Idegesítő lehet a hangos zene
BUDAPEST. Kutatások támasztják alá, hogy a megfelelően kiválasztott háttérzene fokozza a vásárlói élményt, a plázákban tapasztalt hangerő azonban sokakat idegesít.
A bevásárlóközpontok jellemzője a hangos, sokszor dübörgő zene, amely sokakat idegesít, és sokak szerint ez már hangszennyezés, sőt hangagresszió. Vannak, akik csendesebb, meghittebb környezetben szeretnének vásárolni, szót váltanának az eladóval, a plázák azonban leginkább a fiatalok igényét keresik.
Kontra Ildikó Mária pszichológus, kiképző zeneterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, nem a zene a zavaró a plázákban, hanem a hangerő, a lüktetés, amikor összeadódik a különböző üzletekből kihallatszó zene. Ez már irritálja az idegrendszert, nagyon fárasztó, feszültséget kelt, és inkább kikergeti a vevőket a bevásárlóközpontból, mint bent tartja, és az ott dolgozókat, akik egész munkaidejükben kénytelenek ezt elviselni, is nagyon kimeríti. Kontra Ildikó Mária úgy véli, minden korosztálynak szólhat a zene, de ahhoz, hogy megtanítsuk a fiatalokat kommunikálni, nem csak a zajban lődörögni, ahhoz nem mindegy, hogy mekkora a hangerő.
Több kutatás támasztja alá, hogy a megfelelően kiválasztott háttérzene javítja az üzlet dolgozóinak közérzetét, és fokozza a vásárlói élményt. Babocsay Ádám reklámpszichológus hangsúlyozta: nagyon erősen összefügg a zene és egy márka sikeressége, ez nagyon tudatos része a reklámkészítésnek. Ugyanígy egy plázában is hasonló funkciót kellene ellátnia a zenének. Más típusú zene az, amelyre szívesen vásárolnak az emberek, és más a zárás előtti, amely arra figyelmeztet, hogy ideje a pénztárhoz fáradni. A reklámpszichológus is azt tartja a legnagyobb problémának, hogy a plázákban összeérnek a zenék, ami abból adódik, hogy a bevásárlóközpontokban kétféle marketing zajlik. Az egyik az üzletház marketingje, amelyért az üzemeltető felelős, a másik pedig a boltok marketingje, s a zene szempontjából ez a kettő nincs összehangolva.
Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a műsorban megerősítette: a közlekedő folyosón, a sétálóutcán szóló zene biztosítása az üzemeltető feladata, aki egy külön céggel szerződik, és műholdas vételen keresztül sugározza a zenét. A rendszer időnként zajszintmérést végez, az értéket pedig úgy állítja be, hogy az 1-2-3 decibellel haladja meg a közlekedő folyosó általános zajszintjét. Gyalay-Korpos Gyula arra biztatja a vásárlókat, ha elviselhetetlenül hangosnak érzik a zenét, az infópultnál, levélben, vagy akár a Facebookon is jelezzék ezt az üzemeltetőnek. A szövetségének elnöke hozzátette: a bérleményekben azonban a tulajdonosok maguk döntenek a hangerőről, ezt a bérleti szerződés nem szabályozza, mindössze annyit ír elő, hogy nem keletkezhet olyan zajkeltés, amely zavaró, vagy az egészségügyi határértéket meghaladja. A nemzetközi láncok pedig központilag írják elő, hogy milyen zene és mekkora hangerővel szóljon az üzletekben.
Kontra Ildikó Mária pszichológus, kiképző zeneterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, nem a zene a zavaró a plázákban, hanem a hangerő, a lüktetés, amikor összeadódik a különböző üzletekből kihallatszó zene. Ez már irritálja az idegrendszert, nagyon fárasztó, feszültséget kelt, és inkább kikergeti a vevőket a bevásárlóközpontból, mint bent tartja, és az ott dolgozókat, akik egész munkaidejükben kénytelenek ezt elviselni, is nagyon kimeríti. Kontra Ildikó Mária úgy véli, minden korosztálynak szólhat a zene, de ahhoz, hogy megtanítsuk a fiatalokat kommunikálni, nem csak a zajban lődörögni, ahhoz nem mindegy, hogy mekkora a hangerő.
Több kutatás támasztja alá, hogy a megfelelően kiválasztott háttérzene javítja az üzlet dolgozóinak közérzetét, és fokozza a vásárlói élményt. Babocsay Ádám reklámpszichológus hangsúlyozta: nagyon erősen összefügg a zene és egy márka sikeressége, ez nagyon tudatos része a reklámkészítésnek. Ugyanígy egy plázában is hasonló funkciót kellene ellátnia a zenének. Más típusú zene az, amelyre szívesen vásárolnak az emberek, és más a zárás előtti, amely arra figyelmeztet, hogy ideje a pénztárhoz fáradni. A reklámpszichológus is azt tartja a legnagyobb problémának, hogy a plázákban összeérnek a zenék, ami abból adódik, hogy a bevásárlóközpontokban kétféle marketing zajlik. Az egyik az üzletház marketingje, amelyért az üzemeltető felelős, a másik pedig a boltok marketingje, s a zene szempontjából ez a kettő nincs összehangolva.
Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a műsorban megerősítette: a közlekedő folyosón, a sétálóutcán szóló zene biztosítása az üzemeltető feladata, aki egy külön céggel szerződik, és műholdas vételen keresztül sugározza a zenét. A rendszer időnként zajszintmérést végez, az értéket pedig úgy állítja be, hogy az 1-2-3 decibellel haladja meg a közlekedő folyosó általános zajszintjét. Gyalay-Korpos Gyula arra biztatja a vásárlókat, ha elviselhetetlenül hangosnak érzik a zenét, az infópultnál, levélben, vagy akár a Facebookon is jelezzék ezt az üzemeltetőnek. A szövetségének elnöke hozzátette: a bérleményekben azonban a tulajdonosok maguk döntenek a hangerőről, ezt a bérleti szerződés nem szabályozza, mindössze annyit ír elő, hogy nem keletkezhet olyan zajkeltés, amely zavaró, vagy az egészségügyi határértéket meghaladja. A nemzetközi láncok pedig központilag írják elő, hogy milyen zene és mekkora hangerővel szóljon az üzletekben.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
