Harcba szállnak a magyar nyelv betiltása ellen Kárpátalján
A héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítás teljesen felszámolhatja a kárpátaljai közép- és felsőfokú magyar oktatást. Az új jogszabály szerint Ukrajnában az oktatás nyelve kizárólag az ukrán lesz, ennek értelmében csak az óvodában, az alapfokú és elemi iskolákban marad meg a magyar nyelvű oktatás. Az új koncepció az ukrán oktatásügy megreformálását tűzte ki céljául, ám a törvény 7. cikkelyét szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára csak az óvodai és az alsó tagozatos oktatást garantálja az adott kisebbség nyelvén, ezzel felgyorsítva az óvatos “asszimilációs darálót”.
Harcba szállnak a kisiskolák megmentéséért
A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervek közös nyilatkozatban ítélték el a döntést, és Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá a kisebbségek megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt. Az elnök pártjából egyedül Brenzovics László képviselő szavazott nemmel, így nemzetközi segítségre lesz szükség bármilyen további módosítás reményében.
A nyilatkozat megfogalmazói szerint „a törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg”. Az említett szervezetek azt kérik Petro Porosenko ukrán elnöktől, hogy ne írja alá a kárpátaljai magyarok megmaradását alapjaiban veszélyeztető törvényt, azonban erre kevés esély lehet, mivel az államfő „a jövő Ukrajnájához vezető kulcsnak” nevezte az új törvényt.
“Brenzovics lesz a tiltakozás vezéralakja”
Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium tanára a hirado.hu-nak nyilatkozva leszögezte: ő személy szerint biztos abban, hogy a tiltakozás meghozza a gyümölcsét. Meglátása szerint az ukrán kormány az állami dominanciára játszik, de ezzel a lépésével senkit sem lepett meg. A magyar közösség azonban számított Brenzovics László nem szavazatára a törvénymódosítás elfogadásánál, hiszen ő lesz a vezéralakja a tiltakozásnak. Õ az egyik legnagyobb kárpátaljai szervezet, a KMKSZ elnöke, de más szervezetek is felsorakoznak majd mögötte a tiltakozás élén.
A magyar nyelv és irodalom tanár úgy hiszi, hogy a törvénymódosítás nem csupán magyar oldalon ütheti ki a biztosítékot. A jogszabály ugyan az Ukrajnában élő magyar és más kisebbségek számára jelenti a legnagyobb csapást, de a nemzetközi felháborodást most már elkerülhetetlennek tartja. Leszögezte, hogy a magyar nyelvű oktatás ilyen szintű korlátozása uniós szinten is elítélendő, hiszen az EU-ban élő kisebbségek kollektív jogaiba tiport bele. Az ukrán kormánynak az Európai Unió határozott és egybehangzó tiltakozásával kell szembenéznie, ami végső soron megakadályozhatja a törvénymódosítás aláírását. A kárpátaljai közösség egyelőre megvárja az ukrán kormány reakcióját, és utána vesztik fontolóra a polgári engedetlenség lehetséges formáit. Itt már nincs más út, mint a sarkunkra állni – szögezte le.
Ha Porosenko jelenlegi formájában írja alá a törvénymódosítást, még akkor is időbe telik, míg kidolgoznak egy végrehajtási mechanizmust. Ebben a helyzetben az időnyerésre kell koncentrálni, így elérhetik azt, hogy a tanévet kezdő középiskolás diákok magyar nyelven folytathassák a tanulmányaikat, amíg megoldást keresnek a jogszabály további módosítására – mondta Riskó Márta.
Szijjártó: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot
A magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe. A döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, hiszen Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta a magyar kisebbség jogainak korlátozásáról Szijjártó Péter. Szégyennek nevezte a magyar kisebbséget érő jogsértést, meglátása szerint az ukrán vezetés az európai értékekkel ellentétes törvényt hozott.
Vissza a sztálinizmushoz?
„Az az érzésünk, hogy a legkeményebb sztálinizmus korszaka tért vissza egy magát demokratikusnak tituláló országba” – nyilatkozta a Kárpátalja.ma-nak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Véleménye szerint az ukrán politikai elit a kisebbségeken akarja levezetni országa oroszoktól elszenvedett sérelmeit.
Az oktatási törvény megvétózását kéri az ukrán elnöktől Kárpátalja kormányzója
Arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója, hogy ne írja alá a Legfelsőbb Tanács (parlament) által kedden elfogadott oktatási törvényt.
