Generációkra lesz hatással a magyar űrutazás – nagyinterjú Ferencz Orsolyával
„Minden tudományterületre mondhatja egy ország, hogy nem vesz benne részt. Csak onnantól kezdve nem ő lesz az, aki a legfejlettebb technológiai termékeket állítja elől, vagy nagy hozzáadott tudást igénylő, magas hozzáadott értékű piacot épít, hanem ő az lesz, aki megveszi ezeket drága pénzért a világpiacról” – mondja a többi között nagyinterjúnkban Ferencz Orsolya villamosmérnök, miniszteri biztos, aki a MAGYAR7 olvasóinak bemutatja a 2025-re tervezett magyar űrutazás részleteit, és ugyanilyen alapossággal ismerteti meg velünk közéleti és tudományos elkötelezettségét is. Magyarországon többen a hazai Margaret Thatchert látják benne, de hogy személyiségükben van-e bármilyen hasonlóság, annak eldöntését olvasóinkra bízzuk. Egy biztos: Ferencz Orsolya több szakmában mozog magabiztosan egyszerre, a tudománytól a politikáig.
Még a mai világban sem szokványos, hogy egy hölgy villamosmérnökként végezzen, majd az űrkutatás felé haladjon tovább. Mi vitte önt ebbe az irányba, azon túl, hogy édesapja inspirálhatta?
Nemcsak édesapám villamosmérnök, hanem édesanyám is, aki emellett matematikus és fizikus is. Mindketten a kiemelkedő mérnök-fizikus, Simonyi Károly munkatársaiként pezsgő tudományos és értelmiségi élet részesei voltak, amelynek a természettudományos központja a Budapesti Műszaki Egyetem volt. A család baráti köre is fantasztikus emberekből állt. Mondhatnám például Apáthy István nevét, aki egyébként a híressé vált „Pille” dózismérő atyja, de említhetném a nemrég elhunyt kitűnő írót, Czakó Gábort is. Tehát a sok, nagyon komoly ember mellett nőttem fel és a családból hoztam a természettudományos érdeklődést, szóval a környezetemben senkit nem ért meglepetésként a pályaválasztásom.
De csak kellett még valami plusz indíttatás…
El nem múló hálával gondolok a tanáraimra. Azóta visszakapta eredeti nevét az alma materem, a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, ahol dr. Gerőcs László, dr. Honyek Gyula és sok olyan óriási tanáregyéniség mutatta meg nekem a humán- és reálterületeket egyaránt, ami lehetővé tette, hogy amikor én úgy döntöttem, hogy elindulok a mérnöki tudományterületek felé, akkor sikerrel tudtam teljesíteni a Műegyetemen.
Mi akart lenni valójában?
Jelen voltam olyan történelmi, sorsfordító eseményeken, mint amilyen a Magyar Demokrata Fórum alakuló gyűlése, a Duna-kör mozgalom rendezvényei, és az erdélyi falurombolás elleni tüntetés, 1988-ban. Persze ott voltam Nagy Imre újratemetésén is, 1989-ben. Fontosnak tartottam – ahogyan most is –, hogy hasznos tagja legyek ennek a nemzetnek. Ez talán patetikusan hangzik manapság, de azt hiszem, minél többen gondoljuk így, annál erősebbek leszünk.
Akkor bizony patetikus idők jártak…
Igen, és nem kisebb célokat tűztünk ki mi, magyarok magunk elé, minthogy megfordítjuk ennek a nemzetnek a sokszor tragédiába hajló sorsát. Nem tettem le róla a mai napig, hogy ha csak egy morzsányit is, de előrébb vigyem a haza sorsát. Bizonyára az is számít, hogy az egyik ágon felvidéki, másik ágon erdélyi gyökerekkel rendelkezem.
A Felvidék melyik részéről származnak a felmenői?
