Kassai Gyula: az Esterházy-emléktábla nemzeti összetartozásunk jelképévé válhat

hirek.sk 2014. május 17., 17:58
LÉVA. Végre valóra válik a lévai magyarság régóta dédelgetett álma: a Nemzeti Összetartozás Napján felavatják a vértanúhalált halt Esterházy gróf domborművét a Czeglédi Péter Református Gimnázium épületének falán.

 

A helyi Esterházy János Emléktábla Bizottság 2012 márciusában hirdetett közadakozást, de mivel a kibocsátott téglajegyek árából sokáig nem gyűlt össze a szükséges összeg, ezért az emléktábla leleplezését 2012 helyett 2014. június 4-re halasztották.

A lévai Esterházy János Emléktábla Bizottság azzal a céllal alakult, hogy a mártír politikusnak Léván olyan emlékhelyet hozzon létre, ahol a környék magyarsága időről időre leróhatja majd kegyeletét. A nyolctagú bizottság választása a Czeglédi Péter Református Gimnázium épületére esett. Abban a befogadó házigazdákat képviselő Kassai Gyula helyi református lelkész szerint a helyválasztást három dolog is indokolta.

„A csupán magyar nyelvű táblát gimnáziumunk udvarában, nem pedig közterületen akarjuk elhelyezni. Az iskolaépület a református egyház tulajdonában van, ami kizárja azt, hogy a külső szervek valamiképp beleszólhassanak a táblaállítás ügyébe. Az oktatási intézmény a helyi magyarság életének egyik szellemi központja, s ott kapja majd a legnagyobb védettséget a tábla. További ok, hogy a „Czeglédiben“ tanul a jövő nemzedéke, amelynek a bizottság véleménye szerint is fontos megismerkednie Esterházy János (1901-1957) életével és szolgálatával, hiszen eszmeisége példaértékű lehet minden magyar ember számára. A kisebbségi sorban élők esetében pedig erőt is adhat ahhoz, hogy a kiállásunkat fel tudjuk vállalni, és véghez tudjuk vinni“ – fejtette ki a lelkipásztor.

A bizottság kezdeményezését a helyi magyar társadalmi és kulturális szervezetek, intézmények is támogatták. Kötelességüknek érzik ugyanis azt, hogy emléktáblát állítsanak Esterházynak, s az emléktáblával rehabilitálni szeretnék a politikust. „Bár Esterházy többször megfordult Léván, konkrét esemény nem kapcsolódik a látogatásaihoz. De nem is emiatt, hanem inkább azért állítanánk neki emléktáblát, mert ezzel is a rehabilitációjának a szükségességét hangsúlyozzuk. Szerintem a gróf a felvidéki magyarság létének a szimbóluma“ – hangsúlyozta portálunknak Kassai. 

A közadakozás felgyorsítása érdekében december 7-én a lévai kötődésű Csáky Pál felvidéki politikus fővédnökségével adventi jótékonysági koncertet rendeztek a helyi református templomban.

"Csáky Pál volt a hozzávetőleg másfél órás alkalom főszónoka. Fellépett a barsi egyházmegye több kórusa és néhány szólóénekes, továbbá zongorakoncert hangzott el, valamint a helyi Juhász Gyula Alapiskola és a Czeglédi Péter Református Gimnázium is készült saját műsorral. A helyszínen folytattuk az 5, 10, 20 és 50 eurós téglajegyek árusítását, és a templomi perselybe is lehetett adakozni. A jótékonysági koncert bevétele meghaladta az 500 eurót. Majd a magyarországi református gyülekezettől kaptunk 100 ezer forintot, és több kisebb-nagyobb támogatás is érkezett a barsi egyházmegye református gyülekezeteitől. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az emléktábla árának kb. kétharmada már a rendelkezésünkre áll. A közadakozás az év végén lezárult. A tábla alkotójával, Szathmáry Péterrel szerződést kötöttünk, amelyben leszögeztük azt, hogy az eddig befolyt összeget a táblaavatás előtt fizetjük ki neki, a fennmaradó összeget pedig az ünnepség után. Az ár egyharmad részét 1/3 : 2/3 arányban a Reviczky Társulás és a Lévai Református Egyházközség közösen téríti majd meg. Ha erre a célra az államtól pénzt igényeltünk volna, akkor esetleg feltételül szabhatták volna azt, hogy az emléktábla kétnyelvű legyen, amit nem akartunk“ – árulta el Kassai. Hozzáfűzte: „Egyházközségünk végig kitartott az eredeti ötlet mellett, hogy a felvidéki származású Szathmáry Péter készítse el az emléktáblát. A képzőművész családja a kelet-szlovákiai Kistoronyáról (Malá Tàòa) származik, később Pozsonyba került, ő pedig jelenleg Budapesten él. Testvére református lelkészként szolgál egyházmegyénkben“.

