Hogy mi legyen az új vírusmutánsok neve? Nem is gondolná, milyen nehezen jutottak egyezségre a tudósok

2021. június 16., 16:10
ma7 B. Vida Júlia

A koronavírus-járvány kellemetlen hozadékai az új, egyre szaporodó vírusvariánsok, amelyeket a tudománynak valahogy el is kell neveznie. Na, de hogyan? Nem kis vita előzte meg, mire kereszteljék az új mutációkat.

koronavírus - illusztráció
Fotó: pixabay.com

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)  komoly feladat elé került, amikor az év elején döntést kellett hoznia az új mutációk elnevezéséről.

Viseljék észak-amerikai énekesmadarak elnevezését, javasolta egy svájci járványügyi szakember. Az egyik mutáció lehetett volna „robin”,vagyis vörösbegy vagy rigó, a másik esetleg „quail”, vagyis fürj. Az ilyen elnevezéseknek örültek volna azok az államok is, ahol a mutációk megjelentek, mint amilyen a Dél-Afrikai Köztársaság vagy India, hisz egyáltalán nem voltak oda azért, hogy az új vírustörzseket az államaikhoz kötötték az emberek, s népiesen el is nevezték őket dél-afrikai vagy éppen indiai mutánsnak.

A The Wall Street Journalban közölt madárneves névadás rögvest elstartolta az agyalást, hogy akkor ez most jó ötlet-e vagy sem. Sokan nem tartották jónak, hogy madarakról kapják nevüket, mert az emberek ehhez könnyen társították volna azt, hogy ezek a madarak terjesztik is a fertőzést, ami veszélybe sodorhatta volna az egyes fajokat. Nem is beszélve arról, hogy például a Robin az személynév is.

Egy rossz vírus számára bizony nehéz jó, könnyen megjegyezhető nevet találni.

Ráadásul olyat, amit a WHO nagyjából 190 országa elfogad a tudósok közösségével együtt. Majdnem lehetetlen küldetést vállalt tehát az a virológusokból és mikrobiológusokból álló több tíz tagú munkacsoport, amelynek az volt a feladata, hogy kitalálja, mi alapján nevezzék el az új vírusvariánsokat.

Az „anyakönyvezéshez” az alapkövetelmény az volt, hogy nem viselhetik azoknak a városoknak a nevét, ahol felfedezték ezeket.

Nehogy stigmatizálják azokat az országokat, amelyek komoly kutatómunkát végeznek az országukban keringő vírustörzsek beazonosítása érdekében.

A görög istenek neveit a védjegyekkel kapcsolatos aggályok miatt és azért utasították el, mert közülük többen erőszakos istenségek voltak. A közönséges személyneveket, mint amilyen az Andrew vagy a Katrina, amire többnyire a hurrikánokat keresztelik, szintén elvetették, mert az ellentétben állt volna a WHO fertőző betegségek elnevezésére vonatkozó iránymutatásával.

A pofonegyszerű számmal történő elnevezés, mint a V1, V2 sem bizonyult szerencsésnek a második világháborúban bevetett német rakéták jelzése miatt. A VOC1, VOC2 – „a variant of concern (aggasztó változat) rövidítése pedig túlságosan hasonlított egy angol káromkodásra. Rövidre fogva szót, a több hónapos viták, mi több, veszekedések és temérdek email küldözgetése után a munkacsoport kétszer is 24 órás határidőt kapott a nevek eldöntésére, de ezt egyszer sem sikerült betartania.

Végül a múlt hónapban, féléves huzavona után úgy döntöttek, hogy a görög ábécé betűi alapján kapják elnevezésüket az egyes mutációk.

A brit mutánsból így lett „alfa variáns”, a dél-afrikaiból béta, a brazilból gamma, az indiaiból pedig delta.

De még ezzel sem elégedett mindenki. Egy bizonyos görög felháborodott levelet írt a WHO sajtóosztályának, hogy miért nem a római ábécé alapján nevezték el a vírustörzseket. Nem is beszélve arról, hogy a görög ábécében csak 24 betű van, így hát a WHO csak abban bízhat, a járványt sikerül még addig megszelídíteni, míg az omegáig eljutnak.

Kövesse facebook oldalunkat is!