Ha gyermek születik, avagy egy szülésznő gondolatai

Veress Anita diplomás szülésznő. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Karán végezte. A dunaszerdahelyi és a galántai kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán és a pozsonyi ProCare rendelőintézet szülészeti és nőgyógyászati rendelőjében dolgozott. Munkája során gyakran tapasztalta, hogy a szülésről és a terhesgondozásról a szakirodalomból szerzett ismeretei nincsenek összhangban a gyakorlattal. Azt tapasztalta, hogy a szülészeteken a prioritás a szülések gyors lebonyolítása volt, míg a szülészeti rendelőben az volt a cél, hogy minél több kismamát tudjon fogadni az orvos. Hat év után úgy döntött, más módon fogja végezni a szülésznői hivatását.

2015 októberében magánvállalkozóként megnyitotta a Gravid Infó névre hallgató terhességi és szoptatási szaktanácsadást. Egyénre szabva készíti fel a kismamákat a várandóssággal járó helyzetekre, táplálkozási, életviteli tanácsokat ad, elmondja, mi vár rájuk a szülőszobán és a gyermekágyi időszak testi-lelki változásairól is beszél. A szülés után a szoptatásnál nyújt szakmai segítséget, tanácsot.

Többnyire csallóközi édesanyákkal foglalkozik, de a Mátyusföldre is gyakran hívják a magyar anyanyelvű szakembert, aki a megbeszélt időpontban házhoz érkezik. Elmondta, hogy amikor kórházban dolgozott, szülésznői tevékenysége többnyire a nővéri munkában merült ki, de amit most csinál, azt nagyon szereti.

– Másfél óráig vagyok egy kismamánál – mondja –, s ezalatt csak őrá figyelek, az ő kérdéseire válaszolok. Azok az anyukák, akiknek segítek a felkészülésben, elméletben már tudják, mi vár rájuk a szülészeten. Ismerik a vajúdás részleteit, van elképzelésük a szülés természetes menetéről.

Azt is elárulja, hogy a szülőszobán sok esetben nem várják ki a szülés természetes ritmusát, idejét, hanem művileg meggyorsítják a folyamatot. A kismamák a legtöbb esetben nem mernek szólni, vagy nem tudják, hogyan közöljék, hogy ezt nem szeretnék, hiszen bíznak az orvosban.

Persze, kivételek is akadnak. Az orvosok és az anyukák között is. Vannak kismamák, akik megkeresik azt a kórházat, azt az orvost, aki nem irányítója, hanem segítője kíván lenni a szülésnek. Aki hagyja, hogy az édesanya belső megérzései is szerepet kapjanak, ő csak megfigyelője és szükség esetén segítője a szülés természetes folyamatának. Ha talál ilyet a kismama, az csak jó lehet, teszi hozzá Anita.

Nagyon sokszor nemcsak meggyorsítják a szülés beindulását, de a kismamának a szívhangok megfigyelése miatt nem engedik, hogy vajúdás közben felüljön, felálljon, sétáljon. Az anyának ez nem jó, hiszen a fájdalmai is felerősödhetnek a természetellenes pozícióban.

– Van olyan eset, hogy a diagnózis szerint be kell indítani a szülést, a kórházban dolgozva magam is megtapasztaltam, hogy több esetben objektív okok vezettek ehhez. Ellenkező esetben azonban felelőtlenség beavatkozni a természet rendjébe, mert a gyorsított szülés gyakran jár komplikációkkal.

Teljesen más a vajúdás akkor, amikor természetes úton indul be. Ebben az esetben a fájdalmak nem annyira erősek, a kicsit sem viseli meg annyira, és az anya sem fárad ki olyan mértékben. Nem is kell olyan intenzíven figyelni őt, mint a beindított szülésnél, ahol folyamatosan figyelik a szívhangokat, és az anya a gépek miatt legtöbbször csak fekhet. És amikor 8–10–12 órát kell ágyban feküdni hatalmas fájdalmakkal, azt kevés ember bírja ki jajszó nélkül. Ezután általában az aranyóra sem kivitelezhető, mert általában a kisbaba is azonnali megfigyelést igényel.

– Számomra ez nagyon kedves téma, aminek a fontosságát igyekszem átadni minden kismamának a tanács-adásaim során. A bonding az első ismerkedés a szülés után, amikor az anya és a gyermeke bőre érintkezik. Magyarul ezt aranyórának nevezzük, mert a szülés utáni egy, jobb esetben két óráról van szó.

Ha a magzatvizes, magzatmázas újszülöttet az anya csupasz mellkasára helyezik, rendkívüli módon erősíti az egymásra hangolódásukat. A nőt erősíti az anyai szerepében, később könnyebben megérti a baba által adott jeleket. Az újszülöttnek is természetes szükséglete, hogy az édesanyjával legyen először kontaktusban. Megnyugszik az anya ismerős szívverésétől, ösztönösen keresni kezdi a magzatvízhez hasonló illatú mellbimbót, és elkezd szopni, amitől gyorsabban beindul az anyánál a tejtermelődés.

– Az anyukáknak azt javaslom, hogy beszéljék meg előre az orvossal, ha szeretnék az aranyórát, mert a gyermeknek is és az anyának is elsőrendű joga, hogy a szülés után együtt legyenek. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szülés jól megy, és nem lép fel komplikáció. A problémamentességnek több esetben csak az a feltétele, hogy a maga természetességében vajúdhasson és szülhessen az édesanya. Ehhez azonban az is kell, hogy maga a kismama is a természetes szülést szorgalmazza – osztotta meg velünk tanácsait a beszélgetés végén Veress Anita.    

Az írás megjelent a Magyar7 2019/5. számában.