Kezdik felismerni, hogy a dolgozó lelke mindennél többet ér?

A Deutsche Telekom humánerőforrás igazgatója az elsők között próbált ezen változtatni azzal, hogy kijelentette: a munkavállalóknak nem kell hétvégén is megválaszolniuk a munkahelyi e-maileket vagy telefonhívásokat -- írja a Kossuth Rádió nyomán a híradó.hu.

Az egyik legnagyobb német betegbiztosító felmérte, hogy az elmúlt tíz évben negyven százalékkal költ többet arra, hogy a munkavállalók pszichés problémák miatt tartanak kisebb-nagyobb szünetet. A túl nagy munkahelyi nyomás, az állandó stressz, a túlhajszolt tempó depresszióhoz és komoly pszichés problémákhoz vezethet. A kutatások szerint a német vezetők egynegyede van kitéve a burnout szindrómának, mely kezdetben kimerültséget és a motiváció hiányát, a későbbiekben pedig akár szívinfarktust is előidézhet.

Ez nem új jelenség, az viszont kifejezetten az elmúlt évek technikai fejlődésének köszönhető, hogy a munkahely keretei nemcsak az irodára vagy a vállalat területére korlátozódnak, hanem a táblagépek, okostelefonok és laptopok segítségével gyakorlatilag bárhol, bármikor lehet dolgozni, ha ezt a feladatkör megkívánja. Bár látszólag számtalan előnye van a rugalmas munkaidőnek, a gyakorlatban ez mégis azt jelenti, hogy a negyven órás munkahét már régen a múlté.

A német menedzserek java része több mint hatvan órát dolgozik egy héten, s az okostelefonjának köszönhetően hétvégén is bárhol elérhető. A túlterhelésre pedig nem mer nemet mondani, hiszen a konkurencia rögtön ott leselkedik. A munka és a magánélet közötti egyensúly gyakorlatilag teljesen felborul, erre pedig külön ágazat épült.

Pszichológusok és életvezetési tanácsadók tanítják a vezetőket arra, hogyan osszák be idejüket a telefonhívások, az átláthatatlan feladatok, valamint a magánélet között. Mivel a vállalatoknak egyre nehezebb szakmailag felkészült és pszichésen stabil embereket kiválasztani, akik meg tudnak küzdeni a komplex feladatokkal, rá kell jönniük, hogy gondoskodniuk kell a meglévő munkaerőről. A menedzserek körében is egyre fontosabbá válik, hogy a munkahelyük ne eméssze fel őket, főleg a 30-40-es, családalapításra érett korosztály körében.