2013. augusztus 10., 18:30

Kánikula - Van aki bírja, van aki nem

BUDAPEST. Hogyan viselik az olaszok, a svédek, a németek vagy éppen az Afrikából származók az idei kánikulát? Erre a kérdésre is kereste a választ a Kossuth Rádió Szombat reggel c. műsora.

Helyi mércével Olaszországban is rendkívül meleggé vált az idő júliustól. Az Itáliában élőknek sem mindegy, hogy 35 vagy 45 fok van, különösen, ha az átlagosnál is nagyobb forrósság több hétig tart, és közben a szél sem fúj, a levegő páratartalma pedig 80 százalékos. A levegő éjszakára sem hűl le, az olaszok 36 fokban kell aludni.

A legmagasabb hőmérsékletet a Kossuth Rádió szerint idén nyáron egy szardíniai településen mérték, ahol augusztusban az érzékelt hőmérséklet 50 fok volt. Nem ennyit mutattak a mérőszerkezetek, de a nedvesség miatt ennyinek az ott élők ennyinek érezték a levegő hőmérsékletét. Rómában a hőmérő csak 40-42 fokot mutatott árnyékban. Firenzében ennél melegebb volt, mivel a toszkán főváros egy katlanban van. Érdekesség, hogy nappal néha melegebb van az alpesi Bolzanóban, mint Szicíliában a tengerparton, amelyet hűt a tenger. Igaz, éjszaka Dél-Tirol székhelyén van hűvösebb.

Olaszországban az ide volt az utóbbi száz év legmelegebb júliusa, és az augusztus is hasonló kilátásokkal kezdődött. A forró levegő továbbra is áramlik Afrikából az Appennini-félszigetre, és a sivatag felől jövő szél homokot is hoz, ami megül az utcán parkoló autók tetején.

Az olasz egészségügyi tárca és a polgári védelem az utóbbi hetekben egyre hőségriasztásokat adott ki, a polgárok zöldszámon kérhettek segítséget, ha a nagy meleg miatt bajba kerültek vagy tanácsot szerettek volna kérni. A hatóságok azt javasolják, hogy mindenki igyon sokat, valamint lehetőleg gyümölcsöt és zöldséget egyen – semmi nagy tál spagetti.

Eközben Itáliában rengetegen a nagy melegből élnek, ez az idegenforgalom alapja, így a helyiek nem panaszkodnak. Ha aggódnak is, akkor nem az emberek megpróbáltatásai, hanem inkább a kiszáradó földek és a felmelegedő tenger miatt, amely algásodik, és trópusi pocsolyává válhat. Legkevésbé az Olaszországban élő afrikaiakat zavarja a mostani időjárás, akik szerint ez nem meleg, és hosszú ujjú ingben sétálnak a tűző napon.

Most hétvégére Olaszországban is enyhült az idő, pár fokkal csökkent a hőmérséklet, és északra már megérkeztek az első viharok. Ezek azonban sokkal több kárt okoznak, mint a meleg, és a trópusi esők után még nagyobb a forróság, valamint jönnek a szúnyogok is.

Az idei nyáron Németországban is alaposan befűtöttek, ahol az emberek nincsenek hozzászokva a tartós kánikulához, igaz, magyar mércével csak az ottani júliusi és augusztus elejei melegek számítanak jellegzetes nyári időjárásnak. Július folyamán a hőmérséklet helyenként elérte a 40,2 fokot, amit legutóbb 2003-ban, előtte pedig csak 1983-ban mértek.

A németek, akik legfeljebb szökőévenként örülhetnek a hosszas napsütésnek, az ideit az évszázad nyarának titulálták. Ennek nem csak az az oka, hogy az idei felkerült az ország tíz legmelegebb nyarának listájára, hanem a júniusi hatalmas áradások is. Jellemző, hogy az ottaniak még a 40 foknál valamivel enyhébb hőségre sincsenek felkészülve, főleg az északi és keleti országrészben már 27-28 fokos időjárásban is gyakrabban látni mentőt a városokban, mert sokan már ettől rosszul lesznek.

Még inkább így vannak ezzel, a Németországtól északra fekvő Svédország lakói. A skandináv államban néhány évvel ezelőttig csak az autóbuszok, éttermek, kórházak fűtését tartották megoldandó feladatnak, a hűtést nem. Ha valaki légkondicionálós autót akart magának, akkor külföldre kellett mennie vásárolni, mert hazájában úgy néztek rá, mintha a Holdról pottyant volna oda.

Mostanra azonban a korábban szélsőségesnek gondolt 30 fok feletti nyári hőmérséklet gyakoribbá vált, és ehhez alkalmazkodik a helyi társadalom, és egyre több helyen szerelnek fel klímaberendezéseket. Ez azonban még így is jóval ritkább jelenség, mint a délebbi országokban.

A nagy meleggel járó július után enyhült az idő, az augusztus Skandináviában gyakran már őszi időjárást hoz, a hegyekben pedig ilyenkor lehullhat az első hó is. Svédországban, ahol hétfőn, augusztus 12-én megkezdődik az iskola, egyelőre kellemes 23-25 fokos a hőmérséklet, hétvégén pedig még ugyanúgy megtelnek a strandok, mint a nyár közepén – írja a hiradó.hu.

Megosztás