Komoly gondokat okozhat a sok űrszemét

A bolygó körüli óriási és egyre növekvő törmelékfelhő valós veszélyt jelent a műholdakra és életünkre is – hangsúlyozták a kutatók a Darmstadtban tartott 6. Európai Ûrszemét Konferencián.

Heiner Klinkrad , az Európai Ûrügynökség (ESA) űrszemét problémájával foglalkozó hivatalának vezetője szerint széles körű és igen erős a szakértői egyetértés a törmelék eltávolítását célzó mielőbbi intézkedéseket érintően. A kutató szerint 1978 óta a bolygó körül keringő törmelékek száma megtriplázódott -- tájékoztat a Híradó.hu.

A Föld hatalmas törmelékfelhője elsősorban kiszolgált rakétadarabokból, műholdakból és az ezek ütközéséből visszamaradt töredékekből áll. Ezek a nagy darabok időnként ütköznek egymással, még több szemetet hozva létre, amelyek ismét csak egymásba csapódhatnak – ezt a veszélyes kaszkádeffektust nevezik Kessler-szindrómának.

A NASA becslési szerint jelenleg körülbelül 500 ezer, az üveggolyónál nagyobb, míg 22 ezer, a softball labdánál nagyobb űrszemét található odakinn. A legalább egy milliméter átmérőjű darabkák száma valószínűleg több százmillió.

Ezek a darabok óránkénti átlagosan 25 ezer kilométeres sebességgel száguldanak, így egy aprócska törmelék is megrongálhatja a bolygó körül ma működő ezernél is több szatellit egyikét. Ez pedig potenciális problémát jelent technokrata társadalmunknak, amely egyre inkább a műholdakra támaszkodik kommunikációja, bolygója megfigyelése és egyéb szolgáltatások szempontjából.

2007-ben Kína műholdkilövési tesztje óriási törmelékfelhőt generált, amely máig problémát jelent a szatellitek működtetőinek. 2009 februárjában pedig egy kiszolgált orosz katonai műhold ütközött egy aktív amerikai kommunikációs szatellittel, két új törmelékfelhőt hozva létre.

A konferencián a kutatók kihangsúlyozták, két szakaszból álló megközelítésre lenne szükség a törmelék mennyiségének szabályozására. Elsősorban, a jövőbeli misszióknak fenntarthatónak kell lenniük, az űreszközöket élettartamuk végén megfelelő módon el kell távolítani. Másodsorban, hamarosan meg kell kezdeni a törmelék eltávolítását orbitális pályáról, különben az elkövetkező években az ütközések eszkalálódó és önfenntartó kaszkádeffektusára kerülhet sor.

A szakértők szerint az ilyen erőfeszítések előrevetített magas költségei nem szabad, hogy gátolják az intézkedéseket. Klinkrad szerint, míg a további „törmelékgyártást” gátló intézkedések és a kiszolgált szatellitek aktív lehozatala technikailag kihívást jelentő és igen költséges folyamat, nincsen más alternatíva az űr, mint műhold-infrastruktúránk értékes területének védelmére. Kihangsúlyozták, kiemelten kell kezelni a hatékony tisztító módszereket demonstráló missziókat. A szakemberek szerint az űrszemét eltávolítása olyan globális probléma, amelynek megoldásáért össze kell fogni.

A darmstadti konferencia több mint 350 szakértőt ölelt fel Európából, Észak-Amerikából és Ázsiából, beleértve jó néhány specialistát a nemzeti űrügynökségektől is űriparból.

Egyes javaslatok szerint évente 5-10 nagyobb törmelékdarabot lehetne eltávolítani. Ezeket a törmelékeket egy robotűrhajó segítségével - szigonnyal vagy hálóval - az atmoszférába lehetne juttatni, vagy pedig ionágyúval bombázva új pályára állítani. Egy másik ötlet szerint „napvitorlást” rögzítenének a nagyobb darabokhoz, mely a napszél segítségével távolítaná el azokat orbitális pályáról.