2021. február 2., 14:30

Gyengédség helyett macsós keménykedés? Így változott meg a társadalom apaképe, de milyennek kellene lennie?

Miért szánnak a nevelésben sokan háttérszerepet az apáknak? Miért probléma, ha macsós keménykedéssé fokozzuk le a férfiúi eszményt? Mit okozhat az apahiány? Hogyan segíthetik a nők a férfiakat apai küldetésük teljesítésében? A magyarkurir.hu Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval készített interjúját szemléztük.

Sekélyes háttérszerepben

A ma is gyakran elfogadott felfogás igen sekélyes háttérszerepet szán az apáknak. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató szerint hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez mindig is így volt. Pedig a férfiak valójában nem is olyan régen, az ipari forradalom következményeként kerültek távol a földtől és ezáltal a családtól is. Azt megelőzően az apák, a nagyapák és a közösség többi férfi tagja is jelen volt a gyerekek életterében – mutatott rá a szakember.

Az apai energiák megtapasztalása ugyanolyan természetes volt a felnövekvő fiatalok számára, mint az anyai, a női valóság. Látták a férfiakat dolgozni, barátkozni, imádkozni, szenvedni, szeretni, mulatni, konfliktusokat jól-rosszul megoldani. Ezenkívül a nevelésben részt vevő és a közösségért felelősséget vállaló szereplők is sokkal nagyobb arányban voltak férfiak, mint ma: a tanító, a pedellus, az orvos, a hitoktató, a kántor, az iskola és a falu vezetője is férfi volt”

– fogalmaz a Uzsalyné Pécsi Rita.

Gyengédség helyett macsós keménykedés?

A szakember szerint nagy gond, hogy korunk – nagyon tévesen – torz, macsós keménykedéssé fokozza le a férfiúi eszményt, és már-már elfogadjuk, hogy csak nők lehetnek gondoskodó, lelki értékekre érzékeny, megértő emberek.

Minden szakmai állásfoglalás azt bizonyítja, hogy az apa mint a teremtő erő és a jóság képviselője alkotó, bátor, felelősségvállaló, ugyanakkor gyengéd, biztonságot nyújtó és gondoskodó személy”

– mondja Uzsalyné Pécsi Rita, hozzátéve: a mai apák számára talán az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy jelen legyen gyermeke életében.

A szakember szerint a közös idő azért különösen fontos, mert a gyerek igazából nem akciókra vágyik, hanem az együttlét légkörére, amikor átérzi, hogy értem, velem van itt az, aki szeret, elfogad, ösztönöz, bátorít, és bizony szabályokat, kereteket is szab.

Apaseb és hiánybetegség

Uzsalyné Pécsi Rita rámutat, a pszichológusok szerint az apaseb az emberek leggyakoribb és legfájóbb sebe.

Egyfajta hiánybetegség. Aki az apja fizikai vagy érzelmi közelségét nélkülözi, az fájdalmas megfosztottságot él át. Ez olyan űrt teremt benne, amit mindenfélével igyekszik pótolni. Szüksége lenne egy másik személyre, az apára, valakire, aki elfogadja, elismeri, megvédi és átöleli.”

A neveléskutató úgy véli, az apa hiányában konfliktusossá válhat a nemi identitás megszilárdulása, gondok lehetnek a tekintély elfogadásával, vagy éppen túlzott tekintélyimádat alakulhat ki a gyermekben, aki fél, mivel nem volt jelen az életében a jóságos és bölcs férfi.

Hogyan tekintsünk az apákra?

A szakember szerint az apa nélkül felnövő fiúk gyakran káros vagy legalábbis bonyolult kerülőutakon, pótmegoldásokat keresve próbálnak férfivá válni. Az egyik legmegrendítőbb példája ennek Michael Phelps, minden idők egyik legsikeresebb olimpiai bajnok úszója, aki – mint azt egy vele készített interjúban elmesélte – a legnagyobb sikerei idején drogozott a legintenzívebben, és ekkor jutott el az öngyilkosság gondolatáig is. Minden eredményessége ellenére üresség tátongott a lelkében. Az úszó szülei kilencéves korában elváltak, és az akkor keletkezett űrt próbálta betölteni a versenysikerekkel, mindhiába. A gyógyulást az hozta meg számára, amikor újra találkozott az apjával és Istennel – mesélte Uzsalyné Pécsi Rita, hozzátéve: a feleség és a gyerekek úgy segíthetik leginkább a férfit a küldetése teljesítésében, hogy  úgy tekintenek rá, mint királyra, papra, családfőre, a gondviselő jóság és a megtartó erő személyes képviselőjére.

Megosztás
Címkék