KMKF – Szijjártó: közös bizalom alapján lehet megoldani a nehéz ügyeket

Szijjártó Péter kifejtette: lehetne olyan stratégiát választani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandóak együttműködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel.

A miniszter a mai magyar külpolitikát alapvetően meghatározó tényezők között említette "a minden korábbinál patriótább" amerikai álláspontot, az Egyesült Államok és Oroszország, az EU és Oroszország viszonyát, Kína gazdasági expanzióját, a Brexitet és a migrációs válságot.

A külügyminiszter az új amerikai megközelítésről azt mondta: a patrióta gazdaságpolitikának nem negatív, hanem pozitív megítélés alá kell esnie, Magyarország is ilyet folytat. "Ellentétben a nemzetközi mainstreammel, mi nem frusztráljuk magunkat" amiatt, hogy az új amerikai elnök azt mondja, Amerika az első, ez természetes, és ez "felszabadító kijelentés", amellyel "a lehető legmesszebbmenőkig egyetértünk".

Úgy látja, nem ésszerű "sírni emiatt", mert "hiába sírunk", az amerikai elnök nem fogja megváltoztatni a döntéseit. Inkább arra kell törekedni, hogy a megváltozott körülmények között is versenyképesnek maradjunk, és az ehhez szükséges döntéseket meg kell hozni, ahogyan Magyarország azt eddig is ezt tette - mutatott rá.

A lehetséges amerikai-orosz közeledést illetően kijelentette: ez a kapcsolatrendszer a mélypontján volt az elmúlt időben, de az új amerikai elnöknél van nyitottság arra, hogy elmozdítsa erről a pontról a kapcsolatokat. Annak ellenére - tette hozzá -, hogy komoly erők próbálják ezt megakadályozni. Magyarország kicsi ahhoz, hogy ezt a folyamatot befolyásolja, de azt tudja, hogy ha a Kelet és a Nyugat között korábban konfliktus volt, Közép-Európa annak mindig a vesztese volt, így a mi érdekünk "a normális, kiegyensúlyozott, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló együttműködés" az Egyesült Államok és Oroszország között - magyarázta.

Szijjártó Péter az EU és Oroszország kapcsolatáról közölte: ez is a mélyponton van, ami sok kárt okozott már Európának és Oroszországnak, továbbá a magyar gazdaságnak is. Magyarországnak Ukrajna szomszédjaként kiemelten fontos a stabil, szuverén, erős Ukrajna, amelynek területi integritását mindenki tiszteletben tartja - mondta. Hozzátette: képmutató magatartás az EU részéről, hogy csak szavakban segíti Ukrajnát.

Véleménye szerint be kell látni, hogy a szankciós politika gazdasági és politikai szempontból is megbukott, és racionális vitát kellene folytatni az EU-ban ezekről az intézkedésekről.

A Brexitet illetően kifejtette: komoly baj, hogy Nagy-Britannia a kilépés mellett döntött, de tiszteletben kell tartani a britek választását. Nagy-Britannia távozása gazdasági és politikai veszteség is, "a szuverenista tábor" a legerősebb tagját veszíti el az unióban. Hozzáfűzte: fair megállapodásra kell törekedni Nagy-Britanniával.

A külügyminiszter végül a migrációs válságról szólva hangsúlyozta: "akármilyen nyomás is lesz rajtunk, akárki is támad minket", ebbe az országba illegálisan soha senki nem léphet be. A konfliktusokat Magyarország azért vállalta, mert világossá akarta tenni: "aki ezzel az országgal szórakozik", aki ezt a nemzetet támadja, "annak vissza fogunk szólni". A jövőben is "bele fogunk állni a konfliktusokba", nem keressük azokat, de ha valaki sértegeti ezt a nemzetet, nem hagyjuk reakció nélkül a vádakat - jelentette ki.

Kövér: a nemzetállamok demokratikus legitimációjának nincs alternatívája

Az Országgyűlés elnöke szerint a nemzetállamok demokratikus legitimációjának jelenleg a világban nincs elfogadható alternatívája. Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte, ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában.

Rámutatott: a kétpólusúnak mondott világ 1989-1990-ben történt megszűnése és a kelet-európai rendszerváltoztatások bekövetkezése után a térségben ránk köszöntött az egypólusú világ, és térségünkre is kiterjedt annak nagyhatalmi békéje, a Pax Americana. Kövér László a Pax Americana Európában és a térségben kifejtett hatásaiból a nemzetállamok és a nemzeti identitások felszámolására irányuló törekvéseket emelte ki, hozzátéve: nem tudni pontosan, ez a két törekvés eredeti célja vagy csak járulékos következménye volt-e a Pax Americananak, de végeredményét tekintve mindez közömbös is.

Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy az egypólusú világ elkerülhetetlen hanyatlásával Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében a Pax Americanát a Pax Europae Mediae-nek vagy Pax Danubinának vagy Pax Carpaticának kell felváltania, amely megerősíti a térség együttműködését, mint az Európai Unió egyik fontos szellemi és anyagi erőforrását, lezárja az itt folytatott 20. századi etnikai versengést, és új, méltányos teret nyit a magyar nemzetpolitikának is.

Kövér László hozzátette: 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban valamennyi szomszédos ország a nemzeti ideáljai kiteljesedésének, jelenkori nemzetállama létrejöttének centenáriumát fogja ünnepelni. "Nekünk, magyaroknak, a 20. század történelmi veszteseinek nem lesz okunk ünnepelni, csak abból meríteni erőt a magunk számára, hogy minden veszteség ellenére túléltük a 20. századot" - fogalmazott Kövér László.

Szerinte a centenáriumi évfordulókon a magyaroknak arra kell felhívniuk a szomszédaik figyelmét, hogy egy új térségi együttműködés nélkül ők, az egykori nagy győztesek a jövőben elveszíthetik a legfontosabbat, amit korábban nyertek: a saját nemzetállamukat.

A kelet-közép-európai országok és nemzetek összefogása és együttműködése önmagában még nem elégséges, de mindenképpen elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövőben mindannyian megőrizhessük a cselekvőképes és együttműködésre nyitott, a nemzeti identitások védelmére alkalmas állami kereteket. A 21. században vagy mindannyian nyertesei leszünk ennek a küzdelemnek, vagy mindannyian elveszítjük államainkat, itt a Kárpát-medencében is - jelentette ki az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: aki azt gondolná, hogy jobb az állam hiánya, mint a megléte, az vesse tekintetét Szíriára, Líbiára vagy akár Kelet-Ukrajnára.

Mi, magyarok, mindezért azt kívánjuk a szomszédainknak, amit önmagunknak: együttműködésre képes szuverén nemzetállamot, amely senkit nem nyom el, és nem korlátoz identitásában, hanem mindenkit megvéd, és erősít - mondta Kövér László.

A házelnök úgy értékelt: a Kárpát-medence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben.  

Ha nem sikerül egy ilyen megújult nemzetállami hivatásra építeni az országok közötti együttműködést, ha az etnikai ellentétek feloldatlansága továbbra is akadálya marad a térség államai és nemzetei közötti stratégiai együttműködésnek, akkor Kelet-Közép-Európa soha nem lesz képes a benne rejlő potenciált kibontakoztatva emancipálódni Európa nyugati feléhez, újra csak nem lesz más, mint egy - a 20. században megismertekhez képest talán elviselhetőbbnek látszó alávetettséget hozó - másik birodalom ütközőzónává tett perifériája - fogalmazott.

Megjegyezte: talán napjainkra a Kárpát-medencében lassan beértek azok a mentális, lélektani és politikai feltételek, amelyek révén a magyarság által javasolt új térségi együttműködés gondolatában mindenki úgy találhatja meg a saját nemzeti önérdekét, hogy ezzel nem veszélyezteti, hanem erősíti a szomszédjai érdekeit is.

Kövér László azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az 1990-et követő, negyedszázadnyi hosszú menetelés után ez a felismerés és együttműködés jelenthet valóban új és fenntartható lehetőséget a magyar nemzetpolitikának, a Kárpát-medencei magyar közösségeinknek is.

A magyar politikai osztálynak a Kárpát-medencében az a felelőssége, hogy - miközben meg nem alkuvó küzdelmet folytat saját közösségei önazonosságának védelmében - ne csak készen álljon egy ilyen fordulatra, de türelmesen és kitartóan tegyen is érte - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Zárónyilatkozat: a résztvevők üdvözlik a magyar-magyar választási összefogásokat

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üdvözli, hogy az elmúlt időszakban a Kárpát-medence országaiban tovább nőtt a sikeres, magyar-magyar választási összefogások száma.

