Inkább Moszkvának, mint Washingtonnak hisz az ország
Szlovákia lakosságának Oroszországba vetett bizalma a ¼udovít Štúr vezette mozgalom egyes tagjainak oroszbarát beállítottságából, a szlovák társadalom II. világháborút követő szociális tapasztalataiból, illetve a szlovák mezőgazdaság a kommunista rezsim általi műszaki felvirágoztatásából is következhet. „Lengyelországban az Oroszországgal szemben érzett bizalmatlanságnak mély történelmi gyökerei vannak, ami a jelenlegi politikai diskurzus által is támogatott” – mondta el O¾ga Gyarfášová, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) munkatársa.
A Visegrádi Négyek (V4) Ukrajnával szemben tanúsított viszonya jelentős bizalmatlanságtól sújtott – figyelmeztet az IVO. Ez esetben a politikai instabilitástól való félelemről, valamint az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos veszélyérzetről is szó lehet. A túlsúlyban lévő bizalmatlanság az Ukrajnával kapcsolatos alacsonyabb szintű tájékozottság, valamint a tartósan jelenlévő tényezők számlájára is írható.
A V4-ek együttműködését Szlovákia lakossága tartja a leginkább hasznosnak (70 százalék), majd Csehország (50 százalék), Magyarország (43 százalék) és Lengyelország (41 százalék) lakossága következik a sorban. Szlovákia lakosságának a V4-ek iránti ilyen magas számarányú elkötelezettsége az ország politikai képviseletének ez irányú törekvéseivel, a tömörülés együttműködése fontosságának kihangsúlyozásával magyarázható. Mind a négy tagország lakossága elsősorban a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését tartja szem előtt. A felsorolt szempontokat a biztonság és a védelem, valamint a közös érdekek melletti az Európai Unió (EU) mezején történő együttes kiállás követi.
A visegrádi négyeken belül a kölcsönös bizalom a lakosság tekintetében Csehország és Szlovákia kapcsolatában a leginkább szembetűnő. A két országban megkérdezettek csaknem négyötöde nyilatkozott bizalommal a másik félről. Szlovákia lakossága a bizalom tekintetében a második helyre az osztrákokat (49 százalék), a harmadikra a lengyeleket (40 százalék) helyezte. Ezzel szemben a magyaroknak csak a kilencedik hely jutott (30 százalék).
A lengyelek leginkább a szlovákokban bíznak meg (69 százalék), aztán egyaránt 61-61 százalékkal a csehek és a magyarok jönnek. A cseh lakosság a leginkább a szlovákokhoz fordul bizalommal (79 százalék), akiket a franciák (59 százalék), a lengyelek, az angolok, és az osztrákok (58-58 százalék) követnek, míg a magyarokban 37 százalékuk bízik meg.
Magyarország az egyedüli olyan visegrádi tagállam, amely a legnagyobb bizalmat egy a tömörülésen kívüli állammal, Németországgal (62 százalék) szemben viseltet. A sorban a második hely a magyaroknál a lengyeleké (58 százalék), míg a csehek és a szlovákok a közvélemény-kutatásban részt vett magyar lakosság körében egyaránt 40 százalékos eredménnyel végeztek.
