Háromezres csúcs lehetett a Zugspitze a bronzkorban

Egy bronzkori földcsuszamlás miatt csökkenhetett a mai 2962-re az akkoriban talán háromezer métert is meghaladó csúcs magassága - közölték a német Környezetvédelmi Hivatal (LfU) geológusai.

A hegy északi oldaláról mintegy 200 millió köbméter kő hasadt le és zuhant a mélybe nagyjából 3750 évvel ezelőtt.

A Zugspitze lábánál fekvő kőmennyiség nem felel meg annak, amennyi a letörés helyéről hiányozni látszik - ez a rejtély foglalkoztatta a tudósokat.

„Kézenfekvő, hogy az anyag egy korábbi, magasabb csúcsról származik” - mondta Roland Eichhorn, az LfU geológiai szolgálatának vezetője.

Egyértelmű bizonyítékot azonban még nem találtak arra, hogy a Zugspitze egykor háromezres orom volt.

A leomló törmelék a Loisach folyó völgyén keresztül a mai ausztriai Inn-völgybe vezető útig is elért. A korszak fontos kereskedelmi útján érkezett a rézutánpótlás az Alpok lábainál folyó bronzkohászathoz.

A hegyomlás olyan hatalmas erejű volt, hogy a leszakadó szikladarabok a közeli Eibsee-tavat is átrepülték és a szemközti lejtőn mintegy száz méter magasra is felpattantak.

A geológusok számítógépes modell segítségével és az üledékben végzett fúrásmintákkal rekonstruálták az eseményeket.

Eichhorn szerint ma nem kell ilyen katasztrófával számolni.

„A klímaváltozással a geológiai kockázatok esélye növekszik, azonban a Bajor-Alpokban ilyen mértékű földcsuszamlástól szerencsére nem kell tartani mostanában” - mondta a kutató.