Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.
Mintha tűt találtunk volna a szénakazalban! Na, jó, talán kicsit túloztam, mindenesetre rengeteg csillagot vizsgálnunk kellett"– nyilatkozta az Origónak Carlos Allende, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) egyik kutatója. A szakértő elmondta, hogy a felfedezés kulcsát a CFHT (Canada France Hawaii Telescope) távcső jelentette, egészen pontosan annak keskenysávú szűrőjével tanulmányozták a csillag színképvonalait.
A sötétebb, erősebb vonalak olyan elemek bőségére utaltak volna, mint például a szén, a kalcium és a vas. Az eredmények alapján azonban a vonalak nagyon gyengének bizonyultak, tehát nehéz elemeket csak elhanyagolhatóan kis mennyiségben lehetett megfigyelni.Allende szerint ez az információ utalt az égitest „vénségére".
A Pristine 221.8781+9.7844 Földünktől 12 000 fényévre, a Tejútrendszer külső peremvidékén (úgynevezett halóban) helyezkedik el. Az égitest nagy valószínűséggel egy második generációs csillag. Nagyon öreg, de nem az elsőszülöttek közé tartozik, mert – még ha minimálisan is – de tartalmaz nehezebb elemeket" – mondta Allende.
A kutató szerint csupán néhány olyan csillagot ismernek a tudósok, amikben megközelítőleg ilyen kis mennyiségben vannak jelen nehéz fémek, így a galaxis kialakulásának megértéséhez további hasonló típusú égitesteket kell felfedeznie a csillagászoknak.
Az egyik kritikus kérdés, hogy találunk-e majd olyan csillagokat, amikben még ennél is kevesebb nehézfém van"– vázolta fel a jövőbeli kutatási célokat Allende.
A publikáció a Monthly Notices of the Royal Astronomical Societycímű szakfolyóiratban jelent meg.