A nagyapám, Ferencz Gyárfás erdélyi újságíró volt, közismert értelmiségi, és mint ilyen, a harmincas években a román állam által különösképpen nem kedvelt erdélyi magyar hazafi. Sokat tett azért, hogy a magyarságnak a Trianon utáni sokkos tudatállapotát termékeny, küzdeni, élni, sorsát jobbítani akaró állapotba fordítsa át. Számomra ők az igazi példaképek.
Mit jelentenek önnek ezentúl a felvidéki és erdélyi gyökerei?
A hazaszeretet nem patetikus, nem túlzó, hanem mindennapi értelemben itatta át az otthonunkat. A sokezer kötetes könyvtárunkban, amit a nagyszüleim és aztán a szüleim összegyűjtöttek, megismerkedhettem Wass Alberttel, Nyírő Józseffel, DsidaJenővel, vagy Reményik Sándorral. Szeretném megemlíteni magyartanárom, dr. Kozocsa Sándor nevét is, aki hasonló szellemiséget vallott, mint az én családom. Nekem természetes volt, hogy egyetlen nemzetünk van, hogy az országhatárok a szívünkben nem léteznek. Erdélyben, 1987-ben értettem meg igazán, hogy teljesen mindegy, hogy a politika, a történelem a barázdákat hova fújja a Föld felszínén, mert ugyan ezeket az idő át tudja fújni erre-arra, de az ember családja, a nemzete, és ilyen értelemben a hazája egy olyan örök, Istentől elrendelt dolog, amit nem lehet kitörölni.
Úgy tűnik nekem, hogy nemzetébe is természetesen „belenőtt”, mint a szakmájába…
Édesanyaként én is arra törekszem, hogy a gyerekeimnek természetes legyen a morál, a hazaszeretet, és az istenhit.
Önnek van egy másik arca is, hiszen gyermekként három filmben is szerepelt. Ezek közül a Tündér Lala a korszak híres ifjúsági filmje volt.
Ez egyébként a politikában is így van. Mert nem az a legfontosabb, hogy az ember mekkora szerepet kap, hanem az, hogy száz százalékosan lássa el. Katkics Ilona felkért a Tündér Lala, illetve Karinthy Márton a Gazdag szegények egyik szerepére. Mindegyik filmre úgy emlékszem vissza, mint egy csodálatos, elvarázsolt világra. Akkoriban erősen gondolkoztam is rajta, hogy színészi pályára lépjek.
Végül az űrkutatás első embere lett Magyarországon. Mit szól ahhoz, amikor szembeállítják a békét és a fegyverkezést, és amikor a szociális kiadásokat összevetik az űrtudomány költségeivel?
Béke nincsen erő nélkül. Az emberi történelmet végigkíséri az erő érvényesítése. Nem igazán vagyunk békés faj. Jó lenne, ha nem így lenne, és a morális lényünk tiltakozik is az agresszió ellen. Ha ezt megértjük, akkor nem ér meglepetésként minket az sem, hogy minden olyan technológiát, amely kettős felhasználású – márpedig az űrtechnológia is ilyen – kettős célra fognak alkalmazni.
Mint a radart vagy a rakétatechnológiát?
Ez a két dolog azonban nem állítható szembe egymással. 1961-ben Fritz Baade német szociáldemokrata politikus és filozófus írta a „Versenyfutás a 2000. évig” című művében, hogy irreális dolog azzal foglalkozni, hogy az ember elérje a Holdat, amikor a Földön ilyen sok szenvedés van, először ezzel kell foglalkoznunk, mondta. Ugyanebben az évben John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz, de elmegyünk a Holdra. Még az évtized végéig, kerül, amibe kerül. Azt hiszem, nem véletlen, hogy Kennedy mondatai maradtak meg az emlékezetben.
Kennedy vízióját igazolta az idő.
