Helyzetkép: Magyar általános iskolák Alsó-Gömörben
Az iskolák nagy része falvakban, kistelepüléseken található. Egyes intézményekben aggasztó a csökkenő gyermeklétszám, másutt nem férnek el a tanulók. A Rimaszombati járás magyar iskoláit közel négyezer diák látogatta a tavalyi tanévben. Idén 465 volt a magyar kiselsősök száma.
Rimaszombattól mintegy 30 kilométerre keletre, a Sajó völgyében fekvő Hanván (Chanava) huszonnégyen járnak a helyi kisiskolába. Hegedűs Jolán, az intézmény igazgatója portálunknak elmondta: két tanteremben folyik a tanítás. Az egyikben az elsősök és a másodikosok, a másikban a harmadikosok és a negyedikesek vannak. A tanulók kétharmada roma származású. Három pedagógus foglalkozik a gyerekekkel: ketten délelőtt, egy pedig délután, a napköziben. „Egy a gondunk: a tanulóink száma évről évre csökken” – hangsúlyozta az igazgató. „Bár úgy néz ki, jövőre már növekedni fogunk” – fűzte hozzá reménykedve.
A szomszédos Nemesradnóton (Radnovce) mintegy 110, kizárólag magyar anyanyelvű roma gyermek jár az alapiskolába. A hanvai iskolához hasonlóan itt is roma asszisztens segíti a pedagógusok munkáját. „Tanulóink száma évről évre növekszik. Még többen lesznek, pedig már most is kinőttük az iskolát. Nem férnek a tanulók, kevés a tantermünk” – mondta a Hírek.sk-nak Simon Rózsa, a nemesradnóti alapiskola igazgatója.
A szülők nagy része munkanélküli, ezért a magyarországi alapítványi támogatások nagy segítséget jelentenek számukra. Az igazgatónő viszont nem ért egyet azok eljuttatásának módjával. „Észleljük, hogy a tanulók nincsenek úgy ellátva, mint amikor az iskola kapta ezt a támogatást, pályázati pénzt. Nagyon sok munkát vállaltunk fel ezzel, de ez megtérült, minden volt az iskolában” – közölte.
Tóth Elemér, Nemesradnót polgármestere elmondta: az iskola fenntartására elég pénzt ad az állam. A napközivel azonban már más a helyzet, annak működését a falu költségvetéséből kell megoldani.
Bátkában (Bátka) található a Balog-völgy legnagyobb szlovák-magyar kilencéves iskolája. A diákok mintegy kétharmada roma származású. „Ezek szegénységből, mélyszegénységből érkező tanulók. Nagyon nagy a felelősségünk. Meg kell őket tanítanunk igényességre és következetességre, mind saját magukkal, mind a környezetükkel szemben” – mondta portálunknak Sebők Csilla, az iskola igazgatója. Hozzátette: korábban a Pázmány Péter Alapítvány által küldött támogatás segítségével jól fel tudták szerelni az iskolát. Ez most a szülőktől függ. Van, aki rendeltetése szerint használja a pénzt, de sokan nem így tesznek.
A szlovákiai magyar iskolák esetében alig van pályázati lehetőség, mivel az oktatási minisztérium szinte nem ír ki ilyeneket – tudtuk meg Ádám Zitától, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos alelnökétől. Véleménye szerint a szlovákiai magyar kistelepülések esetében nagyon fontos, hogy az önkormányzatok, a szülők és minden ember tudatosítsa a kisiskolák és óvodák fontosságát. „Ha elkerül a településről a kisiskola, a kultúra is eltűnik vele” – fűzte hozzá.
Gömörben tehát nem egyértelmű a helyzet. Van, ahol elegendő a gyermeklétszám, amely szerint az oly fontos állami támogatások érkeznek, ám a nagyobb városok legtöbbször szinte beszippantják a tanulókat. A szülők a jobb környezet és a jobb lehetőségek reményében inkább a városba küldik csemetéiket.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