A sokak által várt alkotás egy márványtáblán elhelyezett bronz dombormű, amely Esterházy arcmásán, nevén, születési és elhalálozási időpontján kívül tartalmaz egy sokatmondó Esterházy-idézetet is: „Nincs helye a lemondásnak“, ami egyúttal a június 4-i ünnepség címévé is vált.

„A Nemzeti Összetartozás Napjának megünneplése június 4-én, szerdán 14 órakor a helyi Szent Mihály római katolikus plébánia-templomben ökumenikus istentisztelettel kezdődik. Igét hirdet Ft. Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Mons. Pásztor Zoltán, a Kassai R. Kat. Főegyházmegye püspöki helynöke. Majd az Esterházy-emléktábla leleplezésére kerül sor a Czeglédi Péter Református Gimnázium udvarán. Az esemény főszónoka, dr. Molnár Imre történész-diplomata már visszajelzett, hogy mindenképpen számíthatunk a jelenlétére. Továbbá köszöntőt mond majd Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtikár, Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke és Halzl József elnök a Rákóczi Szövetség képviseletében. Magyarországról egyébként egy húszfős csoportot várunk. Éppen most küldtünk meghívót Esterházy János lányának, Esterházy-Malfatti Alice-nek is is, de még nem tudjuk, hogy el tud-e jönni. Meghívtuk Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét, továbbá az itteni magyarság büszkeségét - Tamás Ilonka nénit, idevárjuk Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét és Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelenlegi EP-listavezetőjét is. Vélhetően több más jeles személy is tiszteletét teszi majd ezen az alkalmon. Fellépnek gimnáziumunk és a Juhász Gyula Alapiskola diákjai, továbbá több lévai kulturális szervezet kórusai együtt énekelnek majd“ – részletezte a tervezett műsort a házigazda.

Kassai Gyula végül hangsúlyozta: annak, hogy éveken át kitartottak tervük megvalósítása mellett, több oka is van.

„Egyrészt azért nem mondtunk le e tervünkről, mert Esterházy sorsa bennünket, felvidéki magyarokat jelképez, közösségünk hányattatott sorsát jeleníti meg. Ha mi igazán felvidéki közösségként akarunk élni a jövőben is – meg akarunk maradni, akkor egy sorsunkat szimbolizáló személyiséget, aki példát mutatott hűségből, mindenkori kiállásból, érdemesnek kell tartanunk arra, hogy ezzel a táblával adózzunk az emlékének! Ám több ez csupán az emlékállításnál, hiszen azt a szándékunkat is kifejezi, hogy többet szeretnénk elérni, mint amit eddig elértünk, vagyis küzdeni akarunk a jogainkért és egyúttal Esterházy rehabilitációjáért is."

Kassai Gyula kitért Ivan Gašparoviè köztársasági elnök véleményére is, aki háborús bűnösnek nevezte Esterházyt, többször hangoztatva, hogy a gróf bírósági ítélete mindmáig érvényes. "Ezzel zavart kelt a fejekben, hogy a szlovák környezetben élő magyarok ne tudják azt, hogy kinek is tartsák Esterházyt. Az államgépezet szemében Esterházy szálkának számít, akit politikai okokból, elferdített információkkal próbál lejáratni. Esterházy ugyanis megszemélyesítette az egész felvidéki magyarságot, amelynek a sorsában osztozott. Az emléktábla egy olyan intézmény falára kerül, ahol rendszeresen diákok, azaz a fiatal nemzedék tagjai tartózkodnak. Ha megkérdezik tőlünk azt, hogy ki volt Esterházy János, akkor erre a kérdésre mindnyájunknak, akiknek a felvidéki magyarság sorsa nem közömbös, tudnunk kell válaszolni! Szerintem éppen június negyedike, a Nemzeti Összetartozás Napja a legalkalmasabb arra, hogy ennél a táblánál minden évben összejöjjünk. Az Esterházy-emléktábla tehát a nemzeti összetartozásunk jelképévé válhat Léván“ – szögezte le végül Kassai.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS