2021. április 7., 17:00

Interaktív és virtuális tanulási platformokkal motiválják a tanulókat

Az oktatás lassan másfél éve világszerte online felületen zajlik a COVID-19 fertőzés megelőzése és visszaszorítása érdekében. Az országos iskolabezárások több százmillió diákot érintenek. 

Fotó: robinheyden.wordpress.com

Az Unesco 2021 márciusi adatai alapján csak 26 országból közel 164 millió diák tanul a tantermeken kívül. A hirtelen változás után a világ számos pontján jelentősen megnőtt a nyelvi alkalmazások, virtuális korrepetálások, videokonferencia-eszközök vagy online tanulási szoftverek használata. A jelentős keresletre reagálva számos online tanulási platform kínál ingyenes, kedvezményes hozzáférést a szolgáltatásaikhoz.

Számos cég ingyenesen elérhetővé tette a digitális tartalmak jelentős részét. A kisebbekre is odafigyelve, a fejlesztők megalkották a Skillo-t, amely az óvodás gyerekek számára ajánl játékprogramot minden napra. Az általános iskolás diákok részére kifejlesztett ingyenes online nyelvoktató szoftver, a Tabello, eredetileg hátrányos helyzetű diákok számára lett megalkotva, a diszlexiás tanulókra is gondolva.

A Mateking a középiskolások, de az egyetemisták számára is nagy segítség lehet a matematika megértésében, ahogyan az E-Palatábla, ami még az általános iskolásoknak is hasznos ismereteket nyújt. A BOOKR Suli online felület lehetővé teszi a kötelező és az ajánlott irodalmak feldolgozását interaktív formában, száznál több hangoskönyvet tartalmaz, valamint tanári adminfelület is tartozik hozzá. A több nyelven működő Duolingo nyelvtanulási lehetőséget kínál ingyenesen különböző szinten lévő tanulóknak. Hasznos tananyagok találhatók továbbá a Zanza-n, a Sulinet Tudásbázison, a Sulinet Junioron és a Videotanár, valamint az Okosdoboz felületeken is felkészítő feladatok érhetők el.

Az egyetemek körében már korábban megtörtént a sikeres átmenet a virtuális oktatás felé. A 2007-ben közzétett kutatások szerint a brit egyetemek több mint 80% -ában a Second Life alkalmazásával végzett fejlesztési, oktatási, illetve tanulási tevékenységek már jelen voltak, és 2008-tól a világon legalább 300 egyetem oktat tanfolyamok formájában, vagy végez kutatásokat SL-ben, derül ki a Goverment Technology összesítéséből.

Az első világszerte népszerű virtuális világ a Second Life háromdimenziós, többfelhasználós virtuális környezet, amely a szakmai fejlődés és a felsőoktatás oktatási lehetőségei miatt különös figyelmet kapott. Oktatási eszközként használják a különféle nonprofit és profitorientált, felsőoktatási és üzleti szférára orientált szervezetek is. A Second Life oktatói és kutatói azért kedvelik, mert szerintük személyesebb, mint a hagyományos távoktatás – írja a The New York Times.

virtuális tanulás
Fotó: auntminnie.com

Az oktatók a felületet a hallgatókkal való találkozáshoz, valamint olyan laborok, épületek és tárgyak létrehozásához használják, amelyek felhasználhatók bizonyos tartalmak elérésére és készségek elsajátítására. Az SL-en belüli számítógéppel generált avatárokon keresztül az interakciók segítségével fokozható a hallgatók elkötelezettsége a kurzus tartalma iránt és a közösség iránti érzet az osztályban.

Az SL megköveteli, hogy a résztvevők tizennyolc évnél idősebbek legyenek, ezért a felsőoktatásban megjelölt célokra alkalmas a használata. A Linden Lab fejlesztette ki 2003-ban a kaliforniai San Franciscóban és eredeti szándéka a közös élmény megteremtésének forradalmian új formája volt.

Azok számára, akik valóban hozzáférnek a megfelelő technológiához, az online tanulás több szempontból is hatékonyabb lehet. A felmérések azt mutatják, hogy a hallgatók átlagosan 25-60% -kal több anyagot tartanak meg az online tanulás során, míg az osztályban csak 8-10%. – taglalja a Research Institute of Amerika adatait megjelenítő Forbes. A Brandon-Hall-tanulmányban szereplő adatok azt mutatják, hogy az e-learning 40-60% -kal kevesebb időt igényel a tanuláshoz, mint a hagyományos tantermi környezetben, mert a hallgatók saját tempójukban tanulhatnak, visszatérve és újraolvasva, kihagyva vagy gyorsítva a fogalmakat- írja a World Economic Forum.

Vannak azonban problémák, amelyeket meg kellene oldani a virtuális világ teljes vagy folyamatos használatához. Számos hallgató megbízható internet-hozzáférés és /vagy technológia nélkül küzd a digitális tanulásban való részvételért; ez a különbség országonként és az országon belüli jövedelem sávok között mutatkozik meg. Például, míg Svájcban, Norvégiában és Ausztriában a diákok 95% -ának van számítógépe iskolai munkájához, Indonéziában csak 34% -uk van az OECD adatai szerint.

A teljes vagy részleges online oktatásra való áttérés kérdéses, ugyanis egyesek kutatók úgy gondolják, hogy az online tanuláshoz való nem tervezett és gyors áttérés - képzés nélkül és megfelelő eszközök hiányában nem alkalmazható, míg mások szerint az új oktatási hibrid modell bevezetését jelentős előnyei miatt lenne érdemes alkalmazni.

Több tartalom, a ma7 médiacsalád instagram profilján:
https://www.instagram.com/ma7_mcs/?hl=hu

Megosztás
Címkék