Kilencven éve volt a leghidegebb Szlovákiában
Az idei februárra eddig még nem panaszkodhatunk, legalábbis hideg tekintetében. Mi tagadás, az utóbbi években már hozzászoktunk az enyhe telekhez. Nem volt ez mindig így. Kilencven évvel ezelőtt, 1929. február 11-én olyan dermesztő hideg volt Szlovákiában, hogy a véglesi (Vígľaš-Pstruša) meteorológiai állomáson rekordhideget, -41 fokot mértek. Ennél alacsonyabb hőmérsékletet nálunk azóta sem mutattak a hőmérők.
Mai ésszel felfogni is nehéz, hogy egyáltalán ilyen hideg is van, mint ahogy azt sem tudjuk igazából elképzelni, milyen következményekkel járhat, ha ilyen erősen fagy. Pedig kilencven éve is nagy meglepetés volt a rettentő hideg, legalábbis a meteorológiai intézet weboldala szerint. Abban az évtizedben ugyanis kimondottan meleg teleket regisztráltak, és az 1928 decemberi, átlagosnak mondható hőmérséklet sem jelezte előre, hogy az utóbbi 150 év leghidegebb tele vár az emberekre.
Az első komolyabb hideghullám 1929 január közepén tört be az országba, annak is déli vidékére. Ógyallán például -20,2 Celsius fokot mértek január 11-én. Ez a vastag hótakarónak volt köszönhető elsősorban, ami ráadásul – ma már szinte hihetetlen – január 2-tól egészen március 19-ig meg is maradt.
Február 11-én reggel enyhén felhős ég, gyenge köd és szélcsend jellemezte az időjárást. A kemény „mínuszok” szinte csontig hatolhattak. Leginkább a közép- és észak-szlovákiai völgykatlanokban élőket viselhette meg a kemény fagy. Az akkori mérések alapján a Zólyomi és a Liptói völgyben kúszott legmélyebbre a hőmérő higanyszála. Az akkori 23 megfigyelt térségben a reggeli minimum hőmérsékletek -30 fok körül alakultak.
A hegyvidéken élőknek azon a napon nem is volt ajánlatos kilépniük házaikból, hiszen néhány perc is végzetes lehetett számukra. A gyermekeket egyáltalán nem is engedték ki. Tátralomnicon például -37 fok volt, Zólyomban -38,5 fok. Pozsonyban is dermesztő volt a reggel, a maga -36 fokával.
A leghidegebbet viszont a véglesi meteorológiai állomáson mértek, ahol egészen -41 Celsius fokig kúszott vissza a hőmérséklet. Érdekes módon azonban, az akkori Csehszlovákiában mégsem ez volt az abszolút hidegrekord, hiszen a České Budějovice melletti Litvínovice településen még ennél is hidegebbet, -42,2 °C mértek.
1929 februárja ezzel – 1879 decemberével és 1893 januárjával együtt – a három leghidegebb tél egyikének számít, amit Ógyallán 1871 óta regisztráltak.
Hideg volt 1999 februárja is, amikor a február 10-ről 11-re virradó éjszaka havazott, fagyott, s a hideget még csak tetőzte a szélvihar, írja a Korzár portál. A keleti metropoliszban leállt a közlekedés. A helyzet olyan komolynak bizonyult, hogy még a válságstáb is összeült, s február 12-én úgy döntöttek, hogy segítséget kérnek a belügy- és hadügyminisztériumtól. A hagyományos hótakarító gépekkel ugyanis nem mentek semmire, katonai járművek bevetésére volt szükség.
Mivel akkoriban a mobiltelefonok még nem voltak úgy elterjedve, mint manapság, az akkori kassai főpolgármester, Rudolf Schuster parancsba adta, hogy a meglévőket gyűjtsék össze a magisztrátuson. Az „elkobzott” telefonok azután a hóeltakarításban részt vevő járgányok sofőrjeihez kerültek, akik ezeken keresztül tudták értesíteni a diszpécserszolgálatot arról, hogy hol akadtak el, hol van szükség segítségre.
Az emberek pánikba estek. Kivásárolták a boltokat, az összes kenyér és tej elfogyott. A kritikus helyzetre való tekintettel Kassára utazott Pavol Kanis akkori hadügyminiszter és több politikai vezető. A kelet-szlovákiai helyzet normalizálása érdekében több mint 1000 katonát és 100 katonai járművet vetettek be. A rendkívüli állapotot Kassán csak február 17-én oldották fel. A Hernád folyóhoz azokban a napokban 3000 teherautónyi havat hordtak ki.
Forrás: topky.sk
