnésére.
A mostani teljes napfogyatkozás kevés lakott területet érintett, főként az Atlanti-óceán térségéből volt látható, ahogy a Hold egészében eltakarja a Napot, a Feröer-szigetek például kiemelt helyszín volt. A Spitzbergákon élőknek ugyancsak izgalmas látványban volt részük, a Hold a Nap 82 százalékát takarta el. A Norvégiától északra fekvő szigetekre kirakhatták a telt házas táblát, hiszen 2500 lakosával és 1500 turistával elérte kapacitása maximumát.
Aki most lemaradt, évtizedeket várhat
2021-ben lesz a következő részleges napfogyatkozás, amely a Dunántúlról nem is látszik majd, inkább csak a keleti országrészből lesz érzékelhető. A teljes napfogyatkozásig sokkal többet kell várni, 2081-ben szemlélhetik ismét a magyarok, ahogy az égitest fényét néhány pillanatra teljesen eltakarja a Hold.
Mizser Attila, a csillagászati egyesület titkára kiemeli, hogy egy területen átlagosan négyszáz évente fordulhat elő napfogyatkozás, de széles különbségek lehetnek az időpontokat illetőleg. Mi szerencsések vagyunk, hiszen 1999 előtt 1842-ben dokumentáltak napfogyatkozást. Idén ősszel, szeptember 28-án a késői órákban még egy holdfogyatkozást is megcsodálhatunk, tehát csillagászati szempontból el vagyunk kényeztetve idén.
A mai jelenség Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődött és 11.59-ig tartott, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következett be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarta a Napot. Más magyarországi településen ehhez képest legfeljebb néhány perces eltérések voltak. Sötét ekkor sem volt, azonban a napfény mennyisége észrevehetően csökkent.
Ugyanebben az időpontban volt megfigyelhető a jelenség Szlovákiában is. Pozsonyban a napfogyatkozás 9.38-kor kezdődött, csúcspontja 10.47-kor volt, és 11.58-ig tartott. Kassán 9.44-kor kezdődött, a csúcspontot 10.53-kor érte el, s a jelenség 12.04-kor ért véget.
Hogy érdemes nézni a napfogyatkozást?
1999-ben – bár több millió erre a célra készült speciális védőszemüveget gyártottak – sokan még mindig kormozott üvegen keresztül néztek a Napba. Ez azonban kifejezetten káros, a csillagászok óva intenek ettől a módszertől; Mizser Attila azt javasolja, akinek esetleg megvan az akkor vásárolt szemüveg, használja. Ha nincs, távcsőboltokban érdemes keresni, de ha elfogytak a készletek, akkor speciális, csillagászati távcsőhöz való fóliát érdemes vásárolni, amelyből házilag is készíthető alkalmas eszköz.
A napkorong felszíni fényessége óriási, ezért sem szabad szemmel, sem távcsővel, sem a fényképezőgép keresőjén keresztül nem szabad sokáig belenézni, mert súlyos szemkárosodáshoz vezethet. A szakértő szerint az ívhegesztéshez használt, sötét szűrőüveges pajzs is alkalmazható 12-es fokozaton. Huzamosabb ideig azonban ezzel sem szem ajánlott a napfogyatkozást figyelni. 20-30 másodperc után érdemes 5-10 perc szünetet tartani – hangsúlyozza a csillagász.
Forrás
MTI, egerhirek.hu, hvg.hu
