Kötelező lesz matematikából érettségizni?!
„Legfontosabb módosításnak azt tartjuk, hogy az alap- és középiskolákban növeljék az állami oktatási program által megszabott matikaórák számát, s ebből tantárgyból ismét vezessék be a kötelező érettségiztetést“ - magyarázta Karol Mikula, a Szlovák Matematikai Társaság elnöke, aki a Szlovák Műszaki Egyetem (STU) Építészeti Karának professzora. Szerinte szakmai vita során kellene eldönteni azt, hogy melyik iskolákban legyen kötelező a matikaérettségi. A kezdeményezők javaslata szerint azokban a középiskolákban tennék kötelezővé, amelyek diákjaikat az ún. STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) szakokon oktatják. Szlovákiában ez a lépés a természettudományokat, a mérnöki szakokat, az informatikát, a közgazdaságtant, a menedzsmentet és a matematikát érintené, tehát főleg a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban válna kötelezővé a matikaérettségi.
Még a törteket sem ismerik
A matematika a diákok körében nem éppen a kedvenc tantárgyak közé tartozik. Többségük arra szükséges rosszként tekint, másokat pedig félelemmel tölt el. Csupán 15 százalékuk akar ebből a tantárgyból érettségizni. Ha azonban az oktatását az alap- és középiskolában is elhanyagolják, annak következményeivel az egyetemeken is számolni kell, ahová felkészületlen érettségizők érkeznek. Robert Redhammer, a pozsonyi STU rektora leszögezte: a végzős középiskolások tudásszintje már hosszú ideje nem kielégítő, és egyre csak csökken.
Tesztelés 5: matematikából Pozsony megye diákjai a legjobbak
Ján Šajbidor, az STU Vegyészeti és Élelmiszer-technológiai Karának a dékánja úgy látja, hogy eddig teljes mértékben lebecsülték a matikaérettségi jelentőségét. Jelenleg ugyanis a főiskolák műszaki vagy természettudományi karain olyan diákok is tanulhatnak, akik csak négy társadalomtudományi tantárgyból érettségiztek. Elmondta: emiatt ezek a fiatalok még az alapvető algebrai műveletek elvégzésére sem képesek, nem tudnak törtekkel és százalékokkal számolni stb., pedig mindezekre valamennyi végzős középiskolásnak képesnek kellene lennie.
Alulértékelt érettségi
Ivan Brezina, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági informatikai karának dékánja is úgy véli, hogy a középiskolákból kikerülő diákok tudásszintje rohamosan csökken.
„Minden esetben érzékelhető, hogy valami nincs rendben a rendszerben. A diákok agyonstresszelve, negatívan motiválva érkeznek hozzánk. A matematikát csak kényszerűen szükséges tantárgynak tartják, nem pedig az összes gazdasági folyamat alapjának“ – elemezte a helyzetet a dékán.
Šajbidor szerint az is problémát jelent, ahogy ma a matikaérettségi zajlik. Tavaly e tantárgyat csak a diákok közel 15 százaléka választotta, de a vizsga külső része során csak alig 46 százalékuk felelt meg. Közel 10 százalékuk pedig nem a rendes időpontban érettségizett matikából, pedig ezt a tantárgyat önként választották.
Hiányosságokat észlelt a külső vizsgarészben. A ugyanis 30 olyan feladatból áll, amit a diákoknak két óra alatt meg kellene tudniuk oldani, ennek ellenére idén már 150 perc állt a rendelkezésükre. Hozzátette: ezen feladatok szerzői a feladatokat úgy állítják össze, hogy az érettségi vizsgán legalább a diákok 50 százaléka átmenjen.
Nem többet, csak máshogyan kell tanítani!
A gimnazisták 1991-ig kötelezően érettségiztek matematikából. Annak újbóli bevezetését 2012-ben Dušan Èaploviè (Smer-SD) volt oktatási miniszter is fontolgatta.
Branislav Gröhling (SaS) oktatásüggyel foglalkozó képviselő elmondta: a PISA nemzetközi tesztelés során is jelentős mértékű romlás mutatkozott a matematikai feladatok megoldása során. Emiatt valamiképp emelni kellene a tantárgy oktatásának színvonalát. Nem bonyolultabb matikafeladatok beiktatására gondol, hanem elsősorban a logikus gondolkodásmód, illetve a pénzügyi-gazdasági műveltség elsajátíttatására.
Renáta Králiková, a M.E.S.A. 10 elemzője meg van győződve arról, hogy a matematikát és a további szaktantárgyakat is végre másképp kellene oktatni. Azt össze kellene kapcsolni a valós problémák megoldásával, hogy a gyerekek ne csak absztrakt képleteket magoljanak be, hanem értő módon sajátítsák el a tananyagot.
Problémának tartja azt is, hogy az oktatás nem alkalmazkodott az új nemzedék szükségleteihez, s ez nem csak a matematikára értendő. Szerinte nem azáltal javul majd a diákok matematikához fűződő viszonya, hogy többet magoltatjuk vagy ebből a tantárgyból is vizsgáztatjuk őket – ezzel inkább ellenkező hatást érhetünk el. „Olyan módszert kell keresni, amelynek köszönhetően a gyerekekben felkeltjük az érdeklődést ezen tantárgyak iránt“ – hangsúlyozta az oktatásügyi szakember.
Králiková hozzátette: Csehországban idén márciusban a parlament végérvényesen megszavazta a kötelező érettségizést matematikából. Emiatt a középiskolások 2021-től már kénytelenek lesznek ebből a tantárgyból is érettségizni. Szlovákiában ezt a kérdést még fontolgatják az illetékesek. Az biztos, hogy az új nemzeti kerettanterv szerint már most szeptembertől gimnáziumainkban több matematika- és természettudományi óra van, s azok oktatása során lehetővé válik az osztályok kisebb csoportokra való felosztása.
Az alapiskolákban a matematika órák aránya már az előző tanévben heti két órával nőtt.
