Hatalmas adatraktárak létesülhetnek a közeljövőben

Az adatok nagy többségét nem emberek, hanem a hálózatokon keresztül egymással kommunikáló gépek hozzák majd létre, beleértve, hogy szenzorok és okoseszközök „beszélgetnek” egymással és más eszközökkel. Az IDC becslése szerint 2020-ban az adatoknak a harmada olyan információt tartalmaz majd, amelynek megszerzése érdekében érdemes ezt az irgalmatlanul nagy adattömeget analizálni.

Ez a digitális univerzum mindenféle információt magába foglal a képektől és videóktól kezdve a digitális tévéadásokig, az azonosításban közreműködő transzponder-jelekig, az ATM-ben keletkező információkig, a reptéri biztonsági rendszerek, sőt a repülőgépek működését felügyelő számítógépek adatforgalmáig.

Az üzleti intelligencia eszközeit felhasználva az elemzésben felfedhetők a közösségi médiahasználat tipikus mintázatai, a különféle elkülönült tudományos kutatások adatai közötti korreláció, vagy orvosi, társadalmi, sőt például arcfelismerésből származó biztonsági adatok között olyan összefüggések deríthetők fel, amelyek magyarázatot adnak a járványok elterjedésére. Az IDC szerint a „nagy adat” technológia ezért a jövő hatalmas ígérete.

Az adatok kezelése a jövőben bizonyosan megváltozik majd a digitális univerzum kincseinek jobb kihasználhatósága érdekében. Például az adatokat címkézni fogják metaadatokkal, amelyek képesek az adatokat összefüggésekbe helyezni. Például időbélyeggel látják el a videoellenőrzésből származó felvételeket, vagy földrajzi információkat csatolnak az okostelefonok fotóihoz. Ezzel az eljárással megnyílik az út olyan hatalmas adatraktárak megalkotásához, amelyek üzletileg is hasznosíthatók, hiszen például a vásárlási szokások trendjeit tartalmazzák.

Az EMC által szponzorált Digital Universe tanulmány először 2005-ben jelent meg. Azóta az adatképződés folyamatosan gyorsul, még a jóslatoknál is nagyobb mértékben. A legutóbbi, tavaly júniusban megjelent frissítéskor 2020-ra például még csak 35 zettabyte adatmennyiséget prognosztizáltak az IDC kutatói szemben a jelenlegi 40-nel. A jövő így továbbra is bizonytalan.

A tanulmány megállapítja, hogy az IT-menedzsereknek meg kell találniuk az utat a jelenleginél sokkal hatékonyabb infrastruktúra kiépítéséhez, s az IT-rendszerek kezelőinek sokkal inkább az olyan hozzáadott értéket létrehozó kezdeményezésekre kell fókuszálniuk, mint a BYOD, a nagy adat elemezése, a fogyasztók hatékonyabb összeismertetése a termékekkel és szolgáltatásokkal vagy a biztonság.

„Ennek az egyik legvalószínűbb módja, hogy olyan konvergens infrastruktúrák jelennek meg, amelyek integrálják a tárolást, a szervereket és a hálózatokat” – állítja a tanulmány. Továbbá azt is megállapítja, hogy a jövőben a legtöbb adatot felhőkbe fogják feltölteni. Ezekre az teljes IT-kiadások 5 százaléka megy el jelenleg, de 2020-ra az az arány már 40 százalékra nő az IDC szerint, mert az adatok jelentős része ott fog keletkezni, ott dolgozzák fel és ott is hasznosítják. Az egy adategység létrehozásához, kezeléséhez, feldolgozásához, tárolásához szükséges befektetés pedig 2020-ra a tizedére esik.

A digitális univerzum adatainak többsége a szórakoztatásban vagy a közösségi médiában keletkezik. Idén ez az arány 68 százalék volt. Ez a digitális tévézésből, a közösségi hálózatokon folyó videokommunikációból, megosztott képekből, videofelvételekből stb. adódott. Az adatok 80 százalékáért mégis végső soron vállalatok viseltek felelősséget, így nagyon kell figyelniük az előírások teljesítésére, a szerzői és személyiségi jogokra, még akkor is, ha a tartalmak létrehozóinak csak helyet adnak a szerverfarmjaikon. Ez egyre érzékenyebb kérdéssé válik, ugyanis az IDC becslése szerint az adatok harmada esik a védendő kategóriába, de csak az ötöde kap valóban védelmet. Az adatrobbanás csak még inkább előtérbe helyezi ezt a kérdést.

Az IDC szerint a felhasználók földrajzi elhelyezkedésében is eltolódás következik be. Míg 2005-ben a digitális univerzum 48 százaléka kötődött az USA-hoz és Nyugat-Európához, és 20 százaléka a feltörekvő országokhoz, addig 2020-ban az arány 36 és 62 százalékra módosul a feltörekvők javára, amiből csak Kína 21 százalékot visz majd el.