Gróf Esterházy János mártírpolitikusra emlékeztek Kassán
Haraszti Attila kiemelte, hogy a 7832-es rabszámban benne van a magyar közösségért vállalt rabság, megalázottság, szenvedés és mártíromság mellett a halála óta eltelt évtizedek keserű igazságtalansága is.
2011-ben csak magánterületen leplezhették le kassai szobrát, de még mindig nem érkezett el az az időszak, amikor az elmúlt rendszerben a személyét övező politikai alapú megfontolások és előítéletek végre a háttérbe szorulnak, és valós cselekedetei, egykor megfogalmazott gondolatai, kinyilvánított véleménye alapján ítélik meg történelmi szerepét. A Csehszlovákiában halálra ítélt, majd életfogytiglani börtönre módosított felvidéki magyar politikus legnagyobb bűne az volt, hogy 1938-ban Kassán csehszlovák parlamenti képviselőként üdvözölte Felvidék visszatérését Magyarországhoz.
"A részben lengyel származású Esterházy a szlovák-magyar testvériség talaján állt, és a két népet összekötő ezeréves sorsközösség szétbonthatatlanságát vallotta. Úgy küzdött a felvidéki magyarság jogaiért, hogy közben felemelte szavát a Magyarországhoz visszacsatolt területen élő szlovákok jogainak tiszteletben tartása érdekében is" - mondta Haraszti Attila.
"Ez a gondolkodás, ez a fajta szemléletmód meghatározó, közös alapot jelenthet ma is, amikor a térségben élő népek sorsközösségét tudatosítva, a V4 együttműködés keretében egymással összefogva küzdünk Közép-Európa megerősítéséért, a kereszténység megmaradásáért, nemzeti és kulturális azonosságtudatunk megtartásáért" - tette hozzá Magyarország kassai főkonzulja.