2017. január 31., 19:43

Kidobott milliók – Folytatódik az agyelszívás

POZSONY. Az egyetemek és főiskolák több száz végzőse, akik tanulmányaik befejezése után külföldre mennek dolgozni, többmilliós kárt okoznak az államnak. Mivel tanulmányaikat ingyen végzik Szlovákiában, de később távoznak, így ez a befektetés nem térül meg. Bár évek óta beszélnek a problémáról, megoldást egyelőre nem sikerült találni.
201701301702520.med01.jpg

A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügyi Politikai Intézet (IFP) adatai szerint tanulmányai befejezése után csaknem minden tizedik egyetemet végzett személyt külföldre indul dolgozni. Évente körülbelül 2000 végzősről van szó. Az intézet számításai szerint a 2010-2013-as időszakban az állam évente csaknem 45 millió eurót veszített, ugyanis annyit fektetett a főiskolai oktatásba.

Néhány szakember azt javasolja, hogy az állam valamilyen módon biztosítsa be ezen befektetés visszatérülését – vagy diákhitelekkel, vagy olyan kötelezettséggel, hogy a végzősök tanulmányaik befejezése után bizonyos számú évig Szlovákiában dolgozzanak.

A legdrágább tanulmányi szakok

Figyelmeztető jel, hogy leginkább olyan végzős diákok mennek külföldre, akik a legdrágább tanulmányi szakokat végezték el. Az intézet adatai szerint a legtöbb távozó szakember orvosi, gyógyszerészeti és állatorvosi kart végzett.

2009-ben és 2010-ben az oktatásügyi minisztérium összehasonlította a művelődési normatívákat, amiből kiderült, hogy ezek az egyetemek és karok tartoznak a legdrágább tanulmányi szakok közé Szlovákiában.

Ha az egyes diákokra kivetített képzési költségek 100%-aként a gazdasági vagy a közigazgatási szakok költségeit határoznánk meg, akkor az állatorvosi szak túllépné a 374%-ot, a művészeti szakok 282%, a gyógyszerészeti és az orvosi kar pedig több mint 274 % felett lenne. A másik oldalon a viszonylag olcsó jogi tanulmányok 80% alatt végeznének. Ez azt jelenti, hogy az állam egy jövendőbeli állatorvos éves taníttatási költségeibe csaknem négyszer annyi pénzt fektet, mint egy jövendőbeli közgazdászképzésébe.

Ha figyelembe vesszük, hogy az orvosi egyetem hatéves, az átlagos orvos az államnak 7-szer annyiba kerül, mint egy végrehajtó taníttatása és 3,5-szer többe, mint egy jogász képzése.

A legdrágább tanulmányi szakok listája tehát így alakul: 1. állatorvosi kar, 2. művészeti szakok és dizájn, 3. orvosi szakok és gyógyszerészet, 4. vegyészeti és kohászati szakok, 5. betegápolás, gyógytorna (fizioterápia), közegészségügy, 6.mezgazdasági szakok, 7.architektúra, fordító és tolmács szakok,8. természettudományi szakok, információs technológiák és technika, 9. tanári szakok – természettudományok, 10. matematika.

A medikusokat vonzza külföld

A magas képzési költségeket megerősítette a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Kara is. Kiszámolták, hogy tavaly egy diák képzése 7380 euróba került.

Leginkább éppen az orvosi karok végzősei hagyják el nagy számban Szlovákiát, mivel előnybe helyezik a nyugati magasabb életszínvonalat és jobb jövedelmet. A szlovák közmédia megszólított egy fiatal orvost, Zuzana Demoèková, aki tanulmányai befejezése után a svájci St.Gallen kórházában talált munkát. Már két éve ott van, nem akar visszatérni Szlovákiába. Dicséri a kórház felszereltségét és azt, hogy több ideje van a páciensekre. „A magas életszínvonal? Ezt valóban megerősíthetem. Természetesen az ember feláldoz valamit: Szlovákiában hagyja az összes barátját, az elején meg kell tanulnia az idegen nyelvet. Ez egyáltalán nem könnyű” – mondta el a fiatal orvosnő.

