Korszerűsítették a Szegedi Vadasparkot

A komplex bemutatót az állatkert nagy részben önerőből alakította ki, de a fejlesztéshez komoly segítséget kapott a Szegedi Vízmű Zrt.-től is. A hatalmas röpde belső kialakítása és dekorációja egyaránt Etiópiát idézi. A dzseládapáviánok a kopt mintára festett házban töltik az estét, a röpde magaslati pontjait és a sziklás dombot megosztják a keselyűkkel. A szirtiborzok egyelőre a legfélénkebbek a társaságból, de ők is egyre többet merészkednek elő.

A két afrikai füles és a három fehérhátú keselyűt két éve csempészektől kobozták el, és bár tágas röpdében éltek, az állatkert európai részlegében tudták őket elhelyezni. A modern állatkerti felfogásnak megfelelően új helyük azonban már az afrikai állatok közelében, az oroszlánkifutótól rövid sétára található – mondta Veprik Róbert igazgató.

A hatalmas röpdébe hat fiatal és egy idősebb hímből álló dzseládapávián-csapat érkezett a stuttgarti állatkertből. Ez a páviánfaj nemcsak egyedi kinézete, hanem viselkedése miatt is különlegesnek számít. Növényekkel táplálkoznak, legszívesebben füvet legelnek. Bár a hímek gyakran vesznek részt rangsorvitában, az, hogy ki legyen végül egy hárem ura, nem az erő, hanem a nőstények szimpátiája dönti el. A többi páviánnál értelmesebb, fejlettebb kommunikációjú fajt viszonylag későn, 1835-ben fedezték fel. Ma sem számít gyakori állatkerti állatnak, komoly szakmai elismerést jelent, hogy a Szegedi Vadaspark részt vehet fajmegmentési programjukban.

A kifutó legkisebb lakói a fokföldi szirtiborzok, amelyek két német állatkertből érkeztek. A rendkívül gyors és jó mászóképességgel rendelkező – rendszertanilag az elefántokkal és tengeri tehenekkel rokon - állat kifejezetten a száraz, sziklás terepet kedveli. Lábukon patára emlékeztető körmök ülnek, a váladéktól ragacsossá váló gumiszerű talppárnák a mászásban segítenek. A szemükben speciális membránréteg található, amely a pupillát védi, ezáltal a szirtiborzok képesek a napba nézni, ez a ragadozómadarak mielőbbi felfedezését segíti.