Hatással van a Hold a szirticápákra
PALAU. Ausztrál kutatók szerint a hold és a vízhőmérséklet befolyásolja a szürke szirticápák merülési viselkedését.
A kutatócsoport közel három évet töltött a szürke szirticápák (Carcharhinus amblyrhynchos) vizsgálatával a csendes-óceáni Palaunál. „Vizsgálatunk az első hosszú távú betekintést engedi a szürke szirticápák merülési viselkedésébe a korallzátony környezetében” – áll a PLoS One folyóiratban közzétett beszámolójában.
39 cápát – melyek mindennaposnak számítanak az indo-csendes-óceáni régió zátonyainál - láttak el nyomkövetővel, majd akusztikus telemetriával követték őket. Kiderült, hogy a halak a teliholdas éjszakákon a mélyben maradnak, újholdkor a sekélyebb vizekbe emelkednek. Hasonló viselkedést rögzítettek korábban egyéb fajoknál – a kardhalnál, sárgaúszójú és nagyszemű tonhalnál -, ami azt sugallja, hogy a cápák viselkedése a táplálkozással áll kapcsolatban -- írja a Híradó.hu.
Emellett ragadozóellenes reakció is lehet: a halak nyilván kerülik a felszín közeli erősebb fényt, ami segítheti a nagyobb testű cápák vadászatát – állítja Gabrial Vianna, a vizsgálat vezetője.
„Azt is kiderítettük, hogy a szürke szirticápák merülési viselkedése a vízhőmérséklettel is összefügg” - állapítja meg. A cápák – főként kifejlett nőstények – télen átlagosan 35 méteres mélységbe merültek, ekkor ugyanis a mélyebb vizek hidegebbek, míg tavasszal, a víz melegedésével 60 méterig jutottak.
Nyáron, amikor a felszíni melegebb vízréteg kiterjedtebbé válik, a cápák általában különböző mélységekbe merészkednek. A szerzők szerint, mivel a halak hidegvérűek, valószínűleg a melegebb vizeket részesítik előnyben, hogy energiát takarítsanak meg.
Kimutatták, hogy a napszak is szerepet játszik abban, milyen mélyre merülnek a cápák. Hajnalban mintegy 30 méterre jutnak, dél környékén mélyebb vizeket keresnek, majd az alkonyat közeledtével ismét sekélyebb vízbe emelkednek. Ez a ciklikus rendszer az éjszaka folyamán kevésbé hangsúlyos.
„Meglepett bennünket, hogy a cápák fokozatosan mélyebbre ereszkednek a délelőtt folyamán, és ennek ellenkezőjét teszik délután – mondja Vianna. – Ez a viselkedés megfelel a zátonyon a nap folyamán tapasztalt fényváltozásoknak. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy ezt a rendszert ilyen részletességgel megfigyelték a szirticápáknál.”
Vianna szerint a kutatás természetvédelmi szempontból is fontos lehet, mivel a merülési viselkedés ismeretében megvédhetők a cápák attól, hogy a halászok különböző napszakokban véletlenül kifogják őket.
39 cápát – melyek mindennaposnak számítanak az indo-csendes-óceáni régió zátonyainál - láttak el nyomkövetővel, majd akusztikus telemetriával követték őket. Kiderült, hogy a halak a teliholdas éjszakákon a mélyben maradnak, újholdkor a sekélyebb vizekbe emelkednek. Hasonló viselkedést rögzítettek korábban egyéb fajoknál – a kardhalnál, sárgaúszójú és nagyszemű tonhalnál -, ami azt sugallja, hogy a cápák viselkedése a táplálkozással áll kapcsolatban -- írja a Híradó.hu.
Emellett ragadozóellenes reakció is lehet: a halak nyilván kerülik a felszín közeli erősebb fényt, ami segítheti a nagyobb testű cápák vadászatát – állítja Gabrial Vianna, a vizsgálat vezetője.
„Azt is kiderítettük, hogy a szürke szirticápák merülési viselkedése a vízhőmérséklettel is összefügg” - állapítja meg. A cápák – főként kifejlett nőstények – télen átlagosan 35 méteres mélységbe merültek, ekkor ugyanis a mélyebb vizek hidegebbek, míg tavasszal, a víz melegedésével 60 méterig jutottak.
Nyáron, amikor a felszíni melegebb vízréteg kiterjedtebbé válik, a cápák általában különböző mélységekbe merészkednek. A szerzők szerint, mivel a halak hidegvérűek, valószínűleg a melegebb vizeket részesítik előnyben, hogy energiát takarítsanak meg.
Kimutatták, hogy a napszak is szerepet játszik abban, milyen mélyre merülnek a cápák. Hajnalban mintegy 30 méterre jutnak, dél környékén mélyebb vizeket keresnek, majd az alkonyat közeledtével ismét sekélyebb vízbe emelkednek. Ez a ciklikus rendszer az éjszaka folyamán kevésbé hangsúlyos.
„Meglepett bennünket, hogy a cápák fokozatosan mélyebbre ereszkednek a délelőtt folyamán, és ennek ellenkezőjét teszik délután – mondja Vianna. – Ez a viselkedés megfelel a zátonyon a nap folyamán tapasztalt fényváltozásoknak. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy ezt a rendszert ilyen részletességgel megfigyelték a szirticápáknál.”
Vianna szerint a kutatás természetvédelmi szempontból is fontos lehet, mivel a merülési viselkedés ismeretében megvédhetők a cápák attól, hogy a halászok különböző napszakokban véletlenül kifogják őket.
Forrás
Híradó.hu
