Látogatható Székesfehérváron a csontkamra

A 2000-ben felavatott, kereszttel díszített, kőlappal fedett, szigetelt, klimatizált osszáriumban azokat az antropológiai leleteket helyezték el, amelyek a bazilika eddigi feltárása során előkerültek.

Azt, hogy a történelmünk első fél évezredében többször megbolygatott, kirabolt sírokból előkerült csontmaradványok közül melyik tartozott a Székesfehérváron eltemetett 15 király valamelyikéhez, a tudományos kutatások teljes bizonyossággal nem tudták megállapítani.

Eredeti állapotban csak a vörös márvány koporsóban nyugvó III. Béla és hitvese, Antiochiai Anna földi maradványai, valamint királyi sírleletei kerültek elő 1848-ban, egy véletlennek köszönhetően. Az uralkodó pár koporsóját a budapesti Mátyás templomban helyezték el és ma is ott őrzik.

Az 1848-as ásatást követő évtizedekben feltárt leleteket, amelyek között királyok, királynék, királyi sarjak, főpapok, főurak csontmaradványai is voltak, 1938-ban a Szent István-i ünnepi év keretében kialakított romkertben az államalapító szarkofágja előtt létesített közös sírboltban helyezték el. Ezt a közös sírkamrát 1984-ben szakértő bizottság nyitotta fel, azzal a céllal, hogy elvégezze a leletek antropológiai vizsgálatát.

A leleteket 2000 augusztusában helyezték el a klimatizált osszáriumban. A csontkamrát csak jeles – elsősorban az államalapító szent királyhoz köthető – ünnepek alkalmából teszik látogathatóvá.