2026. július 18., 18:56

Hogy ne "csíkot húzva" érkezzen haza a nyaralásról – hasznos egészségvédelmi tanácsok a turistaszezonra

A hazai utazók a szuvenírek mellett gyakran emésztési panaszokat is hazahozhatnak a nyaralásból, amelyeket leggyakrabban a szennyezett víz, az italokba tett jég vagy a nem megfelelően tárolt élelmiszerek okoznak. A legnagyobb kockázatot ilyenkor a folyadék- és ásványianyag-veszteség jelenti.

Ázsiai konyha
Illusztrációs felvétel
Fotó: Pexels

A legnagyobb kockázatot ilyenkor a folyadék- és ásványianyag-veszteség jelenti. Amint arra Jakub Ďurčík, a turócszentmártoni Dr. Max gyógyszertár gyógyszerésze felhívta a figyelmet, a kiszáradás különösen a gyermekekre, az idősekre, valamint a lázas vagy ismétlődő hányástól szenvedő betegekre nézve lehet veszélyes.

Az utazási hasmenés szempontjából a kockázatosabb úti célok közé tartozik Egyiptom, India, Thaiföld, Mexikó, Indonézia és számos afrikai ország. Ennek okai az eltérő higiéniai standardok, a vízminőség, az utcai étkezés, valamint a magas hőmérséklet és páratartalom.

Az emberek gyakran azt hiszik, hogy ez csupán a szervezet reakciója az új ételekre. A legtöbb esetben azonban az utazási hasmenés a tápcsatorna fertőzésének a következménye, amelyet szennyezett víz vagy élelmiszer okoz”

– magyarázza Ďurčík. Elmondása szerint a legtöbb eset néhány napon belül magától elmúlik. Orvoshoz kell fordulni viszont, ha a panaszok 48 óránál tovább tartanak, illetve ha ismétlődő hányás, magas láz, erős hasi fájdalom, valamint véres vagy nyálkás széklet kíséri őket. Ugyancsak figyelmeztető jelnek számítanak a kiszáradás tünetei, mint a gyengeség, a száraz ajkak és nyálkahártyák, a szédülés vagy a zavartság.

A szakértők szerint a nyaralók gyakran csak a hasmenés elleni gyógyszerekre összpontosítanak, miközben megfeledkeznek a víz, az ásványi anyagok és az elektrolitok rendszeres pótlásáról. Ezek hiánya negatívan befolyásolhatja a szív- és veseműködést, szélsőséges esetben pedig ájuláshoz vezethet. A tengerparti hőségben egy felnőttnek naponta legalább két liter folyadékot kellene meginnia. Sportolás, intenzív izzadás vagy nagyobb testsúly esetén ez az igény akár három-három és fél literre is emelkedhet. A gyógyszerész azt javasolja, hogy a nap folyamán folyamatosan igyunk, és ne várjuk meg, amíg szomjúságérzet alakul ki. Azt tanácsolja, hogy minden egyes alkoholos vagy koffeintartalmú ital után igyunk meg egy plusz pohár vizet.

Kockázatot jelenthet a már felvágott gyümölcs, az italokban lévő jég vagy a hosszabb ideig pulton hagyott utcai étel is. „A legbiztonságosabb az olyan gyümölcs, amelyet az ember saját maga hámoz meg. Óvatos lennék a már felszeletelt és fogyasztásra előkészített gyümölcsökkel. Hasonló a helyzet az italokba tett jéggel is – ha nem ismeri a víz forrását, jobb jég nélkül kérni az italt” – javasolja Ďurčík. Az utcai árusoknál érdemes azokat a fogásokat előnyben részesíteni, amelyeket közvetlenül előttünk készítenek el.

Az utazás során a visszájára is fordulhat a probléma, és jelentkezhet székrekedés is. Ezt a környezet és a napi rutin megváltozása, a stressz, a mozgáshiány vagy a kevesebb folyadékbevitel okozhatja. Segíthet a mozgás, a bőséges vízfogyasztás, a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű termékek vagy a probiotikumok bevitele.

A turisták és a helyi lakosok eltérő reakciója a bélmikrobiommal és a szervezetnek az adott környezetben található mikroorganizmusokhoz való hosszú távú alkalmazkodásával függ össze. A gyógyszerész ezért azt javasolja, hogy már az utazás előtt és a tartózkodás alatt is mérlegeljük a probiotikumok szedését. „A helyiek bélmikrobiomja hozzászokott ahhoz a környezethez, amelyben élnek. A turisták viszont most találkoznak először ezekkel a mikroorganizmusokkal. Ezért is segíthet a megfelelő probiotikumok szedése már a nyaralás előtt és alatt” – teszi hozzá Ďurčík. Az útipatikába így érdemes rehidratációs oldatokat, probiotikumokat és hasmenés elleni készítményeket is bepakolni.

Megosztás
Címkék