HafenCity – merész építészeti tervek Hamburgban
Németország második legnagyobb városa, a több mint 1,8 millió lakosú Hamburg már néhány éve óriási változáson megy keresztül. Pontosabban a kikötői negyed, a HafenCity, ahol a szakemberek szerint kontinensünk egyik legmerészebb és legköltségesebb európai beruházási projektje valósul meg.
A beruházás csaknem 20 éve kezdődött, és a tervek szerint csak néhány év múlva fejeződik be. Mint kísérőnk elmondta, megvalósítását hosszan tartó szakmai és társadalmi vita előzte meg.
Volkwin Marg hamburgi építészprofesszor 1996-ban készített először átfogó tanulmányt a szabadkikötő – főleg az EU szabadkereskedelmi zónája miatt – funkcióját vesztett részének hasznosításáról. Miután a város és a tartomány is támogatta a terület átfogó hasznosítását, nemzetközi tervpályázatot hirdettek a beépítésére, amit a holland Kees Christiaanse és a német ASTOC terve nyerte meg 1999-ben.
A HafenCity a 19. század folyamán, az akkori városfalon kívüli Elba szigeten kiépült Kehrwieder és Wandrahm városrész, kikötő és hajójavító műhelyek helyén valósul meg.
Korabeli festményeken láttuk, hogy az 1880-as évekre a sziget teljes mértékben beépült. Ekkor a kerület lakóinak száma elérte a 20 ezret. Itt létesült a városi kikötő vámszabad területe hűtőházakkal és Európa első gyümölcsérlelőjével. Felépült a Hannoverscher pályaudvar is, ami a második világháború idején az innen indított deportálások miatt vált hírhedtté, majd Hamburg bombázásakor megsemmisült. Helyét a HafenCity tervezésekor megőrizték, emlékfal idézi a sötét háborús eseményeket.
A szabadkikötő helyén létrejövő hatalmas városrész új arca fokozatosan kezdett kialakulni. Az újonnan felépült, de a múltat idéző házak a londoni Docklandet juttatják eszembe, ott is új negyed jött létre a régi kikötő helyén. Tíz évvel a benyújtott rendezési terv után, 2009-ben adták át az első negyedet, majd 2014 végére már 56 nagyobb projekt zárult le, de jelenleg is több projekt áll építés alatt. A leglátványosabb Hamburg első felhőkarcolója lesz, amelynek sok ellenzője akadt.
Már több mint 1 millió négyzetméternyi lakást és irodát vehettek birtokukba tulajdonosaik, számos jelentős cég vagy szervezet, így a BP, a Kühne&Nagel, az Unilever, a Spiegel csoport és a Greenpeace központja is ide költözött. Eddig összesen 45 ezer új munkahelyet teremtettek a városrészben, amely két új állomással csatlakozott a város metróhálózatához.
A bő 6000 lakásosra tervezett lakónegyedhez általános iskola és óvoda is tartozik. A tervezők nem titkolt célja az volt, hogy éjjel-nappal pezsgő életet varázsoljanak az új negyedbe, rengeteg kávézó, mozi és étterem nyílt, de például a mi szállodánkban is volt egy 200 férőhelyes színház. A helybeliek elmondása szerint manapság a HafenCity a legvonzóbb Hamburgban.
Itt található Hamburg legújabb büszkesége, az Elbphilharmonie, magyarul az Elba Hangversenyterem, amelyet a kikötő szinte minden pontjáról jól látni. A két koncerttermet, ötcsillagos szállodát és 45 lakást magában foglaló 110 méter magas épület a negyed bejáratánál helyezkedik el, így a város felé mintegy kapuként szolgál.
A 2017 januárjában megnyitott koncertpalota az eredeti tervekhez képest hétéves késéssel és tízszer nagyobb költségvetéssel, 789 millió euró ráfordítással készült el különböző jogi viták és kivitelezési gondok miatt. Az egyik fő cél az volt, hogy Hamburg bekerüljön a világ tíz legjobb koncerthelyszíne közé.
A koncertterem a Berlini Philharmonie építészeti mintáját követi, alapelve a demokrácia és az egyenlőség. Ezt leginkább az mutatja, hogy a színpad a hatalmas terem közepén helyezkedik el, így a legtávolabb ülő néző sincs 30 méternél messzebb a karmestertől.
