Kolonizálják tizenegy éven belül Marsot?

A küldetés költségeinek fedezésére érdekes ötlettel álltak elő: valóságshow formájában közvetítenék a teljes programot. Ennek megszervezésében és lebonyolításában Paul Römer, a cég egyik „nagykövete” lesz segítségükre, aki a világszerte nagy sikereket elért Big Brother-sorozat egyik megalkotója. A tervek szerint már az űrhajósok kiválasztása is a show részét képezi majd, vagyis a közönség dönthet arról, hogy ki indul útnak - tudatja az ipon.hu. 

Az első négy asztronauta kiválasztására 2013 során kerülne sor, ennek keretében a marsi bázis mását hoznák létre valahol a sivatagban, itt készülhetnének fel a kihívásokra a potenciális résztvevők ‒ és természetesen mindent közvetítene a tévé. 2014-re készülne el az első marsi kommunikációs műhold, majd két évvel később útjára indulna az első szállítmány: 2500 kilogrammnyi élelmiszert és egyéb ellátmányt küldenének a Mars felé. Három évvel később megérkezne a kiszemelt helyszínre az első két lakóegység, még egy rakomány ellátmány, valamint a „település” felépítését elvégző robotok.

2022-ben a SpaceX Falcon Heavy rakétájának hátán útjukra indulnának az első űrhajósok, és 2023-ban landolnának a Marson a Dragon űrhajó személyszállító változatában. Ketten a tervek szerint alapos orvosi képzésben részesülnének, hogy a körülményekhez képes megfelelő orvosi ellátást tudjanak biztosítani. Két évvel később érkezne a helyszínre a telepesek második hulláma. A tervek szerint az űrhajósok hátralevő életüket a bolygón töltenék, tehát nem térnének vissza a Földre.

Az életre szóló utazás több kérdést felvet. A cég szerint az elkövetkezendő 20 évben csak egyirányú utazással lehet embert juttatni a Marsra, ugyanakkor nem zárják ki azt sem, hogy később megoldható lesz a visszaút. Sőt úgy vélik, hogy ha a bolygó már benépesült, akkor ott helyben meg lehet építeni a Földre tartó rakétát. Szerintük amúgy nem jelent problémát, hogy most még nem megoldott a visszaút, mert annak idején az európaiak is úgy indultak Ausztráliába vagy Amerikába, hogy sosem térnek vissza, mert nem engedhették meg maguknak a visszautat.

A kezdeményezés mögött olyan nevek állnak, mint Gerard ‘t Hooft Nobel-díjas fizikus és Bas Lansdorp, az alternatív energiaforrásokkal foglalkozó Ampyx Power alapítója, mely cég a PowerPlane nevű rendszer segítségével, a turbináknál hatékonyabb módon igyekszik kiaknázni a szél energiáját.