Lillafüred, a bükki ékszerdoboz
Lillafüred nem csupán egy turistaközpont vagy szép kirándulóhely, hanem a Bükk egyik legkülönlegesebb, történelmi és irodalmi szempontból is egyedi helyszíne, amely ma Miskolc része.
Családunkkal nyaranta szeretünk megcélozni olyan magyarországi helyszíneket, amelyek valamiért érdekesek lehetnek a gyermekek számára is. Kelet-magyarországi nyaralásunk alkalmával Lillafüredet is felkerestünk.
A Palotaszálló
A környék legfeltűnőbb épülete természetesen az impozáns látványt nyújtó Palotaszálló, amely úgy néz ki, mintha egy középkori-reneszánsz vadászkastélyt varázsoltak volna a Bükk hegyei közé. Mintha csak a Loire menti kastélyok egyikét pillantottuk volna meg. A szálló azonban csak közel száz évvel ezelőtt, 1927 és 1930 között épült, Lux Kálmán tervei alapján. Neoreneszánsz stílusával a Mátyás-korabeli paloták hangulatát próbálták megidézni. A beruházás különösen érdekes azért, mert az ország gazdasági világválság előtti és alatti nehéz időszakában valósult meg, és komoly közmunkaprogram kapcsolódott hozzá.
olvashatjuk a szálló oldalán.
A szállót tehát eredetileg nem egyszerű turistahotelnek, hanem reprezentatív üdülőhelynek szánták, továbbá konferenciák, politikai-társadalmi események helyszínének is elképzelték. Az építkezés során hatalmas mennyiségű földet és kőzetet mozgattak meg, és ezekből is felhasználtak annak a függőkertnek a kialakításához, ami szintén páratlan a maga nemében Magyarországon.
A függőkert
A Palotaszálló alatt található függőkert valójában egy teraszokból, támfalakból és lépcsőkből mesterségesen kialakított látványos kert. Azért volt rá szükség, mert a szálloda egy nagyon meredek hegyoldalra került. A tereprendezés során létrehozott teraszokat később parkosították. A kert különlegessége, hogy innen egymás után lehet elérni: a Szinva-vízesést, az Anna-barlangot, a József Attila-emléket, a patakvölgyet, és a Palotaszálló alatti különböző teraszokat. Vagyis a függőkert tulajdonképpen összeköti Lillafüred több fő látványosságát.
A Szinva-vízesés
Bármilyen furcsán is hangzik, a Szinva-vízesés sem tisztán természetes módon alakult ki. Mai formáját ugyanis a Palotaszálló építésekor alakították ki. A tereprendezés és a patakmeder rendezése miatt a Szinva itt zuhan le a mélybe. A vízesés körülbelül 20 méteres, és Magyarország legmagasabb természetes esésű vízeséseként szokták említeni, tehát amikor a vízesést nézzük, tulajdonképpen természet és mérnöki munka találkozását látjuk. Ráadásul a vízesés vízhozama erősen függ az időjárástól, ugyanis hosszabb száraz időszakban egészen más arcát mutatja, mint egy kiadós eső vagy hóolvadás után.
A Hámori-tó
A Palotaszállóról készült művészi fotók általában egy vízfelület fölött ábrázolják az építményt, pedig ilyen fényképet nem is olyan egyszerű készíteni, ugyanis a nagyjából másfél kilométer hosszú Hámori-tó az út másik oldalán helyezkedik el. Azt már talán mondanunk sem kell, hogy a tó szintén mesterséges eredetű, azonban „születése” néhány évtizeddel korábbra datálódik, mint a Palotaszálló megépítése. A tavat – ami ma közkedvelt csónakázóhely – a Szinva és a Garadna vizének felduzzasztásával alakították ki a kohászat vízellátásának biztosítására a XIX. század elején, azaz Lillafüred mai romantikus tájképe részben egy ipartörténeti létesítménynek köszönhető.
