Holnap jön az óraátállítás – hajnalban egy órával előre állítunk
Az idén március 29.-én, azaz most vasárnap veszi kezdetét a nyári időszámítás, tehát eljött a tavaszi óraátállítás ideje, ami sokak számára annyit jelent, hogy kevesebbet alszanak vasárnapra virradóra. Ha ébren lesz vasárnap hajnali két órakor, ne felejtse háromra állítani az óráját. A legtöbb esetben viszont ma már ezt maguktól is megteszik az „okos” szerkezetek.
A tavaszi óraátállítás gyakorlata miatt ugyan a gyakorlatban a legtöbben nem alszanak kevesebbet, azonban sokan nehezen alkalmazkodnak a változáshoz, van, akinek elég egy-két nap, valakinek akár hetekig is tarthat. Valószínűleg ez az oka, hogy az időváltás a legtöbb embernek nem éppen a szíve csücske.
Az óraátállítás története egyébként meglehetősen régre, egészen a 18. századig nyúlik vissza, s állítólag a szénfogyasztás visszafogása volt az egyik első indok. Az érvelés máig hasonló, az, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus - megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. Az állítólagos hozadékok mellett viszont az elmúlt években egyre több szó esik az óraátállítás negatív hatásairól is.
Nem minden ország változtatja az évszakok szerinti időszámítást a világon. Izland egész évben egy időt használ a nyári és téli időszámítás váltogatása nélkül, Oroszország állandó téli időszámítást vezetett be, míg Törökország egész évben nyári időszámítást használ. Kína sem alkalmaz évszakok szerinti időszámítást, és egész évben egyetlen időzónában működik, akárcsak India és számos más ország is.
