Gömbvillám – meteorológiai jelenség vagy valami más?
A gömbvillám jelenségét több ezer éve írták le először, ám jellegéből adódóan csak alig másfél száz éve kezdték tudományosan is kutatni, hogy mik is lehetnek voltaképpen azok a labdányi világító gömbök, amelyek váratlanul jelennek meg a legkülönbözőbb helyeken. Néhány másodperces vagy akár egyperces megjelenésük azonban rémületet okoz és időnként pusztítást is végez. Számos hipotézist fogalmaztak meg a gömbvillám mibenlétét kutatók, ám ezek egyike sem szolgál vitathatatlan magyarázattal arról a jelenségről, amely olyannyira rejtélyes, hogy sokáig még előfordulását sem tartották bizonyítottnak.
Milyennek írják le a gömbvillámot? A jelenség dokumentált eseteinek megfigyelői rendszerint egy fénylő, különböző formájú, de a leggyakrabban gömbszerűnek látott, a teniszlabda és a kosárlabda nagysága közötti, időnként hangokat is hallató, nem különösebben gyorsan mozgó, tárgyszerű látványként számoltak be a gömbvillámról. A jelenséget a legtöbb esetben a föld közelében észlelték, amely mozgott, de olyan példa is akad, amikor a gömbvillám egy repülőgép fedélzetén okozott nem kis rémületet. A beszámolók nagyobb hányada szerint a gömbvillámot a szabadban, nyílt terepen figyelték meg, sokszor vihar közben, ám az olyan leírásokból is akad bőven, amikor a gömbvillám bármiféle előjel nélkül jelent meg. Nem egyszer épületek belsejében látták, sőt időnként falakon vagy más fizikai akadályokon is gond nélkül áthatolva mozgott, időnként úgy, hogy nyomot sem hagyott maga után, néha viszont lyukat olvasztva ezeken a tárgyakon esetleg megolvasztva őket.
A gömbvillámról szóló első írásos említés a régi kínaiaktól származik, akik mintegy 2500 évvel ezelőtt írták le a jelenséget „sárkánytűznek” nevezve. Nem sokkal később Európában a görögök tettek róla említést, tájainkon pedig régebben – vélhetően a jelenség mozgására utalva – „matató ménkő” néven volt ismert. A gömbvillámról szóló beszámolók részben a 19. században, de főként a huszadik században sűrűsödtek meg. Bár az egyes esetek körülményei és a gömbvillám „ténykedésének” következményei nagyon sokszínűek, a központi elemek viszont olyan mértékű hasonlatosságot mutatnak, hogy véletlen egyezésekről szó sem lehet. Említsünk néhány konkrét példát. A pennsylvaniai Yorkban 1921-ben a sajtóban is nagy visszhangot váltott ki, amikor a helyi tiszteletes, bizonyos J. H. Lehn fürdőszobájában kétszer is megjelent a gömbvillám. Először a tiszteletes mellett ellebegve a mosdó lefolyójának a láncát vágta ketté, majd néhány héttel később ismét megjelent neki.
Tájainkon a legismertebb a 2001-es magyarországi eset, amikor Büssü településen a helyi szarvasmarhatelepen jelent meg gömbvillám. A megrémült állatok közül 17 elpusztult. Külsérelmi nyomok nem voltak és a boncolás szerint alighanem magasfeszültség okozta szívleállás lehetett a haláluk oka. Hasonló és tragikus volt egy 2007-ben, Dagesztánban történt eset, amikor egy pásztorral és több száz állatával végzett gömbvillám. Esetleírás tehát van számtalan, ahogy a gömbvillámot magyarázni igyekvő teóriákból sincs sokkal kevesebb.
Mint minden rejtélyes jelenségre, a gömbvillámra is számos magyarázó elmélet született, főként tudományos igényűek, de egyikük sem cáfolhatatlan. Az egyik leginkább elfogadottabbnak tartott hipotézis szerint a gömbvillám a troposzférában előforduló elektromos kisülések egyik fajtája, egy másik teória szerint a gömbvillám egy különleges plazmaképződmény, egy harmadik elmélet megalkotója pedig azt állítja, hogy a jelenség a talajban található szilikátok és a villámok kölcsönhatásakor jön létre. A jelenséggel a híres fizikus, Nikola Tesla is foglalkozott, állítólag neki laboratóriumi körülmények között sikerült is „előállítania” gömbvillámot, amelyet szerinte a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hoz létre.
John Abrahamson és James Dinnis új-zélandi kutatók 2000-ben egy olyan hipotézist állítottak fel, amely szerint a földbe csapó villámok hatására a talajból szilíciumionok halmaza válik ki és ez a gömbvillám. Egely György magyar fizikus szerint pedig a gömbvillám egy négy térdimenziós, nagy energiatartalmú elektrongyűrű, amely metszi a mi háromdimenziós világunkat. Az elméletek tehát színesek és érdekesek, azonban egy részüket cáfolja a tény, hogy a gömbvillámok derült időben is felbukkantak, illetve, hogy a szabadban vagy zárt térben, úgymond a semmiből is megjelentek. A négydimenziós elmélettel pedig csupán az a probléma, hogy jelenlegi tudásunk szerint ellenőrizhetetlen.
