Kicsiből óriás - Miből lesz a szigeteket romba döntő hurrikán?

Fejős Ádám meteorológus, az M1 aktuális csatorna munkatársa szerint van kapcsolat a globális felmelegedés és a legerősebb hurrikánok egyre gyakoribb előfordulása között.

Két dolog kell a hurrikán kialakulásához, 26 foknál magasabb felszíni hőmérséklet és nagy kiterjedésű vízfelület – mondta Fejős Ádám meteorológus arra a kérdésre, hogy hogyan születnek az egész szigeteket, vagy milliós metropoliszokat megtépázó nagy, több száztól akár ezer kilométernél nagyobb kiterjedésű légköri képződmények.

A nagyméretű, meleg magú légörvények csak a trópusi éghajlati övben alakulnak ki, mégpedig a vízfelület párolgási energiáját átalakítva mozgási energiává, középpontjukban alacsony légnyomással.

Egy közkeletű félreértést eloszlat a szakember: a hurrikán, a trópusi ciklon és a tájfun fogalma ugyanazt a légköri jelenséget takarja, az egyetlen különbség csupán a kialakulás helye – a csendes-óceánit tájfunnak, az indiai-óceánit trópusi ciklonnak, az atlanti-óceáni keletkezésűeket pedig hurrikánnak nevezzük.

Semmi sincs előzmény nélkül, így a hurrikánok sem csak úgy alakulnak ki: Fejős Ádám szerint a vízfelület feletti meleg, párás légtömeg először feláramlik, kialakul a trópusi depresszió, majd trópusi viharrá alakul, ami aztán hurrikánná erősödhet.

Egyébként magyar „szemmel” már egy trópusi vihar is félelmetes lehet, ugyanis akár közel 120 km/h-es szélsebesség is előfordul ezek során.

Hurrikán hurrikán hurrikánja

A hurrikánok között is vannak fokozatok, a trópusi ciklonok atlanti-óceániai légörvényeit a Saffir – Simpson-skála alapján öt osztályba sorolják a területileg átlagolt szélsebesség szerint:

a, 120 – 150 km/h

b, 150 – 180 km/h

c, 180 – 210 km/h

d, 210 – 250 km/h

e, 250 km/h óra felett

Az Irma mostani tombolása közben mért 350 km/h-ás sebességnél a globális felmelegedés miatt a jövőben nagyobb értékek is mérhetőek majd, de az már nem valószínű, hogy akár 500 km/h-ás sebességgel pusztítsanak – már csak azért sem, mert az eddigi legnagyobb, földközelben – tehát nem vízfelület felett – mért szélsebesség 408 km/h volt.

Egy évben átlagosan 13 hurrikán van, a 21. század előtt voltak évek, amikor egy szuperhurrikán sem keletkezett, de a 21. században úgy tűnik, legalább 2 nagyon erős, 5-ös fokozatú hurrikán van évente.

Az, hogy sűrűbben vannak szuperhurrikánok, ahhoz van köze a globális felmelegedésnek, jelentette ki, hiszen minél melegebb a tenger felszíne, annál erősebb lesz egy hurrikán, ennek az előbb említett párolgási energia – mozgási energia kapcsolathoz van köze.

Már nem csak nők pusztítanak

Az 1950-es évek óta használnak a hurrikánokra női neveket; Fejős Ádám elmondta, ez az 1970-es évek kezdetétől változott meg, azóta férfinevekkel is illetik a hurrikánokat, mégpedig egy meghatározott lista alapján: ábécé sorrendben, ahol egy női nevet egy férfinév követ.

Erről a listáról már jóval azelőtt meg lehet tudni a következő hurrikán nevét, hogy az kialakul az amerikai és az afrikai kontinens között. Természetesen a tájfunok tekintetében is létezik egy hasonló lista, csak ott más nevekkel illetik őket.

Kárpát-medencei frontok, avagy a hurrikánok „gyermeke”

Azt, hogy egyébként a hurrikánok is ciklonok, szépen szemlélteti számunkra, hogy egyes hurrikánok mérsékelt égövi ciklonná alakulnak, és így előfordulhat, hogy ami esetleg két hete még pusztítást okozott a karibi térségben, az egy idő után Európában hideg- és/vagy melegfronttal rendelkező mérsékelt övi ciklonként tűnik fel.

Persze, energiájának döntő részét ekkor már leadta – ismertette a trópusi ciklon, azaz a hurrikán és a mérsékelt égövi ciklon közötti kapcsolatot Fejős Ádám.

Erre maguk a műholdfelvételek is bizonyítékul szolgálnak, hiszen azokon nagyon jól követhető a hurrikán „életpályája”: Az eleinte nyugat, északnyugat felé haladó örvény, miután eléri az Egyesült Államok keleti partját, gyakran visszakanyarodik kelet, északkelet felé, ezért egyes esetekben akár elérheti Európát is, de ekkor már nem tekinthetünk rá hurrikánként.