Gémklub: Játék a munka
BUDAPEST. Óriási növekedés előtt áll a magyar társasjátékpiac, és jelentősen nőttek az igények a játékokkal szemben - mondja Aczél Zoltán, a játékkiadással foglalkozó Gémklub tulajdonosa, aki szerint manapság az emberek a logikai játékokat keresik leginkább.
Huszonöt éve, amikor az első társasjátékklubok alakultak, még szűk volt a kínálat társasjátékokból. Az emberek ismerték a Ki nevet a végént, a Gazdálkodj okosant, később a Monopoly-t és a Rizikót, de ma már az új ötleteken alapuló társasjátékokból és logikai játékokból vásárolnak többet az emberek.
Aczél szerint az igazi társasjáték szerzői mű: eredeti ötletet tartalmaz, s nemcsak egy már meglévő játék újragondolása más témával, grafikával. Két nagy iskola létezik: az európai és az amerikai. Utóbbinál fontos a történet, a körítés, a táblák, bábuk kidolgozottsága, melyek mind azt a célt szolgálják, hogy a játékos minél jobban beleélhesse magát a játékba. Az európai típusú társasoknál a játék van a középpontban. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ne lenne szépen kivitelezett.
Amikor elkezdett növekedni a piac, a színvonalas társasjátékokat először a felnőttek vették maguknak, hogy baráti társasággal játszanak. Mostanra alakult ki, hogy azok a felnőttek, akik már megtapasztalták a jó játékot, a gyerekeikkel is ilyet akarnak játszani, és olyan játékokat keresnek, amit a gyerek is élvez. A Gémklub a külföldi játékok magyarítása és hazai kiadása mellett saját fejlesztésű játékokkal is büszkélkedhet: a Krysis és a Piszkos Fred az utóbbi két év termése és hatalmas sikere.
A játék a magyaros mentalitás visszatükröződése a rejtői karaktereken keresztül: sokat kell blöffölni, kapcsolatokat építeni, helyezkedni, kiskapukat keresni, és mindig minden pont fordítva van, mint aminek látszik.
Aczél Zoltán elmondta, ők is a go, az ősi japán játék elvei alapján építik a céget: nagy hadvezérek csatákat, taoista és buddhista szerzetesek világmodellt és életviteli stratégiát terveztek ezzel. Õ maga 25 éve tevékenykedik tudatosan a játékkultúra fejlesztésén: ekkor alakult meg az első hazai nonprofit klub. Svájci feleségével sokáig élt az alpesi országban; ott egyéb pénzkereső tevékenységei mellett hobbiként fejlesztett új játékokat, s vitte őket külföldi cégekhez. Miután Magyarországra költözött családjával, eldöntötte, hogy a svájci példák alapján játékkiadót hoz létre. Ehhez keresett partnerként olyan kereskedőt és informatikust, akik szintén a játékok szerelmesei voltak. A Gémklub 2001 óta adja ki a világ legjobb játékait magyarul. A cégnél 18-an dolgoznak, tavalyi árbevétele 275 millió forint volt.
Aczél szerint az igazi társasjáték szerzői mű: eredeti ötletet tartalmaz, s nemcsak egy már meglévő játék újragondolása más témával, grafikával. Két nagy iskola létezik: az európai és az amerikai. Utóbbinál fontos a történet, a körítés, a táblák, bábuk kidolgozottsága, melyek mind azt a célt szolgálják, hogy a játékos minél jobban beleélhesse magát a játékba. Az európai típusú társasoknál a játék van a középpontban. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ne lenne szépen kivitelezett.
Amikor elkezdett növekedni a piac, a színvonalas társasjátékokat először a felnőttek vették maguknak, hogy baráti társasággal játszanak. Mostanra alakult ki, hogy azok a felnőttek, akik már megtapasztalták a jó játékot, a gyerekeikkel is ilyet akarnak játszani, és olyan játékokat keresnek, amit a gyerek is élvez. A Gémklub a külföldi játékok magyarítása és hazai kiadása mellett saját fejlesztésű játékokkal is büszkélkedhet: a Krysis és a Piszkos Fred az utóbbi két év termése és hatalmas sikere.
A játék a magyaros mentalitás visszatükröződése a rejtői karaktereken keresztül: sokat kell blöffölni, kapcsolatokat építeni, helyezkedni, kiskapukat keresni, és mindig minden pont fordítva van, mint aminek látszik.
Aczél Zoltán elmondta, ők is a go, az ősi japán játék elvei alapján építik a céget: nagy hadvezérek csatákat, taoista és buddhista szerzetesek világmodellt és életviteli stratégiát terveztek ezzel. Õ maga 25 éve tevékenykedik tudatosan a játékkultúra fejlesztésén: ekkor alakult meg az első hazai nonprofit klub. Svájci feleségével sokáig élt az alpesi országban; ott egyéb pénzkereső tevékenységei mellett hobbiként fejlesztett új játékokat, s vitte őket külföldi cégekhez. Miután Magyarországra költözött családjával, eldöntötte, hogy a svájci példák alapján játékkiadót hoz létre. Ehhez keresett partnerként olyan kereskedőt és informatikust, akik szintén a játékok szerelmesei voltak. A Gémklub 2001 óta adja ki a világ legjobb játékait magyarul. A cégnél 18-an dolgoznak, tavalyi árbevétele 275 millió forint volt.
Forrás
hetivalasz.hu
