Hétfőn landol az InSight

Az InSight (teljes nevén Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport; a betűszó jelentése angolul betekintés, bepillantás) idén május 5-én indultKaliforniából egy Atlas-5 rakétával. Célja a sima leszállás az Elysium-síkság (Elysium Planitia)területén, a marsi egyenlítőtől kicsivel északabbra. Az izgalommal várt művelet november 26-án (hétfőn) magyar idő szerint valamivel este 21 óra előtt lesz.

A NASA szakemberei szerint a Marshoz most már igen közel járó űrszonda műszaki állapota kitűnő. A november 18-én végzett pályakorrekciós manővert követően úgy becsülték, hogy a leérkezés a kijelölt helyszín 7 km-es környezetén belül lesz, ezért talán az utolsó betervezett manőverre 25-én nincs is szükség. Mindenesetre a kiválasztott terep tulajdonságai és a környezeti feltételek kedvezőek a leszálláshoz. A júniusban a Marson végigsöprő globális porvihar – amely a veterán Opportunity rover elhallgatásához vezetett – mostanra elült.

Az InSight elsődleges feladata a bolygó belsejéről, belső felépítéséről árulkodó új mérési adatok gyűjtése lesz. Mekkora és milyen sűrű a bolygó magja? Milyen vastag a Mars kérge, milyen felépítésű a köpenye? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a kutatók a választ. Az InSight nem rover, állomáshelyéről nem mozdul el. Három eltérő módszerrel dolgozik. Egyrészt a marsrengéseket vizsgálja, másrészt akár 5 m-es mélységig lefúrva a hőmérséklet változását, a kőzet hővezetési tulajdonságait méri. Rádióadója pedig fix viszonyítási pontként szolgál majd a Mars keringésének, tengely körüli forgásának vizsgálatára.

Az űreszköz a légkörbe lépés kezdetén, 125 km-es felszín feletti magasságban 5,5 km/s sebességgel száguld majd. Ezt 6 és fél perc alatt csökkentik le nullára. Ennek eléréséhez hővédő pajzsot, ejtőernyőket, és a végén fékezőrakétákat alkalmaznak. Az űrszonda napelemtábláit 16 perccel a felszín elérése után kezdi el kinyitni. A késleltetéssel meg szeretnék várni, hogy a felszínről felvert por addigra leülepedjen, és ne a napelemeket borítsa be, csökkentve azok hatásfokát. Maga a kibontási művelet további 16 percet vesz igénybe.

A NASA reményei szerint az InSight szondával egyszerre indított és együtt érkező apró, CubeSat szabványú MarCo űrszondapáros révén valós idejű telemetriai adatokat kaphatnak a leszállásról. Maga az InSight úgy van programozva, hogy kb. 7 perccel a landolás után rádiójelet adjon a sikeres leérkezésről. A NASA Mars körül keringő MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) szondája pedig némi késéssel továbbítja majd az első adatokat a Földre, beleértve a felszínen készítendő legelső képeket is. A napelemek sikeres kinyitását megerősítő adatokra azonban mintegy 5 és fél órát kell várni, amikor a szintén amerikai Mars Odyssey szonda elrepül a terület fölött és átjátszóállomásként segíti a földi irányítókat.

Az adatok továbbításában, illetve földi vételében az Európai Űrügynökség (ESA) is segítséget nyújt amerikai partnerének. A Mars körül keringő európai ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) szonda képes az InSight adatok Föld felé továbbítására. Az Estrack hálózat földi követőállomásai pedig a Mars felé figyelnek, tartalékul szolgálva a NASA DSN (Deep Space Network) számára. A németországi Darmstadban levő irányítóközpontban is készen állnak a szakemberek, ha beavatkozásra volna szükség. Később, az InSight felszíni működése során – igazából már a leérkezést követő naptól kezdve – az ExoMars TGO rutinszerűen reléállomásként működik majd a felszíni szonda és a földi irányítók között.

Ha minden rendben lezajlik, akkor megkezdődik a két fő fedélzeti műszer beüzemelése. A francia vezetéssel készült szeizmométerről, illetve a német építésű, a felszín alatti rétegek hővezetését mérő eszközről van szó. Ezeket a műveleteket azonban nem sietik el. Akár két-három hónapig is eltarthat, mire megtalálják az ideális pozíciót a műszerek illetve a fúrás számára. Az első adatokra tehát valószínűleg 2019 tavaszáig várni kell. Az InSight tervezett működési élettartama legalább 2 év.

Megosztás