A KMKF plenáris ülésén elfogadott, MTI-hez pénteken eljuttatott zárónyilatkozat szerint a fórum tagjainak meggyőződése, hogy a magyar szervezetek együttműködésének egyre szorosabbra fűzése még erősebb érdekképviseletet eredményezhet a jövőben, lehetővé téve a hatékony jogérvényesítést a kedvezőtlen helyzetben lévő, komoly kihívásokkal küzdő nemzetrészek számára is.

Kedvezőnek tartják a résztvevők, hogy a magyar nemzetgazdaság sikerei lehetővé teszik a magyarországi és külhoni gazdasági élet szereplőinek hatékony együttműködését, és a KMKF javasolja, hogy Magyarország - gazdasági teherbíró képessége függvényében - folytassa és terjessze ki a gazdaságfejlesztési programok támogatását, különösen figyelve az olyan identitáserősítő összetevőkre, mint a magyar nyelvtudás és nyelvhasználat gazdasági felértékelése.

A KMKF üdvözli, hogy a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot indított, és annak részeként a magyar bölcsődei hálózat erősítésére is sor kerül. Ezáltal egyre több magyar szülő és gyermek számára lesz elérhető a magyar nyelvű oktatás, s meggyőződésük, hogy e program sikere által biztosítható a határon túli magyar oktatás fenntartása.

A KMKF megerősíti azon meggyőződését, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok autonómiaigényei alapján megvalósítandó autonómiaformák új bizalmi alapra helyeznék az ott élő magyarok és a többségi nemzet viszonyát, ami tartós megmaradást, gazdasági fejlődést hozna a különböző régióknak és az ott élőknek. Az európai integrációs intézmények jelentései és dokumentumai által is ajánlott autonómiaformák megvalósítása megerősítheti a térség stabilitását - rögzítették.

A fórum fontosnak tartja, hogy a sikeres európai modellek felmutatásával a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések kérdésköre továbbra is az európai párbeszéd része maradjon.

A szervezet előremutatónak nevezte az Európai Unió Bíróságának döntését, amely arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a nemzeti kisebbségekről szóló Minority Safepack európai polgári kezdeményezés bejegyzésével.

Azt várják a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a nyelvhasználatra vonatkozóan. Az egyre inkább szaporodó konkrét jogsértések esetén az elvi támogatás mellett nyújtson közvetlen és közvetett segítséget az érintetteknek.

A KMKF üdvözli a magyar kormányának azon szándékát, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével és a jelenlegiek további bővítésével kívánja elősegíteni.

Figyelembe véve a Kárpát-medencei magyarság számának és arányának folyamatos csökkenő tendenciáját, a KMKF támogat minden olyan törekvést, amely ezt a folyamatot minden lehetséges módon fékezni próbálja.

A KMKF elítéli és mélységesen aggasztónak tartja a Romániában létező magyarellenességet, amely változó intenzitással, de folyamatosan jelen van, s határozottan tiltakozik a romániai magyarság jogait követelő békés tüntetők és a választott vezetői ellen irányuló hatósági túlkapások ellen. elfogadhatatlannak tartja ezen módszerek kiterjesztését a romániai magyar egyházi-, civil-, oktatási- és kulturális életre.

Aggodalommal veszik tudomásul, hogy Romániában a korrupcióellenes harc leple alatt sorozatos és alaptalan vádemelések történnek a magyar közösség tagjai ellen - olvasható a dokumentumban.

A KMKF felkéri a magyar Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy hívja fel a nemzetközi szervezetek - különösen az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet -, továbbá az Európai Parlament és az Európai Bizottság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányának figyelmét a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre és felkéri e szervezeteket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.

Szlovákia esetében a szervezet kétoldalú kormányközi tárgyalások megkezdését javasolja olyan érzékeny kérdésekben is, amelyek évek óta terhelik a két ország viszonyát, többek között a kettős állampolgárság, a Beneš-dekrétumok hátrányos következményeinek kompenzálása vagy a kisebbségi önkormányzatiság megoldatlan kérdései. Elvárják, hogy a szlovák kormány a nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a magyar nyelvű oktatás ügyét - a bölcsődétől az egyetemig rendezze.

A KMKF támogatja a Vajdasági Magyar Szövetség kislétszámú tagozatokért folytatott küzdelmét, amelynek a jövőben is azt kell eredményeznie, hogy maradjanak meg az önálló magyar tagozatok, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere. Fontos eredménynek tartják, hogy az Ukrajnában lezajlott helyhatósági választások eredményeképpen a magyarság képviselői eredményesebben képviselhetik a magyar lakosság érdekeit a kárpátaljai helyhatósági szervekben.