Mára a globális működésünk sarokkövét jelentik az űreszközök által biztosított szolgáltatások. Elég például a műholdakra gondolnunk. A navigációtól kezdve, ami a világkereskedelem alapját képezi, gyakorlatilag meghatározva a légi, vízi és szárazföldi forgalmat, egészen addig, hogy a növénytakaró állapotát vagy a klímaváltozást is műholdadatokkal követjük. A technológiai szféránkat kibővítettük a világűrben, és a most élő 8 milliárd ember életminőségét jelentősen javítják ezek az eszközök és szolgáltatások. Tehát sokat kapott általa az emberiség. Kennedynek volt igaza, és nem Baadenek.
Sokszor azzal érvelnek az ellenzők, hogy az űrkutatás drága.
Így van, „ez drága és ez hülyeség”. Egyébként a mai magyar baloldal egyes szereplői is előszeretettel szoktak ilyen „érveket” fölhozni. Ugyanilyen erővel felhozhatnák a génsebészetet is, ahhoz se értenek…
Nyilván az is „drága”.
Negyven év alatt fejlesztették ki azt a technológiát, ami aztán jól jött az egész világnak egy világjárvány közepén.
Amerikában Barack Obama elnök fékezte az űrprogramot, inkább segélyekre költött. Donald Trump is izolacionista volt, sőt, de máshogy állt a témához.
Trump azt mondta, hogy nem lehetsz a földfelszínen az első, ha a világűrben csak második vagy. Elindította a Space Force haderőnemet, amit Biden elnök sem állított le. Sőt, Franciaországtól kezdve számos más állam is önálló fegyvernemként deklarálja az űrképességeket. A NASA vezetője, Bill Nelson néhány nappal ezelőtt azzal érvelt az amerikai törvényhozók előtt a NASA költségvetésének a számait bemutatva, hogy egész egyszerűen jelen geopolitikai helyzetben, amikor Oroszországtól Kínáig ezt a technológiát nagyon komolyan használják, nem engedhető meg, hogy a kínaiak és az oroszok, illetve Amerikával esetleg ellenérdekelt hatalom érje el a Holdat először 1972-t követően. Ezek nagyon kemény üzenetek, és egyébként mutatják, hogy mennyire kettős felhasználású ez a világ.
Magyarországnak miért fontos, hogy aktív legyen az űrkutatásban?
Pontosan ugyanazért, amiért száznál is több másik országnak. A hosszabb távú megtérülés miatt. Ha például a V4-eket vesszük alapul, akkor még mindig nem értük utol őket. Az elmúlt évtizedek tétlensége sajnos nyomot hagyott.
Többet költöttek a lengyelek és a csehek, mint mi?
Kiváló iskolateremtő elődökkel, illetve egyetemi és kutatási teljesítménnyel rendelkezünk. Viszont, ha egy tudományterület hosszú évtizedekig nincs a politikai döntéshozatal fókuszában, akkor óhatatlanul elmennek azok a kutatók, tudósok, akik nagy programokban szeretnének részt venni.
Mit tett azóta a magyar kormány?
2018-ban került a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz a terület, és én miniszteri biztosként koordinálom az űrkutatást. Fontos, hogy nagy programokat indítsunk el itthon, amelyekkel jó eséllyel itthon tudjuk tartani a magasan képzett szakembereket, sőt akár másokat is ide tudunk vonzani. A Nemzeti Űrstratégiában fogalmaztuk meg a célokat 2021-ben. A hozzánk hasonló méretű Svédország, Belgium, Portugália és Csehország, vagy ha kitekintünk Európából, akkor ott van például Izrael, valamennyinek fejlett űrszektora van. Tehát nem vagyunk annyira kicsik, hogy eleve azt mondjuk, semmi ambíciónk, dolgunk nincs az űrtevékenységgel.
Minden tudományterületre mondhatja egy ország, hogy nem vesz benne részt.
Amikor Szingapúrról beszélünk, vagy a norvég és a finn példákat vesszük, látnunk kell, hogy minden komoly iparág elindítása komoly befektetésekkel kezdődik egy tudatos stratégia mentén.
