Kénfelhőkkel állítanák meg a globális felmelegedést
A kén felhasználásával az üvegházhatás ellen először Crutzen Nobel-díjas tudós állt elő. Az Elképzelése szerint a felmelegedés megállítható lenne, ha a sztratoszféra magasabb rétegeibe megfelelő módon ként juttatnánk, amely aztán kéntakaróként fokozatosan beborítaná a magasabb légköri rétegeket. A kéntakaró csökkentené a földfelszínre jutó napsugárzás mennyiségét, ezzel gátolván a további felmelegedést. Köztudott, hogy a kén, ha nem megfelelő magasságba kerül nagyobb mennyiségben a légkörbe, kénes esőt okoz, ami a környezet egyértelmű pusztulásával jár. Megfigyelései szerint azonban amennyiben a sztratoszféra felsőbb rétegeibe kerülve alkot egységes takarót, úgy egyértelműen megszűri a Földünkre érkező napfényt.
Crutzen a jelenséget először 1991-ben figyelte meg, a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörésekor, amikor is közel 10 millió tonna kén került fel a sztratoszféra rétegeibe. A hatalmas mennyiség lassan tovaterjedt és lokális takarót alkotott a délkelet-ázsiai térség felett, aminek aztán Crutzen megfigyelése szerint az lett a következménye, hogy átlagosan 0, 6 Celsius fokkal csökkent az érintett területen az átlaghőmérséklet. Szerinte „csupán” nagy mennyiségben kellene fellőni olyan rakétákat a sztratoszférába, amelyek kénrészecskéket tartalmaz. Több millió tonna kén olyan felhő vagy takaróréteget képezne, amely megvédené a Földet a további felmelegedéstől. A jelek szerint lesznek, akik hamarosan megvalósítják a tudós ötletét sok környezetvédő rémületére.
A Harvard egyetem tudósai terveznek az atmoszféra Új Mexikó Fort Sumner feletti részébe több ezer tonna kénrészecskét juttatni egy hőlégballon segítségével 24 km magasságban. David Keith az egyetem kutatója meg van győződve az eljárás sikeréről. Azzal érvel, hogy a szolár geomódosítás olcsó megoldás a globális felmelegedés lassítására.
A Harvard Egyetem projektjét Bill Gates finanszírozza. A kísérletek egy éven belül kezdődhetnek el - írja a Guardian. A tervek szerint először több ezer kilogramm részecskét engednek ki, hogy felmérjék a módszer hatását az ózonréteg kémiai összetételére és megállapítsák a legideálisabb kénpermet adagokat. Mivel a sztratoszférát, annak rendkívüli összetettsége miatt nem lehet laboratóriumi körülmények között modellezni, Keith szerint a kísérlet arra is jó lesz, hogy rájöjjenek, miként lehet az ózonréteget megváltoztatni egy hatalmas kénpermet segítségével.
Más tudósok, köztük Pat Mooney a kanadai ETC Group ökológiai szervezet tagja ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy a kísérlet megjósolhatatlan következményekkel járhat. Szerintük veszélybe sodorhatja a föld időjárását és élelmiszerellátást. Alan Robock, a Rutgers Egyetem meteorológusa egy számítógépes szimulációt készített. Ennek alapján állítja, hogy a kénes felhők gyengíthetik az Ázsiára és Afrikára jellemző nyári monszunokat, ami az esőzések csökkenéséhez vezetne, így veszélybe sodorná az élelmiszertermést, mert az említett földrészeken nem tudnák öntözni földjeiket az emberek.
Az eljárás ellenzői szerint az egészségügyi kockázatok is jelentősek. A kénszennyezés többek között idegrendszeri és viselkedési zavarokat okoz, súlyosan károsítja az agyi ereket, a szívet és a veséket. Többen állatkísérletekre hivatkozva arra is rámutattak, hogy a kén bizonyos formái károsítják a magzatot és születési rendellenességekhez vezetnek. Az anyák ugyanis az anyatejen keresztül továbbadhatják a kénmérgezést gyermeküknek.