Az ukrajnai megye vezetője a Moskal.in.ua című hivatalos honlapján pénteken megjelent közleményében kiemelte: a Legfelsőbb Tanácsban (nem kis) szavazattöbbséggel elfogadott oktatási törvény nem felel meg az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött.
"Szeretném különösképpen hangsúlyozni, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai Ukrajna törvénytisztelő állampolgárai, akik törekednek az államnyelv tökéletes elsajátítására. Erre való tekintettel azzal a kéréssel fordulok Petro Porosenkóhoz, Ukrajna elnökéhez, hogy vétózza meg az elfogadott törvényt, vagy küldje vissza a Legfelsőbb Tanácsnak módosításokkal" - közölte a megyevezető.
Hennagyij Moszkal úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek korlátozásával. Szerinte az oktatási törvényt megszavazó honatyák abszolút többsége nem soknemzetiségű régiókból származik, ezért nem érti azok sajátosságait. Kárpátalja soknemzetiségű megye, ahol a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának rendelkezéseit egyszerre három nyelvre - a románra, szlovákra és magyarra - vonatkozóan alkalmazzák, ezért is érthetetlen Ivan Baloga kárpátaljai képviselő álláspontja, aki olyan egyéni választókörzetből jutott a parlamentbe, amelyben a választók jelentős része magyar, és ő mégis a jogaik és szabadságjogaik szűkítése mellett szavazott - írja a kormányzó, megjegyezve, hogy szerinte Ivan Baloga politikai karrierjének ezzel befellegzett.
Szakértői vélemény: Alapjogokat sért az Ukrajnában elfogadott új oktatási törvény
Az ukrán alkotmányban is garantált alapjogokat sért az az oktatási törvény, amelyet a héten fogadott el az ukrán parlament - nyilatkozta pénteken Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A szakértő véleménye szerint az elfogadott törvény ellentétes az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződésekkel, a kétoldalú és többoldalú egyezményekkel egyaránt. "A jogszabály sérti továbbá az országban a több évtizede gyakorlatban lévő szokásjogot is, ami mindeddig biztosította a nemzetiségekhez tartozóknak a lehetőséget anyanyelvi oktatásban való részvételre - emelte ki..
Tóth Mihály kifogásolta, hogy eddig létezett egy alapjog, amely alapján Ukrajnai állampolgárai maguk, vagy kiskorúak esetben szüleik határozhatják meg azt, mely nyelven kívánnak oktatásban részesülni. Ezt az alapjogot a szakértő szerint a törvény megszünteti. Ezen túlmenően - mint értékelte - az új jogszabály csak az óvodai és az általános iskolák első négy osztályában, azok közül is csak önkormányzati intézményekben engedélyezi - azaz állami oktatási intézményekben egyáltalán nem - a nemzetiségi nyelveken történő oktatást, azt is csak az ukrán, mint állami nyelv mellett. Ez utóbbi kitétel ráadásul nem is értelmezhető a törvényből - jegyezte meg.
A törvényből ugyanis egy homályos engedmény olvasható ki csupán arra vonatkozóan, hogy bizonyos tárgyakat lehet egy vagy két nyelven oktatni, viszont kötelezővé teszi a jogszabály azok oktatását ukrán nyelven is. Ugyanerre tesz utalást a törvény, amely szerint a negyedik osztály után "igény esetén" egyes iskolákban bizonyos tárgyak oktathatók a kisebbség nyelvén a negyediktől fentebbi osztályokban is, de csakis párhuzamosan ukrán nyelvű oktatással.
Tóth Mihály szerint mindezek alapján nem működhetnek a jövőben nemzetiségi tannyelvű iskolák, csak osztályok vagy csoportok, ahogy a törvény fogalmaz, és mindössze a anyanyelvüket és irodalmukat tanulhatják majd a nemzetiségi gyermekek a saját nyelvükön az oktatás általános (5-9 osztály) es közép (10-11 osztály) szintjein.
A szakértő diszkriminatívnak nevezte a törvény azon passzusát, amely az úgynevezett őshonos népeknek, mint krími tatároknak az anyanyelvű oktatást a felsőbb osztályokban is engedélyezi, míg a nemzeti kisebbségeknek nevezett népekhez tartozóknak, köztük a magyaroknak nem.
Tóth Mihály rámutatott továbbá arra, hogy az újonnan elfogadott oktatási törvény ellentétes a kisebbségek nyelvhasználati jogát szabályozó, jelenleg érvényben lévő ukrán törvénnyel, de jure eltörli a szóban forgó törvénynek az anyanyelvi oktatáshoz való jogra vonatkozó részeit, valamint semmibe veszi az országnak e jogterületen vállalt nemzetközi kötelezettségeit is.