Lemaradtunk, pedig Magyarország egyik alapítója ennek a tudományterületnek.
Bay Zoltán, Simonyi Károly világhírű tudósok voltak, de említhetném Kármán Tódort, akiről a világűr határát nevezte el az emberiség, ez a Kármán-vonal.
Több mint 40 év múltán formálódik újra magyar űrutazás is.
Az ún. zászlóshajó programok közül az egyik talán legismertebb a Hungarian To Orbit, angol rövidítése a magyar mitológiai hősünkről elnevezett HUNOR Program. Ezzel azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy újra visszatérünk oda, ahol már egyszer jártunk, hiszen Farkas Bertalan sikeres repülésével 1980-ban Magyarország hetedik nemzetként lépett a világűrbe.
De ez most más lesz, mint Farkas Bertalan repülése volt.
Akkor az Interkozmosz-program gerincét a szovjet űrkutatási irányítás adta. Kisebb volt a mozgástér, és ezzel kevesebb szabadság jutott a magyar tudományos résztvevőknek. Amikor 2019-ben újra kitűztük az emberes űrrepülési program ambíciózus célját, még csak az orosz féllel, a Roszkozmosszal tudtunk tárgyalni, hiszen rajtuk kívül csak Kínának volt képessége személyszállításra a világűrben, de ők mind a mai napig csak kínai űrhajósokkal dolgoznak. Az Egyesült Államok 2011-ben leállította a Space Shuttle programot, ezért mindenkit az oroszok vittek föl, az amerikai űrhajósokat is egészen 2020-ig. Tehát mi már tárgyaltunk a programról az orosz féllel is, amikor az amerikai Dragon Crew sikeresen debütált.
Érdekes adalék, hogy nem állami tulajdonú űrhajóról beszélünk, hanem Elon Musk magáncége, a Space X fejlesztette ki ezt az űrhajót.
Május 26-án, Farkas Bertalan startjának 44. évfordulóján dőlt el, hogy a 247 jelentkezőből Kapu Tibor lesz a következő magyar kutatóűrhajós, a tartalékos kutatóűrhajós pedig Cserényi Gyula.
Mikor megy fel a magyar űrhajós?
2025 első felére várjuk a start időpontját, az Axiom Space, valamint az ESA (Európai Űrügynökség) a program partnere. De fontos hangsúlyozni, hogy ez egy magyar nemzeti program, a kiképzést is magyar szakemberek rakták össze. A magyar tudósok és kutatók, például a Semmelweis Egyetem munkatársai tettek hozzá olyan plusz szellemi terméket, amitől egyedivé és érdekessé vált, és már most kijelenthető, a kiképzés és a válogatás is fejlesztette a magyar tudósközösséget, illetve a tudományos életet.
Gyermekek tízezreit inspirálhatja a magyar űrhajós látványa.
Az egész fejlett világ utánpótlás gondokkal küzd a természettudományok területén, Ázsiában azonban sokkal többen jelentkeznek a természettudományos felsőoktatási szakokra. Ez tehát nem valamiféle öncélú dicsőség keresése, hanem tudományos és oktatási célokkal rendelkező program.
Milyen kutatásokat végez majd a magyar űrhajós?
Még most is folyamatban van a tudományos tartalom véglegesítése, ezért erről a jelenlegi fázisban még nem beszélnék bővebben. Fontos tudni, hogy az űrben töltött időnek csak egy része „munkaidő”. Van ugyanis egy nagyon fontos rekreációs és az egészség fenntartását célzó keret, illetve előírt alvási idő, már amennyire lehet, mert egyébként a 92 percenként felkelő Nappal azért az álmatlanság nagyon is létező probléma.
Összesen hányan mennek föl a magyar űrhajóssal?
A Dragon Crew négyüléses űrkabin, van egy parancsnok és három űrhajós. Az űrhajót egy professzionális parancsnok vezeti, a kutatók úgynevezett projekt asztronauták, ilyen lesz a magyar űrhajós is.
