cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2019. december 1., 19:40

Gyerekek a közösségi oldalak fogságában

Napjaink meghatározó tényezői az okostelefonok, a közösségi oldalak, az elektronika világa. Ezek a mentális, a szociális és a fizikai életünket befolyásoló tényezőkké váltak, s kevesen ismerik fel, milyen démoni erők állhatnak mögöttük. Mit ad a szülőnek, és mit vesz el az internet a gyerekétől?

internetes zaklatás
Fotó: Archívum

A közösségi médiák az addiktív kialakításukkal és a megfigyelésre épülő üzleti modelljükkel szándékosan arra ösztönzik a felhasználót, hogy olyan tartalmakat osszon meg, amilyenekre egyébként nem is gondolna. Egyes kutatások szerint Angliában egy átlagos szülő ezer képet tölt fel az elsőszülött gyermekéről az online közösségi felületekre, mielőtt az az ötödik életévét betöltené. Kérdés, tudatosítják-e ezek a szülők a veszélyeket, amelyeket a Facebook, a Twitter vagy a napjainkban legnépszerűbb felületté vált, képmegosztáson alapuló Instagram rejt magában, és szívesen látnák-e viszont a gyermekek pelenkáskori önmagukat a világháló rendszerein mondjuk húsz év múlva? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Récsei Noémi televíziós és rádiós műsorvezető a Posztolható-e a gyermekkor? című beszélgetőestjén. A mátyusföldi Nádszegen három szakemberrel beszélgetett a közösségi médiákban való tartalom- és képmegosztás általános érvényű szabályairól és buktatóiról.

A gyermekek jogai

Bott Domonkos Lívia gyermekjogi szakértő, a Minority Kids tanácsadó blog alapítója A szlovákiai magyar gyermekek jogai gyerekszemmel 2019-es tanulmányában arra is kereste a választ, hogy a felvidéki iskolások milyen szinten ismerik az emberi és a gyermekjogokat, és mennyire vannak jelen a virtuális világban.  Kiderült, hogy míg a 12–18 évesek közel kilencven százalékának van saját Facebook-profilja, ahol személyes adatokat is megoszt magáról, addig a 35 év feletti szülőknek csupán kétharmada rendelkezik saját profillal a közösségi hálón. Utóbbiak főleg arra használják a jelenlétet, hogy távoli rokonokkal, barátokkal tartsanak kapcsolatot, tartalmakat és fotókat osszanak meg a gyermekükről.

Lívia szerint gyermekjogi szempontból a posztolásnál mindenkinek figyelembe kell vennie a biztonság és a beleegyezés kritériumát. A gyermekekről való fotók posztolása normális esetben egy ártatlan igény, hogy a szülők megosszák a világgal a gyermekük sikerei felett érzett örömüket. Ez azonban átcsaphat a végletekbe is, amikor a bizonyítás vagy a kompenzáció céllá válik. A szakember azt tanácsolja, hogy a posztolás előtt minden szülőnek fel kell tennie magában a kérdést, kiről is szól az adott bejegyzés. Ajánlatos átgondolni, hogy cuki-e, vagy netán ciki a fotó a gyermek számára a későbbiekben. És ha a szülő nagyon szeretné a gyerme-kekről szóló kedves, családi történeteket, gyerekszáj vicceket megosztani, azokat fotók nélkül is ki lehet tenni a közösségi médiába. Mivel sok fénykép a lakásban, vagy szűk környezetben készül, érdemes a biztonsági szempontokat is jól átgondolni.

A szülők posztolási és fényképmeg-osztó szokásai a későbbiekben mintaként szolgálnak az utódaiknak is. Ezért kell megtanítani a gyermekeket a biztonságos internethasználatra, hiszen a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy online térben is biztonságosan és jól tudjanak élni. A tanulmány egyik érdekessége, hogy a megkérdezett gyerme-kek 56%-a úgy gondolja, a korlátlan internetezés éppolyan természetes velejárója (néha kimondottan alapvető gyermekjognak tartják) gyermeklétüknek, mint az, hogy iskolába járnak, vagy, szlovákiai magyar gyermek esetében, hogy anyanyelven tanuljanak.

Mit mond a pszichológus?

A beszélgetésen a neves mátyusföldi gyermekpszichológus, Eliáš Bosák Tünde is kifejtette véleményét. Hangsúlyozta, az okostelefon hasznos eszköz, de a szülők felelőssége, hogy felkészítsék önmagukat és a gyermekeiket a közösségi médiákon átfutó végtelen hírfolyamok veszélyeire. A szülőknek és a pedagógusoknak is oda kell figyelniük arra, mit csinálnak a kiskorúak a neten. A belügyminisztériumnak is van már egy jól beállított és működőképes védelmi szűrője, amely reagál a felnőtt- vagy erőszakos tartalmakra. A pszichológus szerint a családoknak közösen kell szabályozniuk a házukba beengedett virtuális világot, és a megkötéseket a szülőknek is be kell tartaniuk, mert a minták beépülnek a gyerek világába. Ha egy gyermek az okostelefon görgetésében nő fel, akkor kamaszkorban a szülő már nem tudja kezelni a helyzetet. A szakember az Instagram képmegosztásra irányuló világát veszélyesebbnek tartja, mert jelentősen torzítja a fiatalok önképét.

A fiatalok internetfelhasználási szokásai

Tuba Ádám IT-specialista kutatásai szerint a fiatalok az interneten főleg szórakozást keresnek. Mémeket, vicces oldalakat néznek, náluk a cset és a közösségi média játssza a főszerepet. A Facebookot és az Instagramot csapdának véli; azért ingyenesek, mert a felhasználókat terméknek tekintik. A szülőknek azt a tanácsot adta, ha posztolni akarnak a gyermekeikről, akkor alkalmazzák a megfelelő Facebook-beállításokat, és ne nyilvános bejegyzést osszanak meg, hanem használják a „csak ismerősök” fülecskét.

Azt is elárulta, hogy vannak olyan applikációk, amelyekkel korlátozni lehet a Facebook felhasználást, és a beállítások fül alatt meg lehet nézni azt is, ki mennyi időt tölt egy nap a Facebookon az adott készülékkel. Rémisztő adatokat tár elénk a saját profilunk statisztikája.   

Megjelent a Magyar7 2019/48.számában.                                

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.