Hetvenöt éves a hegyek királya
Ma ünnepli 75. születésnapját minden idők talán legnagyobb hegymászója, az alpinizmus aranykorának ikonikus alakja, az első ember, aki szólóban mászta meg a Mount Everestet, és Peter Habelerrel közösen az első, aki oxigénpalack nélkül tette meg ugyanezt. Reinhold Messner ikerekkel és tragédiákkal tarkított pályafutásából szemezgettünk.
A magashegyi alpinizmus talán legszebb korszakának meghatározó személyisége volt, azé a korszaké, amikor a tömegturizmus még nem tette be szeméttel és szelfikkel szegélyezett lába nyomát a világ tetejére. Mára a Mount Everest megmászása rengeteg pénzzel és csekélyke kondícióval az ember háta mögött, szinte rutinfeladattá vált, a legnagyobb kortárs mászók mind máshol keresik már a dicsőséget.
Reinhold Messner Dél-Tirolban nőtt fel, németül beszélő olasz hegymászóként szokás emlegetni. Gyermekkorában Tirol és a Dolomitok csúcsai jelentették számára a hegyeket. Öccsével, a később tragikus körülmények közt elhunyt Güntherrel sorra hódították meg a Dolomitok két- háromezer méter magas csúcsait. Messner itt tanulta meg a kevés felszereléssel, leginkább önerőből történő ún. alpin típusú mászás alapjait, s már ekkor kialakult benne az őszinte gyűlölet a mászósport expedíciós stílusú (azaz előre megépített táborokkal és rögzített kötélrendszerrel mászó) művelőivel szemben.
A Messner testvérpár első, igazán nagy hírértékű mászóteljesítménye a 8126 méter magas Nanga Parbat Rupal-falának megmászása volt. A Rupal az egész Himalája legnagyobb függőleges felülete, 4600 méter magasra nyúlik fel. A 49 év elteltével is rengeteget emlegetett teljesítmény Messner számára óriási személyes tragédiával járt.
A csúcsról lejövet szem elől tévesztette Günther öccsét, aki bár komoly mászásokat produkált az Alpokban, a Himalája csúcsai közt tapasztalatlannak számított, hegyi betegsége annyira eluralkodott rajta, hogy nem bírta befejezni a mászást.
Sorsa az óta sem ismert pontosan, valószínűleg egy jéglavina sodorhatta el a fal tövében. Messnert társai és a közvélemény is rengeteget kritizálta, amiért engedte, hogy öccse részt vegyen az expedíción. A mászás kis híján Reinholdot is megölte, de hat lábujja elvesztésével megúszta a csúcstámadást.
A következő években sokan azt is a szemére vetették, a dicsőség hajszolásába kellett öccsének belehalnia, mert Messner rossz döntéseket hozott az ereszkedés során. Olyan útvonalon és olyan tempóban akart leereszkedni, pusztán a teljesítmény kedvéért, ami öccse állapotára való tekintettel nem volt teljesíthető. Végül 2005-ben ugyan sikerült megtalálni Günther maradványait, de addigra perek és ellenperek tucatjait indították Messner és egymás ellen a Nanga Parbat expedíció résztvevői. Az eset máig a magashegyi alpinizmus egyik legtöbbet emlegetett botránya.
A következő nyolc évben Peter Habelerrel az oldalán Messner különleges, rendkívül gyors mászásokat hajtott végre az Alpok legnehezebb csúcsain, de igazán a Mount Everest oxigénpalack nélküli megmászása foglalkoztatta.
Egy olyan mászás, amely sok hegymászó és orvos szerint tulajdonképpen lehetetlen volt. Messner és Habeler bebizonyították, nem az.
Öccse halála után nyolc évvel, 1978-ban Messner és Habeler plusz oxigén használata nélkül megmászták a világ legmagasabb csúcsát. Messner pedig még abban az évben szólóban megmászta a Nanga Parbatot is, egy olyan útvonalon, amit azóta sem tudott senki megismételni. Két évre rá Reinhold még egyszer megmászta palack nélkül a Mount Everestet, egyedül. Ez volt a csúcs első szóló meghódítása.
A következő években Messner szép lassan nekiállt begyűjteni az összes nyolcezres trófeát. A tizenharmadikat (Makalu) és a tizennegyediket (Lhotse) 1986-ban hódította meg, ezzel ő lett az első ember, aki mind a tizennégy 8000 feletti hegyet megmászta, egy évvel megelőzve lengyel kollégáját, az életét szintén a Himalájában hagyó Jerzy Kukuczkát.
Ha még mindig nem lenne elegük Messner rekordjaiból, jó, ha tudják, 1986-ban Messner egy kisebb hegycsúcsot, a 4897 méter magas Mount Visiont is megmászta. A csavar a dologban, hogy ez a hegy az Antarktisz legmagasabbja. Legyőzésével Messner lett az első, aki úgy mászta meg a Föld hét kontinensének legmagasabb hét csúcsát, hogy a Mount Everesten nem használt oxigént.
Az abszolút győztes, Richard Bass egy évvel előzte meg a tiroli alpinistát.
Aktív karrierje végeztével Messnerből múzeumigazgató, aktivista és politikus lett, 1999 és 2004 között az olasz zöldpárt színeiben volt EP-képviselő. Élete során több mint nyolcvan könyve jelent meg, szerepelt filmekben, előadásokat tartott szerte a világon. Kilenc különböző világrekord fűződik a nevéhez. Valószínűleg mind a mai napig ő a legismertebb magashegyi mászó.
Isten éltesse Reinhold Messnert!
