Gömörországi Hagyományőrző Nap Rozsnyón
A néptánckultúra megőrzése és ápolása a magyarság megmaradásának egyik záloga, s ennek egyik biztos támasza az ország határain túlmutató Borostyán néptáncegyüttes több mint 10 éves munkája.
„Mi az örökség? A csizma, a viselet, a korsó? Én azt mondom, mi vagyunk a nagyapáink öröksége, és a mi gyerekeink, unokáink. A mi gyerekeinknek a meg nem született gyerekeik lesz az ő örökségük“ – fogalmazott Icso Valéria, a Borostyán néptáncegyüttes vezetője.
A hagyományok sokszínűségét mutatta be a műsor első része. Fülektől Rimaszombaton át, Tornalján keresztül, Borzova és gömöri szlovák néptánccsoport is bemutatkozott. A fellépők természetességre és a letisztult előadásra törekedtek.
Varga Norbert folklórkutató, a füleki Rakonca néptáncegyüttes vezetője úgy véli, mikor egy szerkesztett, szinpadi műsor keretei között bizonyos hagyományokat mutatnak be, az kicsit művi dolog, kiragadnak valamit természetes közegéből és egy más milliőbe teszik. „Ennek ellenére azt gondolom, hogy nagyon fontos szerepe és jelentősége van. Főleg azért, mert akik ezt a színpadon művelik, tudatába legyenek, miért és hogyan csinálják. Hisz akkor átköszön az, eltűnik a függöny, eltűnnek a mikrofonok, eltűnik az a művies környezet, ami egy színpadot jellemez. Így a nézők felé is átjön, visszaköszön az a fajta tisztaság, letisztultság, az a fajta egyszerűség, amivel kell, hogy nyúljunk a hagyományok felé mindnyájan“ – mondta.
Úgy szól a madár, ahogy tud – vallja büszkén az egykori atyai intelmet a borzovai hagyományőrző pásztorember, Mezei Lajos. Botolója és csárdása már csak a filmkockákról köszön ránk. Most párjával nótával és mesével idézte meg a múltat.
„Úgy, ahogy nagyapámtól, édesapámtól megtanultam, azzal a gömöri tájszólással, én ugyanúgy éneklem most az énekeket, a pásztornótákat is, amiket a pásztoremberektől tanultunk. Úgy mondta a nagyapám, hogy úgy szól, fiam, a madár, ahogy tud. Hát én így tudok, így szólok“ – mondta portálunknak Mezei Lajos.
Több mint 80 táncos volt jelen a Borostyán néptáncegyüttes 4 generációs műsorában. Az utánpótlásnevelés fontos célja az együttesnek. Amíg az óvodások a Napraforgók Gyermek Néptáncegyüttesbe járnak, őket követik a Kincskeresők, a következő korosztály pedig a Borostyán Ifjúsági csoport. Végül a felnőttek a Borostyán Néptáncegyüttesben ropják a táncot.
„Az óvodás korosztály a Napraforgó csoportban, főként gyermekjátékokkal és gyermekdalokkal foglalkozik. A komolyabb táncolás akkor kezdődik számukra, amikor tovább lépnek a Kincskereső csoportba. A Napraforgó lényegében felkészítő csoport, hogy a gyerekek kedvet kapjanak a néptánchoz, ezzel a csoporttal az a fő célunk, hogy utánpótlást biztosítsunk a Kincskereső csoportnak“ – magyarázta Szanyi Szilvia, a Napraforgók vezetője.
Szüreti népi játékok szerepeltek a kicsik műsorában. A Kincskeresők és az ifjúság gömöri táncokkal lepte meg a közönséget. A Borostyán Néptáncegyüttes új koreográfiája, a Pásztortalálkozó a régió gazdag pásztorhagyományaira épített. Keretét a kocsmai mulatságba toppanó pásztorok érkezése adta.
„Pásztorhagyományokra építve pásztorbotolót és gömöri csárdást mutattunk be magyarbődi táncokkal kombinálva“ – fejtette ki Icso Valéria. „Az egész nézőtér velünk együtt élvezte, szinte vigigtáncolta a székeken a táncot. Gömöriként nagyon örülünk, hogy a gömöri koreográfia ilyen nagy sikert aratott itt Rozsnyón“ – fűzte hozzá.
A Borostyán egy kis falusi néptánccsoportból 10 év alatt a régió legszínvonalasabb együttesévé nőtte ki magát. Évente 30 fellépésük van, új koreográfiák megteremtésén fáradoznak. Harmadik alkalommal szervezték meg Nagyapáink öröksége című műsorukat, amelyen az idén a salgótarjáni Garamboly zenekar húzta a talpalávalót.