Mi a fő stratégiai irány a világ űrkutatásában most?
Egy a hathoz a megtérülés aránya az űrszektorban. Magyarországon most már tudatosabban foglalkozunk a területtel, és felismertük, hogy nekünk ez a technológia kell, de reális és elérhető célok mentén lehetséges csak a fejlődés.
Amikor ön a közéletről beszél, akkor is hasonló elköteleződéssel teszi. Abban milyen céljai vannak?
2010-től három önkormányzati ciklusban nyertem a Józsefvárosban. Nagy alázattal és elköteleződéssel igyekeztem helytállni, és igyekszem most a parlamentben, országgyűlési képviselőként is.
Melyek a személyes ambíciói?
Alapvetőbb kérdéseknek nézünk elébe, még megosztóbbaknak, és közben a technológiánk még veszélyesebb, ha úgy tetszik, az emberiség még hatékonyabb önpusztításra képes. Ehhez társulnak a globális kihívások, a klímaváltozástól a környezetszennyezésen át a migrációig, amelyek összeadódnak és egymástól sem függetlenek. Az akkumulált hatás életveszélyes lehet egy olyan ország számára, mint Magyarország. Szent Pál írta, hogy „Ha Isten velünk, ki ellenünk? A kérdés sosem az, hogy az Isten velünk van-e, mert az Isten hűséges. A kérdés az, hogy mi az Istennel vagyunk-e, és hogy mi hűségesek vagyunk-e? Remélem, hogy az tudok maradni, és remélem, hogy a magyar nemzet is az tud maradni. Ehhez kérem mindannyiunknak a Jóisten segítségét!
Nyolcvankét évesen is aktív, oktat, számításokat végez, kutat, a magyar tudomány nagy alakja. A Magyar Demokrata Fórum megalakulásakor is aktív szerepet vállalt, Antall József miniszterelnök mellett látott el tanácsadói feladatokat. Pungor Ernő tárca nélküli miniszterrel igyekezett létrehozni a magyar űrkutatás új kereteit az Interkozmosz megszűnése után. Az űrkutatás fejlesztését, rendbetételét végül az 1994-es MSZP–SZDSZ győzelem és Horn Gyula kormányzása akadályozta meg.
Ferencz Orsolya édesapja más területen is jelentős eredményeket ért el. Neki és néhány társának köszönhető például, hogy a magyar Szent Korona 1978-as hazatérésekor nem szedték szét államiságunk jelképét.
Akkor ugyanis polémia alakult ki a tudományos életben arról, hogy szét kellene szedni az alsó abroncsot és a felső pántokat, és röntgen vizsgálatnak alávetni a Szent Koronát. Később Ferencz Csaba a koronát vizsgáló mérnökcsoport méréseiből és tudományos eredményeiből könyvet is írt Szent István király koronája címmel.
Bizonyságot nyert, hogy a Szent Korona két része, az alsó abroncs és a felső pántok igazából mindig is összetartoztak, valójában egymáshoz készültek. Ez, bár egy tudományos mérésekkel igazolt, műszaki tényeken alapuló állítás, a mai napig viták kereszttüzében áll. A művészettörténészek és a történészek sokféle elméletet ütköztetnek, úgyhogy a vita még napjainkban is tart.
CV:
Ferencz Orsolya (1970) villamosmérnök, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kar Híradástechnika szakán végzett 1993-ban. Apja Ferencz Csaba (1941–) mérnök, űrkutató, aki Simonyi Károly tanítványa majd munkatársa, az Interkozmosz program egyik tudományos irányítója, Antall József miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt.
PhD-fokozatát 2000-ben szerezte meg a magaslégköri elektromágneses hullámterjedés témakörében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa. 2010 és 2023 között Budapest VIII. kerületében a Fidesz–KDNP képviselője. 2023 óta országgyűlési képviselő. 2018-tól a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Négy gyermek édesanyja.
Megjelent a MAGYAR7 24. számában.
