2012. április 7., 07:58

Gyógyítható az alvászavar

BUDAPEST. A kialvatlanság áttételesen zavarja az immunrendszert, legyengíti annak védekezőképességét. Az emberek 30-40 százaléka szembesül alvászavarral élete során.

Alvás során szervezetünk több energiát használ fel, mint éber állapotában. Ilyenkor zajlik a hormontermelés, továbbá az álom fázisában a megtanult ismeretek feldolgozása. A Rádió Orient műsorában Szakács Zoltán hívta fel a figyelmet a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás fontosságára. A Magyar Alvástársaság elnöke napjaink legelterjedtebb alvászavarairól is szót ejtett.

Szakács Zoltán rámutatott: szervezetünk az alvás során nem kapcsol ki, sőt fontos munkamódokon megy keresztül. Ilyenkor zajlik a hormontermelés, továbbá az álom fázisában a memória konszolidációja, a megtanult ismeretek feldolgozása. Alvás során szervezetünk több energiát használ fel, mint éber állapotában. „Egy fontos vegetatív funkcióról beszélünk, amit tisztelni és élvezni kell. Ez olyan akár a víz és a levegő, elpusztulunk nélküle” – emelte ki.

Az emberek átlagosan 6-7 órát alszanak, azonban ez a mennyiség a korral változik, évről évre csökken az emberek alvásigénye. A kipihentséghez szükséges idő mennyiségét az emberek belső órája, illetve a külvilággal való viszonya is befolyásolja.

A szakértő az étkezés és a stressz álomra gyakorolt hatásaira is kitért. Elmondta, nagymennyiségű étel éjszakai fogyasztása zavarja az alvást, mivel az emésztés nagy energiaigényű folyamat. A stressz elalvásképtelenséghez is vezethet.

„Az immunrendszer működéséhez alapvető háttérként egy hormon- és adrenalinmentes környezet szükséges” – tért ki Szakács az alvászavarok kiváltó okaira. Elmondta azt is, hogy a kialvatlanság áttételesen zavarja az immunrendszert, legyengíti annak védekezőképességét. Az emberek 30-40 százaléka szembesül alvászavarral élete során.

Szakács Zoltán a narkolepszia jellegzetességeit is bemutatta. A Magyarországon közel kétezer embert érintő betegség hátterében az orexin nevű hormon hiánya áll. „Amennyiben nincsen meg a hormon a szervezetben, nincs, ami megakadályozza, hogy az álomfázis a nappali létbe is bekerüljön. Ilyenkor az agy kikapcsolja az izmok tónusát, így történhet meg az érintett összeesése, aluszékonysága. A tünetek általában érzelmekre jönnek elő” – összegezte Szakács.

Az alvászavarok kezelésével panaszmentessé lehet tenni az embereket – hangsúlyozta az elnök. Elmondta, általában gyógyszeres eljárással, illetve terápiával tudnak segíteni az érintetteken. A zavarok közül egyedül a paraszomniákat, az alvás közben jelentkező járást, beszédet és evést nem tudják gyógyítani. „A jelenség oka a mikroébredés zavara, az, hogy az agy egyszerre hajtja végre a felébredés és az alvás parancsát” – mutatta be Szakács.

A kezeletlen alvászavar akár az életünkre is törhet. Horkolás esetén, amennyiben nem jut elég levegő a tüdőbe éjszakai fuldoklás, infarktus és szívritmuszavar is kialakulhat. Emellett a kialvatlanság következtében gondolataink beszűkülnek, a kognitív funkciók kórosan károsodnak.

Megosztás