Senki nem tudja pontosan, hány fiatal orvos kerül külföldre. Nem figyelik a helyzet alakulását az orvosi karok sem, de a becslések szerint minden tizedik végzős külföldre megy tanulmányai befejezése után.

„Akik külföldre mennek, érvényesülnek az adott országban. Gyakran jó diákok vannak köztük, akik az Erasmus-program keretein belül már tanulmányaik alatt külföldön töltöttek egy bizonyos időszakot. Olyanokat is ismerek, akik egy idő után visszatértek, ők hozadékot jelentenek a hazai egészségügy számára” – mondta az Aktuality.sk portálnak Eliška Kubíková, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karának dékánhelyettese.

Megfizetni vagy ledolgozni

Mivel a nyugati országokban gyakran fizetni kell az orvosi tanulmányokért, esetleg korlátozottak a tanulmányi lehetőségek, Szlovákia az ingyenes orvosképzéssel tulajdonképpen képzett embereket biztosít a külföldi országoknak. Hasonlóképpen van ez más területeken is.

Egyes elképzelések szerint a probléma megoldását az jelenthetné, ha az állam valamilyen módon bebiztosítaná a költségek visszatérítését. Hasonlóképpen, mint amikor a vállalat biztosítja az alkalmazott képzését, amiért azt várja cserébe, hogy a képzett munkaerő nála marad dolgozni.

Az egészségügyben már működik valami ilyesmi az ún. rezidensprogram keretén belül, amivel az állam a körzeti és gyermekorvosok képzéséről kíván gondoskodni. Munkahelyet biztosít számukra, ők pedig kötelezik magukat arra, hogy az adott szakterületen fognak dolgozni, hogy ezáltal csökkenjen a körzeti és gyermekorvosok magas átlagéletkora.

Miroslav Beblavý független képviselő évekkel ezelőtt azt javasolta, hogy az állam csak bizonyos költséghatárig garantálja az ingyenes képzést, és azok, akik például drága tanulmányaik során túllépik ezt a keretet, a különbözetet fizessék meg vagy dolgozzák le.

Akkor az oktatásügyi tárca elutasította ezt a javaslatot, diszkriminatív megoldásnak tartotta.

Változásra van szükség

Ezzel Beblavý nem ért egyet. Mint a képviselő az Aktuálne.sk portálnak kifejtette, nem lát semmiféle diszkriminációt abban, hogy az állam kötelezettségeket ró ki azokra, akik drága tanulmányi szakokat végeztek. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ez csak kiegészítő intézkedés, az államnak nem szabadna arra támaszkodnia, hogy erőszakkal itt tudja tartani az egyetemet végzett diákokat.

„A végzősök nem spekulánsok, nem azt tervezik, hogy itthon ingyen elvégzik a tanulmányaikat és aztán külföldre mennek dolgozni. Azért mennek külföldre, mert ilyen a szlovák egészségügy helyzete” – hangsúlyozta a honatya. Az általa javasolt lépéseknek szerinte addig nincs értelmük, amíg nem történik változás az egészségügyben, hogy a végzősöknek ne legyen okuk külföldre menni.

Külföldön is így működik

Hasonló nézetet vall Kubíková is. Szerinte sem rossz ötlet valamilyen módon kötelezettség elé állítani a medikusokat, mint rámutatott, ez így működik néhány külföldi főiskolán is.

„Igazságos lenne, mert a hatéves orvosi képzés eléggé drága. A másik oldalon viszont nem csodálkozom a fiatal orvosokon, mivel nálunk jóval alacsonyabbak a bérek az egészségügyben. A nyugati országokban modernebb berendezések, jobb karrierépítési lehetőségek, jobb tudományos lehetőségek vannak” – sorolta az okokat a dékánhelyettes.

Az oktatásügyi tárca úgy reagált a problémára, hogy a szabad mozgást az Európai Unió egyik vívmányának tartja, egyúttal közölte: olyan reformokat tervez, amelyek biztosítanák a képzés jobb minőségét.

Megosztás