Gipsz okozhatta a klímaváltozást

Feltehetőleg ilyen változás okozta 50 millió évvel ezelőtt azt a hűvös klímaszakaszt, amelyben máig élünk - véli egy nemzetközi kutatócsoport tengeri üledékes vizsgálatok és modellszámítások alapján. A szakértők szerint mintegy ötvenmillió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségben oldódott ki gipsz az óceánban. Az ebben az anyagban lévő kénvegyületek akkoriban nemcsak a környező tenger ökológiáját változtatták meg, hanem a légkörbe is felemelkedtek és lehűtötték a klímát.

Ez a folyamat valószínűleg oda vezetett, hogy az akkori üvegházhatástól meleg légkör lehűlt, és egy új, hideg időszak vette kezdetét - fejtette ki Ulrich Wortmann, a Torontói Egyetem kutatója a Science című szaklap pénteki számában.

Nemrég még azt feltételezték, hogy a tengervizek kémiai összetétele csak nagyon lassan változik. Egyre több azonban a bizonyíték arra, hogy a fokozatos fejlődést hirtelen, rövid törések szakítják meg. "Amikor India összeütközött Eurázsiával, az drámaian felgyorsította a gipszlerakódások erózióját és porladását. Az ütközés hatására a két kontinens partvonala erősen súrlódott, így kialakult a vízben oldódó gipsz egyik legnagyobb őskori lerakata" - írják a kutatók.

Ennek következményeként gyorsan nagy mennyiségű kén került az óceánba, ami megváltoztatta a tengervíz tápanyagtartalmát, és befolyásolta a benne élő élőlényeket. Ugyanakkor az óceán nagy mennyiségben le is adott ként a levegőbe. Ezekről a kénaeroszolokról ismert - többek között a vulkánkitörések révén -, hogy képesek lehűteni a klímát. Ezért kézenfekvő, hogy a gipsz által kiváltott tengeri változások a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzájárultak.

"Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa. Ez a felismerés alapvetően megváltoztatja a tengeri kémia alakulásáról és a globális klímára gyakorolt hatásáról kialakított elképzeléseket" - mondta el Wortmann.