Kertünk talaja: a termőföld
Ha a családi ház mellett kívánunk kialakítani konyhakertet, vagy a már meglevőben szeretnénk egészséges zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, fontos ismerni a kertünk talaját. A kert talaja azonban nem minden esetben egyezik meg a jó termőföld kifejezéssel.
A kert talaja élő szervezet, amely folyton változik az időjárás, a benne levő víz, a levegő, a különböző élőlények, baktériumok és mikroorganizmusok hatására. Az emberi tényező is befolyásolja az alakulását, azáltal, hogy műveljük, lazítjuk, porhanyítjuk, öntözzük, folyamatosan javítjuk a szerkezetét. Tápanyag-utánpótlással is minőségi változás érhető el. Fontos ismerni a talaj összetételét, pH-értékét. Van, amit szabad szemmel is megállapíthatunk, első pillantásra látjuk, hogy például laza (homokos) vagy kötött (agyagos) a szerkezete. Bizonyos talajjelző növények (gyomnövények) nagyon bölcsen elárulják a talaj kémhatását. Nem véletlenül mondták régen is, ha telket vásárolsz, nézd meg, milyen gyomnövények élnek rajta. Ha két elhanyagolt kert közül az egyik gyomos, a másik kopár, a gyomos a tápanyagban gazdagabb, a sivár a tápanyagban szegény talaj. Ismernünk kell a gyomnövényeket is, hogy megállapíthassuk a kertünk talajösszetételét.
Ha csalánféléket találunk, akkor nitrogénben, humuszban és vasban gazdag a talaj. A pipacs, az árvacsalán, az apró szulák jelzi a meszes talajt. A mezei zsurló a levegőtlen, pangó talajra figyelmeztet. A tyúkhúr nagy humusztartalmú, nitrogénnel telített talajt jelez. A repcsényretek és a háromszínű árvácska a savanyú talajt kedveli. Ha pontosabb talajelemzést szeretnénk, vegyünk mintát a talajból, és vizsgáltassuk meg annak vegyi összetételét.
Az sem mellékes, milyen növényeket szeretnénk termeszteni, ismerni kell azok tápanyagértékeit. Minden egyes növénynek megvan a fejlődéséhez az igénye, amit a fény, a víz, a tápanyag és a tenyészterület összessége biztosít. Bizonyos zöldségnövények fényigényesek (paradicsom, paprika, burgonya, tojásgyümölcs, káposztafélék, gyökérzöldségfélék, tökfélék). Félárnyékban is jól fejlődik a cékla, a retek, a saláta és a sárgarépa. Árnyékban is megterem a bab, a borsó, a mángold, a spenót, a sóska. A legvízigényesebbek a káposztafélék, az uborka, a paprika stb. Tápanyagigény szerint az uborka és a tök áll az első helyen. A területen és a talajon kívül a növények optimális fejlődését nagyban befolyásolja a hőigény is. Vannak hidegtűrők, mint a hagyma, a saláta, a retek stb. és melegkedvelők, mint a paprika, paradicsom, uborka.
Ezek ismeretében ültessük a szabad földbe, ha az időjárási viszonyok megfelelőek a fejlődésük számára. A legjobb növénytermelési feltételeket a középkötött, humuszban gazdag, morzsás szerkezetű, jó vízáteresztő talajon lehet biztosítani. Amennyiben nem a hagyományos kert talaját kívánjuk használni, manapság egyre inkább elterjedt az emelt ágyas és a magaságyas lehetőség. Kicsit költségigényesebb, mert a talajtartó szerkezetét meg kell építeni, és a termőréteget oda kell hordani, s ha nincs saját, akkor azt meg kell vásárolni.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/14. számában)
