Ismeretlen emberfaj nyomaira bukkantak Kínában
A kutatók csak Red Deer Cave-i (Gímszarvas-barlang) embereknek nevezik őket az egyik lelőhely után, ahol a maradványok előkerültek. A csapat a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányban leírja, sokkal részletesebb elemzésre lesz szükség, mielőtt új emberőst valószínűsítenének.
Darren Curnoe, az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatója elmondta, nagyon óvatosak a besorolást illetően. „Ennek egyik oka, hogy az emberi evolúció vagy paleoantropológia tudományában, ha hiszik, ha nem, jelenleg nincsen általánosan elfogadott biológiai definíció saját fajunkra (Homo sapiens). Igen vitatott területről van szó.” A leletek nagy része egy ideje kínai gyűjtemények részét képezi, azonban csak mostanában kezdték el részleteiben vizsgálni.
A különböző helyszínekről begyűjtött koponyák és fogak nagyon hasonlítanak egymáshoz, azt sugallva, hogy ugyanazon populációhoz tartottak, de tulajdonságaik igencsak eltérnek a teljesen modern emberétől – állítja a kutatócsapat. Általánosságban kerek agyüreggel és prominens homlokeresszel rendelkeztek. Koponyacsontjaik igen vaskosak. Arcuk eléggé rövid és lapos volt, orruk széles. Állkapcsuk előreállt, azonban hiányzott róla a modern emberre jellemző áll. Számítógépes tomográfiát készítettek agyüregükről, mely azt mutatja, hogy homloklebenyük modern kinézetű volt, halántéklebenyeik viszont archaikusak. Nagy őrlőfogakkal rendelkeztek.
Curnoe és csapata két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a Red Deer Cave populációjának eredetéről. Az egyik szerint a csoport egy primitív kinézetű Homo sapiens nagyon korai vándorlását reprezentálja, mely a többi emberőstől elkülönülten élt Ázsiában, mielőtt kihalt volna. Egy másik lehetőség, hogy ténylegesen különálló Homo fajt képviselt, mely Ázsiában fejlődött ki, és egészen kései időpontig saját fajunk mellett élt.
A kutatásban részt nem vevő szakemberek egy harmadik forgatókönyvet sugallnak, mely szerint a Red Deer Cave emberei hibridek lehettek. „Elképzelhető, hogy modern emberek voltak, akik elegyedtek az akkor ott élt archaikus emberekkel” – mondja Isabelle De Groote londoni paleoantropológus. Értelmezése szerint egy másik opció, hogy függetlenül tettek szert a sokkal primitívebb jellegzetességekre genetikai sodródás vagy elszigeteltség révén, esetleg a klímához hasonló környezeti nyomásokra adott válaszul.
Curnoe egyetért azzal, hogy mindez „valószínűleg lehetséges”. Már megkíséreltek DNS-t kivonni a maradványokból. A kutatás információt nyújthat a beltenyészetről, ahogy a genetikai vizsgálatok a szoros rokoni kapcsolatban álló emberfajokkal kapcsolatban – a Neander-völgyi és a rejtélyes szibériai Gyenyiszovaiak – feltárták.
Bárhol helyezkedjen is el a Homo családfán, a Red Deer Cave-ember fontos lelet, egyszerűen azért, mert a világ e részén igen kevés jó állapotban fennmaradt, időben jól elhelyezhető ősember került elő. Az új leletek emellett újabb információkkal egészítik ki az emberi migráció és fejlődés egyre komplexebbnek mutatkozó történetét.
Curnoe szerint ezek az emberek igen érdekes időszakban éltek Kína területén, a kutatók a kőkorszak végeként – epipaleolitikum – emlegetik. „Lunglintól nem messze igen jól ismert régészeti lelőhelyek vannak, ahol Kelet-Ázsia néhány legkorábbi, késő paleolitikumi lelete bukkant elő. A helyszíneken modern kinézetű emberek éltek, akik már kerámiaedényeket állítottak elő az étel tárolására és begyűjtötték a vadrizst. Egyfajta gazdasági átmenet zajlott a vadászó-gyűjtögető életmódtól a gazdálkodás felé."
