Kutatás – Mi az álom célja?
KIOTÓ. Yukiyasu Kamitani japán kutató szerint nagyon fontos kérdés, hogy mit tartalmaznak az álmok. Kutatásaiban azt vizsgálja, milyen összefüggésben állnak az álmok az agyműködéssel, és mi az álom valódi célja.
A kiotói ATR Idegtudományi Laboratórium a számítógépes idegtudomány segítségével próbálja megfejteni az agy működését. Kamitani kutatócsoportjának eredményeit az Idegtudományi Társaság New Orleans-i konferenciáján mutatták be a múlt hónapban.
A kutatók arról számoltak be, hogy az álmodás és a vizuális érzékelés hasonló idegi reprezentációkat mutatnak az agy magasabb rendű vizuális területein. Kísérletükben három embert vizsgáltak alvás közben agyi képalkotó módszerrel, és agyhullámaikat EEG-vel rögzítették.
A szakértők figyelték az agyhullámok elektromos mintáit, hogy felébreszthessék az alanyokat, valahányszor a jelek azt mutatták, hogy álmodni kezdenek. Amikor felébresztették őket, megkérdezték tőlük, miről álmodtak, majd arra kérték őket, hogy aludjanak tovább. Ezt a folyamatot néhány napig többször is megismételték.
A japán kutatóknak sikerült dekódolniuk az álmokat. Némelyik különleges volt, de a nagy részük hétköznapi élményekről és témákról szólt, például autókról vagy számítógépekről. Ezt követően olyan képeket gyűjtöttek össze, amelyek az egyes kategóriákat jelképezték, és ezeket a képeket megmutatták az alanyoknak, miközben agyi képalkotó eljárással vizsgálták őket. Ez alapján a szakértők kimutatták, hogy különböző minták fedezhetők fel a három fő agyi területen, amelyek a látottak feldolgozásáért felelősek. Kiderült, hogy a vizuális feldolgozás specializáltabb szerepeit játszó egyéb agyterületek aktivitása az álmok tartalmától függően váltakozott.
”Ebben a kutatásban csak alapvető tárgykategóriákkal kapcsolatos információkat tudtunk dekódolni, de ez a módszer az álmok dinamikusabb és érzelmibb vetületeinek dekódolására is kiterjeszthető” - mondta Kamitani. ”Eredményeink azt bizonyítják, hogy álmodás közben bizonyos agyterületek aktivitási mintái hasonlóak azokhoz, amelyeket a rokon tartalmú képek kiváltottak.”
A kutatók arról számoltak be, hogy az álmodás és a vizuális érzékelés hasonló idegi reprezentációkat mutatnak az agy magasabb rendű vizuális területein. Kísérletükben három embert vizsgáltak alvás közben agyi képalkotó módszerrel, és agyhullámaikat EEG-vel rögzítették.
A szakértők figyelték az agyhullámok elektromos mintáit, hogy felébreszthessék az alanyokat, valahányszor a jelek azt mutatták, hogy álmodni kezdenek. Amikor felébresztették őket, megkérdezték tőlük, miről álmodtak, majd arra kérték őket, hogy aludjanak tovább. Ezt a folyamatot néhány napig többször is megismételték.
A japán kutatóknak sikerült dekódolniuk az álmokat. Némelyik különleges volt, de a nagy részük hétköznapi élményekről és témákról szólt, például autókról vagy számítógépekről. Ezt követően olyan képeket gyűjtöttek össze, amelyek az egyes kategóriákat jelképezték, és ezeket a képeket megmutatták az alanyoknak, miközben agyi képalkotó eljárással vizsgálták őket. Ez alapján a szakértők kimutatták, hogy különböző minták fedezhetők fel a három fő agyi területen, amelyek a látottak feldolgozásáért felelősek. Kiderült, hogy a vizuális feldolgozás specializáltabb szerepeit játszó egyéb agyterületek aktivitása az álmok tartalmától függően váltakozott.
”Ebben a kutatásban csak alapvető tárgykategóriákkal kapcsolatos információkat tudtunk dekódolni, de ez a módszer az álmok dinamikusabb és érzelmibb vetületeinek dekódolására is kiterjeszthető” - mondta Kamitani. ”Eredményeink azt bizonyítják, hogy álmodás közben bizonyos agyterületek aktivitási mintái hasonlóak azokhoz, amelyeket a rokon tartalmú képek kiváltottak.”
Forrás
betegszoba.hu