A libegő
Megérkezésünkkor kicsit aggódtunk, hogy vajon lesz-e parkolóhelyünk, de az aggódás teljesen felesleges volt, ráadásul kártyával könnyedén válthattunk napijegyet (a nagyvárosokban sokkal hektikusabb az ilyesmi), így aztán elindultunk a nagyjából egy kilométerre található libegő irányába. A kánikulát követően talán ez volt az első olyan nap, amikor egy kicsit enyhébb volt az idő. A libegő Lillafüred fölött a Jávorhegy irányába (és vissza) közlekedik, amely körülbelül egy kilométeres pályán viszi az utasokat, komótos tempóban. A nagyjából kétszer negyedórás libegés jó időben különleges és frissítő élmény. A látvány különösen a visszaút során varázslatos, és célbaérés előtt ajánlott mosolyogni, ugyanis lencsevégre is kapnak bennünket, s az elkészült fotót a közeli trafikban megvásárolhatjuk.
A kisvasút
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút ma az egyik legnépszerűbb kirándulóprogram, de eredetileg egészen más célból építették. Az erdei vasút kiépítése az 1920-as években elsősorban a fa és egyéb erdei termékek szállítását szolgálta. Később a személyszállítás is egyre fontosabbá vált, és végül turisztikai látványossággá nőtte ki magát. A pálya egyik legérdekesebb része maga a vonalvezetés: hegyoldalakon, völgyeken, hidakon és alagútakon keresztül halad, s az egyik éppen a lillafüredi megálló szomszédságában található. A kisvasút a többi hasonló „testvéréhez” képest nagyobb, s útvonala is hosszabb, hiszen Miskolc diósgyőri részétől egészen Garadnáig vezet, ahol egy kiváló játszópark is várja a legkisebbeket.
A kisvasút megállóhelyei között szerepel a kisvasút Fazola-kohó megálló, ahol az újmassai őskohó, más néven Fazola-kohó található. Ez Magyarország egyetlen kohóipari műemléke, egy 18–19. századi, faszéntüzelésű nagyolvasztó.
A története Fazola Henrikhez és fiához, Fazola Frigyeshez kötődik. A mai kohót 1811–1813 között építették, és 1871-ig működött. Mellette található a Massa Múzeum és egy rekonstruált műemlék vasverő is, így nemcsak magát a kohót lehet megnézni, hanem azt is, hogyan zajlott annak idején a vasfeldolgozás. A következő megálló Garadna felé a völgyben található híres lillafüredi pisztrángtelep. A környék bővizű forrásai és hideg, tiszta vize kiváló feltételeket biztosítanak a pisztrángtenyésztéshez. A telepnek nagy hagyománya van, és a környéken friss, illetve füstölt pisztránggal is lehet „találkozni”.
Egyéb érdekességek
Lillafüred és a Hámori-völgy Herman Ottó természetkutató számára is fontos volt. A környéken áll egykori nyaralója, a Pele-lak, amely ma Herman Ottó-emlékház. Herman Ottó a magyar természetkutatás, néprajz és madártan egyik meghatározó alakja volt, így az emlékház Lillafüred természetjáró és tudománytörténeti oldalát is megmutatja. A Palotaszálló függőkertjében pedig a szobra is megtekinthető.
Lillafüreden kis területen több, egymástól teljesen eltérő jellegű barlang található.
Az Anna-barlang közvetlenül a vízesés és a függőkert közelében van. Azért különleges, mert mésztufában alakult ki, és a kőzetben növényi lenyomatok, mintázatok is megőrződtek, ami geológiai szempontból rendkívül ritka. A Szent István-barlang lényegében klasszikus cseppkőbarlang, látványos képződményekkel és nagyobb termekkel. A harmadik érdekes barlang a környéken a Szeleta-barlang, amely elsősorban régészeti jelentősége miatt fontos.
Lillafüred egyik leghíresebb irodalmi története József Attilához kapcsolódik. 1933-ban egy írókongresszus miatt járt Lillafüreden, és a hely szépsége ihlette az Óda című versét. Ezért található a függőkertben József Attila szobra és az Ódához kapcsolódó emlékhely.