Az Elbphilharmonie „szíve” az 50 méteres magasságban elhelyezkedő nagyterem, amelyet 362 hatalmas acélrugóból álló szerkezet választ el az épület többi részétől. Ezek biztosítják a tökéletesen zajmentes hangszigetelést.
Az épület gyorsan a turisták kedvencévé vált. Ottjártamkor a pénztárak előtt hosszú sorok kígyóztak, ám mint kiderült, nem koncertjegyre vártak az emberek, hanem csak fel akartak jutni a teraszra, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra. A panorámaterasz ingyenesen látogatható, ám jegyet kell váltani (hiába, a német precizitás nem enged…). De mint a helyi újságban olvastam, várhatóan fizetőssé teszik a teraszt, hogy korlátozzák a hatalmas turistaáradatot. Az épületet egyébként a hamburgiak is megszerették, már beceneve is van, Elfinek hívják a városban.
Innen nem messze húzódik a felújított Speicherstadt, a Raktárváros. A hatalmas raktárnegyed építését a várost vezető kereskedő- és polgárréteg kényszerítette ki, mivel attól tartottak, hogy a német vámrendszer tönkreteszi vállalkozásaikat. Ez a városrész azonban nem tartozott Németország vámterületéhez, hanem a vámszabad kikötő része volt.
1883-ban az Elba Kehrwieder, Brook és Wandrahm nevű szigetein épült házak bontásával elkezdődött a Raktárváros építése. A neogótikus stílusban felhúzott épületek egyik oldalán a rakpart van, a másikon a szállítóutak húzódtak. Az ötszintes épületekben tárolták a gyarmatokról érkező fűszert, teát, kávét. A rakpartokra kirakott árut darukkal húzták fel a raktárépületek felsőbb szintjeire. Az Elbán levonuló árvizek vagy vihardagályok miatt ugyanis az alsóbb szinteken árut nem tároltak.
Ezek az épületek a 20. század közepéig megőrizték funkciójukat, egészen a szállító konténerek elterjedéséig. Akkor ugyanis a cégek inkább a konténerterminálok közelébe költöztek, és a Raktárváros fokozatosan kiürült. 1991-ben a városrészt műemlékké nyilvánították, és az UNESCO világörökségének része lett.
Ma a felújított városrészben bankok, hajózási ügynökségek, művészeti galériák és múzeumok vannak. 2006 óta itt van a Hamburgi Kikötőhatóság székhelye és a Miniatur Wunderland is. Ez utóbbi ma Németország leglátogatottabb turisztikai látványossága lett.
A Miniatur Wunderland eredetileg egy hatalmas mini vasúti terepasztal volt a Raktárváros egyik régi épületében. Megálmodói, a hamburgi Braun ikertestvérek még 2000-ben, egy zürichi kiállításon kapták azt az ötletet, hogy városukban létrehozzák a világ legnagyobb vasútmodelljét. Azóta a vágányok és vonatok mellett fokozatosan életre kelt a világ egy-egy részének kicsinyített mása is. Döbbenetes volt látni Róma vagy Rió de Janeiro élethű, miniatűr modelljét, vagy Svájc hegyi útjait, illetve Hamburgot és környékét.
Csaknem ezerötszáz négyzetméteres területet építettek be. A terepasztalokon 4110 épület, 130 ezer fa, 385 ezer LED-lámpa, 9250 gépjármű, 1040 mozdony és 1380 közúti és vasúti jelzőlámpa kapott helyet.
A kicsinyített világok lakosságával sem spóroltak: 300 ezer apró ember siet a dolgára a makettpályaudvarok és híres látványosságok környékén, a terepasztalokon.
A Miniatur Wunderlandban különböző német vidékek és városok kicsinyített mása mellett Skandinávia, Ausztria és az Egyesült Államok is kapott egy-egy asztalt. A bővítése pedig folyamatos, a következő években újabb termeket nyitnak meg a közönség előtt. Legutóbb egy százkilencven négyzetméteres, Olaszország leghíresebb helyeit felvonultató terepasztalt adtak át, de már tervezik Monaco, Franciaország, Anglia és Skócia is, sőt Ázsia és Afrika egy-egy érdekes régiójának megjelenítését is. Hely az épületben van bőven, hogy az egykori raktárépület szinte az egész világot magába foglalja.
Megjelent a Magyar7 2023/29.számában.
